2016. szeptember 8., csütörtök

Meglehetősen sajtos pogácsa

Lehet, hogy a sok edzés miatt van, de mostanában inkább a sós nassolnivalók csúsznak, nem az édesek. A bolti nyimm-nyámmokat (nem tudom, mit jelent pontosan, de Anyukám így szokta hívni őket :) már eléggé meguntuk, és a Zuram szóvá tette, hogy süthetnék esetleg pogácsát, mert azt mindig hanyagolom. És mennyire igaza volt! Azóta ha sütök, a nagy része megy is a mélyhűtőbe, így bármikor friss pogácsához juthatunk, ha sósra vágynánk.
A recept Limarától származik, itt az eredeti recept. Nagyon szeretem ezt a tésztát, most először sütöttem ilyen sajtosat és még annál is finomabb, légiesebb lett, mint amilyenre számítottam. A laktóz miatt margarinnal és zsírral készítettem, de nyugodtan lehet csak vajjal is készíteni.
Hozzávalók:
½ dl langyos tej
1 tk cukor
20 g friss élesztő
500 g finomliszt
2 tk só
250 g vaj (én 150 g margarint és 70 g kacsazsírt (zsírból kicsit kevesebbet) használtam)
1 tojás felverve
200 ml tejföl
250 g reszelt sajt
a tetejére:
1 tojás
reszelt sajt
A tejben feloldottam a cukrot és az élesztőt és felfuttattam.
Közben a lisztet összekevertem a sóval, elmorzsoltam benne a zsiradékot, hozzákevertem a sajtot, majd a közepébe készített mélyedésbe öntöttem a tojást, tejfölt és az élesztős tejet. A tésztát addig gyúrtam, amíg már nem volt ragacsos, fóliába csomagoltam és a hűtőbe tettem pihenni. A recept szerint minimum 2 óra nyugalom kell neki, de legjobb, ha egy éjszakán át hagyjuk pihenni.
Amikor a tészta megkelt (és kipihente magát, mert senkinek sem jó, ha nyűgös tésztával dolgozik), belisztezett gyúródeszkán ujjnyi vastagra nyújtottam és 4 cm-es pogácsaszaggatóval kiszaggattam, sütőpapírral bélelt sütőlemezre tettem. A megmaradt tésztát megint összegyúrtam, nyújtottam szaggattam és ez így ment, amíg az összes tésztából pogácsa formájú valami nem lett. Végül megkentem őket a másik tojással és fél órát hagytam kelni.
Közben előmelegítettem a sütőt 200°C-ra.

Amikor a pogácsák megkeltek, a tetejüket megszórtam reszelt sajttal és nagyjából 20 perc alatt aranybarnára sütöttem.

