Ez a második nyár, amikor nekifutok ennek a lének. Be kell valljam, még az első adagból is van, ami 3 évvel ezelőttről származik. (Ez nem túl ÁNTSZ kompatibilis.) Akkori kiskonyhámban még nem volt olyan jó botmixer, amivel finomra lehet pürésíteni a gyümölcsöt, csak sima turmix, így kicsit darabos lett. Ebből kifolyólag nem nagyon fogyott. Kevésbé élvezhető, amikor az ember a fogai között nagydarab őszibarackokat szűr ki.
Pár héttel ezelőtt, a spájz rendezgetése közben kezembe akadt a maradék pár üveg őszilé. Egyet felbontottam kipróbálásra. Beleöntöttem a mixer edénykéjébe és pürésítettem. Tökéletes lett. Jobb, mint az ipari. Ezen felbuzdulva rohantam is a piacra barackért, a jól bejáratott barackos családhoz. Megint nem csalódtam az árusokban. Ismét felteszem a kérdést: miért van az, ha valakihez odaszokik az ember, el kezdik átverni. Most is ez történt. Kőkemény, kompótnak való barackokat kaptam. Mert hát tapogatni nem szabad, mert rácsapnak az ember kezére és naiv módon bíztam bennük. Feltételeztem, hogy ha az elmúlt hetekben isteni édes, puha barackokat adtak, most is azt kapok. Szerencsére az íze jó volt, de nem esett jól ez az újabb csalódás. Öt éve tőlük veszem a barackot, körtét, szilvát. Nem értem.
Most az eredeti recepttel ellentétben nem került bele tartósítószer (mert bátor voltam), csak az üveget lefedő két celofánréteg közé. Az elkészítése nem bonyolult. Az üvegek mosása és fertőtlenítése több időt vesz igénybe. A recept a 33 befőzés lépésről lépésre c. könyvecskéből származik.
Hozzávalók nagyjából 6 literhez:
3 kg őszibarack
500 g gyümölcscukor
4 csapott kk citromsav
4 l víz
A barackokat megmostam, meghámoztam, kimagoztam és felkockáztam. Tálba tettem és botmixerrel pürésítettem. Majd pontosan megmértem, hány deciliter lé keletkezett. Aztán jött a számolás. Minden 6 dl gyümölcsléhez 1 liter vizet, 12 dkg gyümölcscukrot és 1 kk citromsavat számoltam.
Tehát a 3 kg gyümölcsből 24 dl lé lett, ehhez 4 liter víz, 48 dkg gyümölcscukor és 4 kk citromsav jött. Lábasba tettem és felforraltam. Közepes lángon 4 percig bugyogtattam. Kifertőtlenített üvegekbe töltöttem, tetejüket két réteg celofánnal zártam le, ami közé egy csipet szalicilt tettem. Szárazdunsztban hagytam kihűlni.
Túlélték! Ezek szerint úgy is működik, ha nem keverjük bele a tartósítószert. Mivel – mint azt Tücsök Bogár elárulta – a szalicil erősebb tartósítószer, ezért inkább ezt tettem a celofánrétegek közé. Ha mégsem vagyunk ennyire vakmerőek, minden 6 dl gyümölcsléhez egy késhegynyi nátrium-benzoátot tehetünk, ez nem bomlik el főzés közben.
Kicsit lehet hígítani vízzel, de anélkül is nagyon finom.
Viszlát ipari levek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése