2016. december 5., hétfő

Mozart-golyó

Amikor végignéztem a recepthez tartozó videót, tudtam, hogy ki kell próbálnom. Lelkesedésem kicsit akkor hagyott alább, amikor szembesültem vele, hogy itthon (Budapesten) nem is olyan egyszerű nugátot találni. Nekem már csak az után sikerült, hogy elkészítettem házilag. Nem bosszantó csöppet sem :) A Müllerben Lindt márkájú, illetve az Ázsia Bt.-nél Haas típusú kapható. Természetesen nem is lett olyan jó, mint az eredeti, de ezen már nem hergeltem tovább magam. Következő akadálynak a natúr, sótlan pisztácia beszerzése ígérkezett. Végül sikerült találnom, és készüljetek fel, elég sokba kerül. Sajnos a rózsavíz is kimaradt, legközelebb pótolom. Összességében abszolút kevesebbe kerül a bolti változat, bár, ha Salzburgban vesszük az eredetit, egyesével, az talán nem :). De nem is azért csináltam, hogy olcsóbban jöjjek ki, hanem, hogy meglepjem Anyukámat. Szeretettel készült. :)
Hozzávalók:
200 g nugát
200 g marcipán
2 ek rózsavíz v. cseresznyevíz
25 g pisztácia
125 g porcukor
100-150 g csokoládé
A nugátot 1x1 cm-es kockákra vágtam, majd kis golyókat formáltam belőlük és betettem a hűtőbe, hogy visszaszilárduljanak.
Közben a pisztáciát apróra vágtam és a háromnegyedét a cukorral, vízzel együtt a marcipánmasszához gyúrtam. Kézzel dolgoztam, mert ez volt a legegyszerűbb. Aztán porcukorral kissé behintett felületen 3 cm-átmérőjű rudat formáltam a masszából és annyi felé vágtam, amennyi nugát golyóm volt. (Sajnos nem számoltam, de ez nem is lesz annyira mérvadó, mert a marcipános bevonás során úgyis „elpárolog” pár darab, pláne, ha lelkes családtagjaink is a környéken sündörögnek.) Aztán a golyókat bevontam egy-egy adag marcipánnal. Ismét a hűtőbe tettem őket, amíg gőz fölött felolvasztottam a csokit. Végül mindegyik golyót megforgattam az olvadt csokiban és sütőpapírral bélelt sütőlapra tettem, majd megszórtam a maradék pisztáciával. Hűvös, kevésbé párás helyen hagytam megdermedni.



2016. november 30., szerda

Waldorf saláta

Amikor lusta vagyok piacra menni, boltból kell beszereznem a zöldségeket. És ez általában azt jelenti, hogy vagy nagy kiszerelést kell vennem, vagy nagyméretű példányokat, amiből nagyjából három féle dolgot is tudok majd készíteni. Esetünkben ez a zöldség a zeller volt. Egy kilóból készülhet krémleves, mehet húslevesbe, vagy valamilyen téli salátába. Mivel waldorf saláta még nem készült a konyhámban, ideje volt pótolni a hiányosságot. Recept természetesen rengeteg. Az „ahány ház annyi waldorf” típusú remek instrukciókkal nem tudtam mit kezdeni. Így ez született:
10 dkg zeller
10 dkg alma
2 ek majonéz
1 tk joghurt
só, bors
20-25 g dió
A zellert először egyforma vastagságú korongokra vágtam, majd felcsíkoztam (=vékony hasábok). Tálba tettem és kicsit besóztam, majd állni hagytam. Közben az almát is hasonlóképpen daraboltam fel. A diót serpenyőben óvatosan megpirítottam, majd durvára vágtam. Végül a zellerhez kevertem az almát, a joghurtot, majonézt egy pici borssal és megszórtam a dióval.
Nem vagyok oda a zellerért, de a sózás igen jót tesz neki, a pirított dió pedig tovább tompítja az ízét. Egymás után kétszer is elkészítettem. Nekem nagyon ízlett :)

2016. november 22., kedd

Sütőtök fűszerkeverék

Még pár éve bukkantam erre a fűszerkeverék receptre, de akkor nem annyira fogott meg. Sütőtököt sütöttem vele, de nem igazán ízlett. Sütés alatt kiszáradt, és elillantak az aromái. Viszont minden olyan ételbe szuper, ami szereti a mézeskalács-szerű vagy fahéjas ízvilágot. Legújabban a reggeli expressz zabkásámba teszem. Vagy banán turmixba. Vagy forró csokiba. Vagy almás sütibe. De a sütőtökös variációról sem szeretnélek lebeszélni Titeket :).
Hozzávalók:
6 teáskanál őrölt fahéj
2 teáskanál őrölt gyömbér
½ teáskanál őrölt szegfűszeg
½ teáskanál őrölt szerecsendió
1 csipet őrölt cayenne bors