2016. augusztus 22., hétfő

Gyors almás rétes

Bár büszke vagyok rá, hogy tudok igazi magyaros rétest is készíteni házi, leheletvékonyra nyújtott tésztából, mégis jobban szeretem ezt a vastagabb tésztából készült tiroli fajtát. Be kellett látnom, hogy nincs mindig mindenre időm, akármennyire is szeretném. Így fontossági sorrendek vannak és ilyen esetekre bolti leveles tészta a mélyhűtőben. Ma számítottam rá, hogy szutyok idő lesz, és délelőtt még örültem is neki, de miután szépen elázva hazaértem a boltból, már jól esett a 25 fok a lakásban. Úgy éreztem, megérdemlünk egy finom, langyos almás rétest. Gyorsan kivettem a mélyhűtőből a leveles tésztát, és amíg olvadozott, kerestem egy jónak ígérkező töltelékreceptet. Végül ezt választottam. Amíg melegedett a sütő, elkészítettem a tölteléket, majd 5 perc alatt összeraktam a rétest és fél óra alatt ki is sült. Már „csak” hagyni kellett hűlni egy kicsit.
Nekem nagyon ízlett, sikerült szépen átsütnöm, de aminek a legjobban örültem, hogy a Zuram repetát is kért belőle, pedig nincs oda a gyümölcsös édességekért :)
Hozzávalók 1 hosszú réteshez:
1 adag friss leveles tészta (275 g volt, amit használtam) én mélyhűtőben szoktam tárolni, ha nem használom fel azonnal)
50 g zsemlemorzsa
25 g vaj
3 db közepes, savanykás alma
1 db kisebb körte
70 g cukor
1 tk fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg
85 g mazsola
1 ek citromlé
1 ek rum
a kenéshez 1-2 ek tejföl
porcukor a díszítéshez
A tésztát az előírásnak megfelelően tepsire tettem, hogy magához térjen szobahőmérsékleten.
A sütőt előmelegítettem 220 °C-ra (légkeverésesnél 200 °C) és előkészítettem egy sütőlemezt, sütőpapírral kibélelve. Érdemes elolvasni a tészta felhasználási útmutatóját!
A vajat megolvasztottam egy serpenyőben, majd világosbarnára pirítottam benne a zsemlemorzsát. (Miután kikapcsoltuk alatta a lángot, érdemes még párszor átkeverni, mert az edény hője tovább színezheti a morzsát.)
Amíg a morzsa hűlt, meghámoztam és kimagoztam a gyümölcsöket, majd gyalun azonos vastagságúra szeleteltem a cikkeket. Ezután hozzákevertem a fahéjjal, szegfűszeggel elkevert cukrot, mazsolát, citromlevet, rumot, végül a pirított zsemlemorzsát.
Amikor a tészta szobahőmérsékletű lett, hosszában az alsó szélétől kb. 3-4 cm-re ráhalmoztam a tölteléket és kissé hengeresre összenyomkodtam, hogy könnyebb legyen feltekerni. Ezután jött a tekerés: amikor a tészta körbeérte a tölteléket, a még fel nem tekert részt 2 cm-ként bevagdostam, de a széle előtt 1 cm-re megálltam. Ezután továbbtekertem a rétest, majd óvatosan a talpára fordítottam, hogy a bevágások legyenek fölül. (Limaránál ezeken a képeken meg lehet nézni, hogy hogyan készülnek a bevágások.) A széleit lenyomkodtam, hogy ne folyjon ki a finom alma, és a tetejét megkentem a tejföllel.
Betoltam a sütőbe, félidőnél megfordítottam, majd fél óra után kikapcsoltam a sütőt és pár percig még bent hagytam a tésztát. Ezután rácson hagytam kihűlni.

2016. augusztus 6., szombat

Paprikás sajtos melegszendvics

Az utóbbi időben ez lett az egyik kedvenc vacsoránk. Tudom, hogy pirítóst, meg melegszendvicset szikkadtabb kenyérből szokás csinálni, én mégis jobban szeretem friss kenyérből. Ezt a gyors receptet innen lestem el, nyers fokhagyma helyett csak granulátumot szoktam beletenni, és már a pritamint sem reszelgetem, amióta felfedeztem az ajvárt.
Hozzávalók 3-4 adaghoz:
100 g reszelt sajt
kb. 4 tk reszelt pritamin vagy ajvár
kb. 4 ek majonéz vagy amennyit még felvesz a krém
1/2 gerezd fokhagyma vagy egy csipet fokhagyma granulátum
só, bors
4 szelet kenyér

A sajtot, paprikát összekevertem annyi majonézzel, hogy kenhető, sűrű masszát kapjak. Megkentem a kenyereket, majd grillsütőben megsütöttem.

2016. július 31., vasárnap

Gazpacho

Gondoltam felkészülök a mára beígért rettentő kánikulára, de szerencsére itt ma megúsztuk. Hideg levessel vérteztem fel magam. Gazpachoval. Gyakorlatilag nyers zöldségleves (turmix), de igen jó hűsítő hatása van. Ha viszont gazpacho, eszembe jutott, hogy összedobhatnék egy paellat is. Igen spanyol nap. Lustálkodással, főzőcskével, délutáni sziesztával, és minden más holnapra halasztásával. Persze ennek kicsit ellentmond, hogy reggel hétkor már pizsamában kevertem a churros tésztát, hogy legyen mit majszolni a második kávé mellé. De azt hiszem így lett teljes egy spanyolos nap :)
Visszatérve a bejegyzés tárgyához, a leves összetevői általában azonosak, az arányokban lehetnek eltérések. Két receptből gyúrtam össze ezt a változatot (Gordon Ramsay és Spain Recipes). Nekem nagyon ízlett, eléggé emlékeztetett a sopszka salátára, ami nem csoda, hiszen az összetevői ugyanazok.
Hozzávalók 4 személyre:
½ kígyóuborka
1 kápia paprika vagy fél piros pritamin
1 tv paprika vagy fél zöld pritamin
½ kg paradicsom
1 gerezd fokhagyma
1 kicsi lila hagyma vagy 1 szál újhagyma ízlés szerint
35-40 g kenyér
1 ek cherryecet vagy fehérbor ecet
só, bors
2-3 ek olíva olaj
Az uborkát, paprikákat, paradicsomot, lila hagymát és kenyeret felkockáztam, majd az áttört fokhagymával, ecettel, sóval, borssal és 2 evőkanál olívaolajjal egy jól záródó edénybe tettem. Kézzel összekevertem, alaposan összenyomkodtam, majd szorosan rázártam a tetejét és a hűtőbe tettem éjszakára.
Másnap átkevertem, összeturmixoltam, majd tésztaszűrőn átpasszíroztam, hogy a nagyobb paprikahéj darabok fennakadjanak. Mégegyszer megkóstoltam, hogy elég sós, borsos, ecetes-e és kész is volt.

