2016. december 11., vasárnap

Pásztor pite (inkább kondás)

Bár még nem ettem túl sokszor, nagyon szeretem, viszont ritkán készítem (ez volt a második alkalom). Mivel az eredetitől eltérően nem bárány húsból, hanem sertésből készült, nem teljesen autentikus, ezért is hívom inkább kondás pitének. Ragu, fölötte sajtos krumplipüré tetején olvasztott sajt. Szuper találmány. A recept Gordon Ramsay-é.
Hozzávalók 4-5 személyre:
2 ek olaj
500 g darált bárányhús
1 nagy hagyma reszelve
1 nagy répa reszelve
2 gerezd fokhagyma
2 ág kakukkfű
1 ágacska rozmaring
2 ek worchestershire szósz
11/2 tk paradicsompüré
1 csésze száraz vörösbor
1 csésze (250 ml) húsleves
a krumplipüréhez:
1 kg krumpli
4 ek vaj
2 tojás sárgája
¾ csésze tej
6 ek parmezán (én érett chedárral készítettem)
A krumplit meghámoztam, felkockáztam és sós vízben feltettem főni.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. Nekiálltam a ragunak: az olajon erősebb lángon megpirítottam a húst. Amikor barnásra sült, hozzáadtam a reszelt hagymát, áttört fokhagymát és reszelt répát, kicsit kevergettem, majd a kakukkfüvet és a rozmaringot. Sóztam, borsoztam. Fél percig megint kevergettem, ekkor hozzáadtam a paradicsompürét és a worchestershire szószt és 4 percig főztem. Ezután beleöntöttem a bort és addig főztem, amíg elpárolgott belőle az alkohol. Végül beleöntöttem a levest is és nagy lángon besűrítettem az egészet.
Amikor a krumpli megfőtt, krumplinyomón áttörtem, majd belekevertem a tojások sárgáját, vajat, tejet és 2 ek sajtot. Sóval, borssal tovább ízesítettem.

A ragut az előkészített tepsibe öntöttem, majd rásimítottam a krumplipürét, végül megszórtam a maradék sajttal. Addig sütöttem, amíg a sajt megpirult a tetején.

2016. december 5., hétfő

Mozart-golyó

Amikor végignéztem a recepthez tartozó videót, tudtam, hogy ki kell próbálnom. Lelkesedésem kicsit akkor hagyott alább, amikor szembesültem vele, hogy itthon (Budapesten) nem is olyan egyszerű nugátot találni. Nekem már csak az után sikerült, hogy elkészítettem házilag. Nem bosszantó csöppet sem :) A Müllerben Lindt márkájú, illetve az Ázsia Bt.-nél Haas típusú kapható. Természetesen nem is lett olyan jó, mint az eredeti, de ezen már nem hergeltem tovább magam. Következő akadálynak a natúr, sótlan pisztácia beszerzése ígérkezett. Végül sikerült találnom, és készüljetek fel, elég sokba kerül. Sajnos a rózsavíz is kimaradt, legközelebb pótolom. Összességében abszolút kevesebbe kerül a bolti változat, bár, ha Salzburgban vesszük az eredetit, egyesével, az talán nem :). De nem is azért csináltam, hogy olcsóbban jöjjek ki, hanem, hogy meglepjem Anyukámat. Szeretettel készült. :)
Hozzávalók:
200 g nugát
200 g marcipán
2 ek rózsavíz v. cseresznyevíz
25 g pisztácia
125 g porcukor
100-150 g csokoládé
A nugátot 1x1 cm-es kockákra vágtam, majd kis golyókat formáltam belőlük és betettem a hűtőbe, hogy visszaszilárduljanak.
Közben a pisztáciát apróra vágtam és a háromnegyedét a cukorral, vízzel együtt a marcipánmasszához gyúrtam. Kézzel dolgoztam, mert ez volt a legegyszerűbb. Aztán porcukorral kissé behintett felületen 3 cm-átmérőjű rudat formáltam a masszából és annyi felé vágtam, amennyi nugát golyóm volt. (Sajnos nem számoltam, de ez nem is lesz annyira mérvadó, mert a marcipános bevonás során úgyis „elpárolog” pár darab, pláne, ha lelkes családtagjaink is a környéken sündörögnek.) Aztán a golyókat bevontam egy-egy adag marcipánnal. Ismét a hűtőbe tettem őket, amíg gőz fölött felolvasztottam a csokit. Végül mindegyik golyót megforgattam az olvadt csokiban és sütőpapírral bélelt sütőlapra tettem, majd megszórtam a maradék pisztáciával. Hűvös, kevésbé párás helyen hagytam megdermedni.