1 csipet őrölt szegfűbors

2016. november 20., vasárnap

Újra belevágtam a kovásznevelésbe

Mert annyi jó kenyér recept kering, amibe kovász kell. Nagyon szükségét éreztem, hogy még egyszer nekivágjak és nevelgessem. Sajnos Frida (az előző kovászunk) néhány hónap után elhalálozott, mert nem jól viseltem gondját, remélem, Jánossal másképp lesz majd. Kovász János már két hónapos, köszöni szépen jól van. Minden nap kap enni, megfelelő hőmérsékleten, szép üvegben, a hűtőben lakik. Sokszor frissítem, mert hetente egyszer biztosan kerül belőle a kenyérbe. Ehhez általában Limara receptjét követem, de rozskovász helyett ezt a kovászt használom.
Elkészítéséhez kell némi idő és türelem, egészen pontosan 4 nap szükséges. A receptet itt találtam.
Én a jól bevált magyar BL-55 típusú lisztet használtam.
1. nap
100 g lisztet összekevertem 100 ml vízzel és 12 órán keresztül lefedve, meleg helyen pihentettem. Átkevertem és újabb 12 órán keresztül meleg helyen pihentettem. 30-35°C a legideálisabb neki.
2. nap
+50 g lisztet és 50 ml vizet kevertem a kovászhoz és 24 órán keresztül lefedve, meleg helyen pihentettem.
3. nap
+100 g lisztet és 100 ml vizet adtam a kovászhoz, 12 órát pihentettem, majd erősen átkevertem és újabb 12 órán keresztül pihentettem.
4. nap
+100 g lisztet és 100 ml vizet keverünk a kovászhoz és 24 órán keresztül meleg helyen pihentetjük.
Az 5. napon felhasználható.
Etetése: naponta 1 evőkanál liszt + 1 evőkanál víz, erősen átkeverve. Én villával szoktam, hogy a lisztcsomók is eltűnjenek és kerüljön bele levegő is.

2016. november 12., szombat

Muszaka

Talán már írtam, hogy mennyire tetszett Rick Stein mediterrán főzős sorozata. Ott láttam, ahogy a görög néni főzi a muszakát és nagyon szerettem volna kipróbálni. Aztán rákerestem, van-e ehhez hasonló recept, de sajnos nemigen találtam. Kénytelen voltam a látottak alapján, emlékezetből elkészíteni. Ez azért nem annyira jellemző rám. Végül nagyon jó lett :). Aztán pár nap múlva mégis találtam egy csomó receptet. Videóval. Sebaj, alkottam :)
Bármilyen formában nagyon szeretem a padlizsánt, de azt hiszem, így, muszaka formájában szeretem a legjobban. Sajnos rajtam kívül más nem rajong érte a családban, úgyhogy csak akkor fogy el, ha úgy van elkészítve, hogy nem annyira padlizsán ízű :). Így az első alkalommal félve csomagoltam belőle ebédet a Zuramnak. Aztán ebédidőben jött az üzenet: „finom ez a muszaka cucc”. Hát így egyétek :)
Hozzávalók 4 személyre:
2 ek olíva olaj
1 db közepes hagyma apróra vágva
25-30 dkg darált hús
1/3 kk szárított oregánó
½ kk szárított bazsalikom
1 ek sűrített paradicsom
½ doboz darabolt paradicsom konzerv
½ dl víz
3 nagyobb krumpli
1 db padlizsán
só, bors
olaj a sütéshez
a besamelhez:
3 csapott ek liszt
2 ek olíva olaj vagy vaj
1/3 csésze (83 ml) forró csirkeleves
2/3 csésze (166 ml) meleg tej
1-1   csipet őrölt zöld bors és őrölt szerecsendió
1 csésze reszelt sajt
1 tojás
Előkészítettem egy 20x30 cm-es tepsit és a sütőt előmelegítettem 220 °C-ra.
Az olíva olajon alacsony lángon üvegesre pirítottam a hagymát, majd felkapcsoltam a lángot és beletettem a húst. Állandóan kevergetve zsírjára pirítottam. Amikor halvány barnára sült a hús, megszórtam sóval, borssal, oregánóval, bazsalikommal, majd belekevertem a paradicsomokat és még ½ dl vizet. Miután felforrt, fedő alatt takaréklángon még 20 percig főztem.
Amíg a hús főtt, olajban megsütöttem a karikára vágott krumplit és a hosszában felszeletelt padlizsánokat. A padlizsánokat már csak 1-2 evőkanál olaj kíséretében, mert szivacs módjára végtelen mennyiségű zsiradékot képesek magukba szívni, amit aztán a tányéron kifolyva fogunk viszontlátni. Nem kell, hogy a krumpli puha legyen, elég, ha egy kis színt kap, és csak félig puhul meg, a sütőben úgyis van még fél órája sülni. A padlizsánnak is legyen egy kis színe.
Végül megfőztem a besamelt: a vajat megolvasztottam, megfuttattam rajta a lisztet majd gyors keverés közben felöntöttem a levessel és a tejjel. Egy-egy csipet zöldborsot és szerecsendiót is kevertem bele, majd alacsony lángon addig főztem, amíg a liszt megfőtt és nem sűrűsödött tovább (már nem volt liszt ízű). Ezután levettem a tűzről és elkevertem benne a sajtot. Amikor felolvadt az egész, a felvert tojást gyors mozdulatokkal beledolgoztam.

Amikor minden hozzávaló elkészült, szépen rétegezve teleraktam a tepsit: alulra ment a krumpli, picit megsóztam, majd befedtem a raguval, végül betakartam a sült padlizsánszeletekkel, amiket szintén sóztam egy picit. Az egészet leöntöttem a sajtos mártással, majd ment a sütőbe, hogy aranybarnára süljön a teteje. Ez nagyjából ½ óra volt.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...