A családi legenda szerint gyerekkoromban a sajton kívül semmi tejterméket nem ettem meg. Legfeljebb a rakott krumpli tetejéről a megsült, sajtos tejfölt. Na meg a vaníliás krémtúrót és túrórudit, de azt kétpofára. Rémes módon a mai napig nem szívesen eszem tejfölt, joghurtot magában, kefirt egyáltalán nem és a túróból is csak a német, krémes fajtát. Igazából én sem értem, miért ez a tiltakozás. Szerencsére változom. A joghurt már lecsúszik natúr is, mióta megjártam Iránt. Ott kénytelen voltam megenni, de nagyon illett az ottani ételekbe, éghajlatra. Megkedveltem. A darabos túró továbbra sem megy, legfeljebb sok fűszerrel kikeverve.
De el kellett jönni a napnak, amikor nem kerülhettem ki a túrós csuszát. Egye kukac, teszek egy próbát. Párom nagyon szereti, és nem lehetek olyan szívtelen, hogy nem főzök, csak azért mert én nem szeretem. Bár egyszer egy kedves barátnőmnél ettem már, ő vörösboros pörkölt mellé tálalta. Az nagyon jó volt.
Nyitottan, a kellemes emlékeket szemem előtt tartva, bátran nekifutottam. Törekedtem a jó alapanyagok felhasználására. Először is házi tésztát készítettem. Úgy éreztem ez elengedhetetlen. A házi tésztakészítésnek addig nem nagyon álltam neki, amíg nem volt tésztanyújtóm. Párszor megpróbáltam sodrófával kinyújtani, de nagyon fárasztó volt és nem is lett olyan vékony. Amióta viszont szereztem tésztanyújtót, pikk-pakk össze tudom dobni és nagyon finom. Lassan kezdek belejönni és egyre szebb tésztákat gyártok. Szóval érdemes befektetni egy tésztanyújtó gépbe vagy elkérni a felmenőktől, ha már nem használják. Az alaptésztát pedig bátran variálhatjuk, pl. lehet céklás, spenótos vagy fűszeres is. Ha egyszerre csinálunk nagyobb mennyiséget, kiszáríthatjuk, úgy is eláll pár hónapig. De azért frissen a legfinomabb.
Hozzávalók 3 személyre:
házi tészta 2 tojásból
nagyjából 150 g túró
½ doboz nagy tejföl
füstölt szalonna
A tésztához:
2 tojás
200 g rétesliszt
1 kk só
A tojást és a sóval elkevert lisztet összegyúrtam. Nem kell hozzá vizet önteni. Addig gyúrtam (5―8 perc), amíg sima, selymes lett a felszíne. Ilyenkor nagyon szeretem az állagát, nagyon szép. Becsomagoltam folpakba és egy órára a hűtőbe tettem pihenni. Amikor kivettem, kicsit lelapogattam a sodrófával és kétszer áttekertem a tésztanyújtó legnagyobb résén. Behajtogattam a két hosszú szélét és megint áthajtottam kétszer, így már egészen szabályos oldalú csíkokat kaptam. Szépen lassan csökkentettem a rést, mindegyiken kétszer tekertem át. Az utolsó előtti fokozat volt a végső, így nagyjából 1,5 mm vastag lett a tészta. Ennyi. Gyorsan megvan. Főzéssel együtt annyi időt vesz igénybe, mint a bolti kifőzése. És sokkal finomabb.
A múlt héten beszerzett, akácon füstölt (ezért külön kedves számomra :) szalonnát felkockáztam és kisütöttem a zsírját.
A tésztát vékonyra nyújtottam, és pizza vágóval nagyobb kockákra vágtam, majd bő, sós vízben 3―4 perc alatt kifőztem. A Bűvös Szakács szerint 10 dkg tésztát 1 liter vízben érdemes kifőzni, amibe 10 g sót teszünk. Ez nagyjából egy csapott evőkanálnyi. Az adagokat a tészta mennyiségének megfelelően emeljük.
A leszűrt tésztát a kisült zsír egy részében megforgattam, majd belekevertem a túrót és a tejfölt. Tálaláskor tettem rá még egy kis tejfölt, a tetejére szalonnapörcöket szórtam és meglocsoltam 1―2 teáskanál zsírral.
És nem menekülhettem. Nincs több kifogás, megettem. Ízlett. Így is el lehet készíteni. Biztosan az is benne van, hogy amióta magamra főzök, több mindent megeszek, amit azelőtt, otthon a tányér szélére pöcköltem. Régen a túrós tésztából csak a szalonnapörcöt szerettem. Érthető, Lusta Dick is „…szalonnával, sok szalonnával…” kérte a joghurtot :). Most már a szalonna alatti részt is szívesen eszem. De csak ha csusza.
Másnak ez egy egyszerű, mindennapi étel. Nekem egy esemény volt. Megszerettem.
Szeretitek a túrós csuszát?
kíváncsi vagyok, a paradicsomos káposztáról mikor fogok lelkendezni :)
VálaszTörlés