2016. november 30., szerda

Waldorf saláta

Amikor lusta vagyok piacra menni, boltból kell beszereznem a zöldségeket. És ez általában azt jelenti, hogy vagy nagy kiszerelést kell vennem, vagy nagyméretű példányokat, amiből nagyjából három féle dolgot is tudok majd készíteni. Esetünkben ez a zöldség a zeller volt. Egy kilóból készülhet krémleves, mehet húslevesbe, vagy valamilyen téli salátába. Mivel waldorf saláta még nem készült a konyhámban, ideje volt pótolni a hiányosságot. Recept természetesen rengeteg. Az „ahány ház annyi waldorf” típusú remek instrukciókkal nem tudtam mit kezdeni. Így ez született:
10 dkg zeller
10 dkg alma
2 ek majonéz
1 tk joghurt
só, bors
20-25 g dió
A zellert először egyforma vastagságú korongokra vágtam, majd felcsíkoztam (=vékony hasábok). Tálba tettem és kicsit besóztam, majd állni hagytam. Közben az almát is hasonlóképpen daraboltam fel. A diót serpenyőben óvatosan megpirítottam, majd durvára vágtam. Végül a zellerhez kevertem az almát, a joghurtot, majonézt egy pici borssal és megszórtam a dióval.
Nem vagyok oda a zellerért, de a sózás igen jót tesz neki, a pirított dió pedig tovább tompítja az ízét. Egymás után kétszer is elkészítettem. Nekem nagyon ízlett :)

2016. november 22., kedd

Sütőtök fűszerkeverék

Még pár éve bukkantam erre a fűszerkeverék receptre, de akkor nem annyira fogott meg. Sütőtököt sütöttem vele, de nem igazán ízlett. Sütés alatt kiszáradt, és elillantak az aromái. Viszont minden olyan ételbe szuper, ami szereti a mézeskalács-szerű vagy fahéjas ízvilágot. Legújabban a reggeli expressz zabkásámba teszem. Vagy banán turmixba. Vagy forró csokiba. Vagy almás sütibe. De a sütőtökös variációról sem szeretnélek lebeszélni Titeket :).
Hozzávalók:
6 teáskanál őrölt fahéj
2 teáskanál őrölt gyömbér
½ teáskanál őrölt szegfűszeg
½ teáskanál őrölt szerecsendió
1 csipet őrölt cayenne bors

1 csipet őrölt szegfűbors

2016. november 20., vasárnap

Újra belevágtam a kovásznevelésbe

Mert annyi jó kenyér recept kering, amibe kovász kell. Nagyon szükségét éreztem, hogy még egyszer nekivágjak és nevelgessem. Sajnos Frida (az előző kovászunk) néhány hónap után elhalálozott, mert nem jól viseltem gondját, remélem, Jánossal másképp lesz majd. Kovász János már két hónapos, köszöni szépen jól van. Minden nap kap enni, megfelelő hőmérsékleten, szép üvegben, a hűtőben lakik. Sokszor frissítem, mert hetente egyszer biztosan kerül belőle a kenyérbe. Ehhez általában Limara receptjét követem, de rozskovász helyett ezt a kovászt használom.
Elkészítéséhez kell némi idő és türelem, egészen pontosan 4 nap szükséges. A receptet itt találtam.
Én a jól bevált magyar BL-55 típusú lisztet használtam.
1. nap
100 g lisztet összekevertem 100 ml vízzel és 12 órán keresztül lefedve, meleg helyen pihentettem. Átkevertem és újabb 12 órán keresztül meleg helyen pihentettem. 30-35°C a legideálisabb neki.
2. nap
+50 g lisztet és 50 ml vizet kevertem a kovászhoz és 24 órán keresztül lefedve, meleg helyen pihentettem.
3. nap
+100 g lisztet és 100 ml vizet adtam a kovászhoz, 12 órát pihentettem, majd erősen átkevertem és újabb 12 órán keresztül pihentettem.
4. nap
+100 g lisztet és 100 ml vizet keverünk a kovászhoz és 24 órán keresztül meleg helyen pihentetjük.
Az 5. napon felhasználható.
Etetése: naponta 1 evőkanál liszt + 1 evőkanál víz, erősen átkeverve. Én villával szoktam, hogy a lisztcsomók is eltűnjenek és kerüljön bele levegő is.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...