A bejegyzést szeretettel ajánlom Emesének és Ácinak :)

2016. július 29., péntek

Barackos pitetorta

Nagyon szeretem az őszibarackot, de néha van az a mennyiség, amit már nem tudok elfogyasztani. Most is ez történt, a megmaradt barackból pedig elkészült ez a szuper kis pite. Kicsit leszoktam az omlós tésztáról, pedig ez a pite műfaj nagyon tetszik. Mivel a laktózzal csínján bánok, a vaj felét margarinra cseréltem, így azért még élvezhető a tészta. A recept Mary Berry Desszertek c. könyvéből származik. A kétféle tészta ne zavarjon össze senkit, nem bonyolult elkészíteni. A tészta finom ropogósra sül, a töltelékből édes puding lesz a sülés alatt, a tetején a morzsa plusz ropogósságot ad az egésznek. Barackra fel!
Hozzávalók a tésztához:
300 g liszt
1 kk só
170 g hideg vaj/margarin
3-4 ek víz
a töltelékhez:
kb. 700 g őszibarack
1,5 dl tejföl
3 tojás sárgája
200 g cukor
30 g finomliszt
a morzsatésztához:
60 g vaj
70 g finomliszt
60 g cukor
½ kk őrölt fahéj
plusz egy 20-23 cm-es piteforma
A tésztához a lisztet, sót és a vajat késes robotgépben addig pörgettem, amíg morzsás állagú lett. Ekkor beleöntöttem a vizet, és amikor összeállt gombóccá a tészta, leállítottam a gépet és kézzel teljesen összegyúrtam. Nem szabad agyon dolgozni, csak épphogy álljon össze, mert megolvadhat a vaj és akkor nem lesz az igazi a tészta. Ha nincs kéznél késes robotgép, a lisztet gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk a vajjal és sóval, majd hozzágyúrjuk a vizet. Amikor a tészta elkészült, fóliába csomagoltam és a hűtőbe tettem pihenni, amíg elkészült a töltelék.
A sütőt előmelegítettem 220 °C-ra és előkészítettem egy tortaformát. (Eredetileg 20-23 cm átmérőjű tűzálló tálat ír, de nekem ilyenem sajnos nincs.)
A barackokat meghámoztam, kimagoztam és fél cm vastagra szeleteltem.
A tejfölt összekevertem a tojássárgákkal, cukorral és a liszttel.
A tésztát lisztezett deszkán akkora körlappá nyújtottam, hogy a formába téve legyen még 2-3 cm pereme a pitének, majd a formába tettem és elegyengettem. Kör alakban ráfektettem a barack szeleteket (kis átfedéssel), majd óvatosan ráöntöttem a tejfölös keveréket. Betettem a sütőbe és nagyjából 30 percig sütöttem, amíg a puding széle elkezdett szilárdulni.
Közben elkészítettem a morzsatésztát: egy tálban összemorzsoltam a vajat, cukrot, lisztet és a fahéjat.
Amikor a töltelék szilárdulni kezdett, kivettem a pitét a sütőből, megszórtam a morzsatésztával és visszatettem még sülni, amíg a teteje aranybarnára sült és a töltelék megdermedt (a beleszúrt késre nem ragadt töltelék).
Amikor kisült a pite, rácson hagytam hűlni egy órát.

Langyosan is finom volt, bár kissé folyós volt a töltelék, hidegen viszont szép remegős, könnyen szeletelhető lett.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...