2011. szeptember 10., szombat

Szilvalekvár, majdnem lemaradtam


Tegnap lazulós napot terveztem. Kidolgoztam magam a hétre, kellett egy kis lazítás. Nagyon rám fért, ahogy a jóga is. Erőt vettem magamon és lementem az egy sarokkal odébb megbújó jógaközpontba. Nem ez volt az első alkalom, tudtam mire számítsak. Tudtam, hogy másnap meg sem tudok majd mozdulni az eleddig ismeretlen izomcsoportok fájdalmától. Amellett, hogy nagyon jó volt semmire sem gondolni, csak befelé figyelni, két centivel a föld felett lebegtem haza. Ráérősen felmarkoltam a kis kosárkámat és gyanútlanul elindultam a piacra. Mivel az utóbbi négy hétvégét nem töltöttük itthon és a hétköznapok is elég rohanósak voltak, nem kísértem figyelemmel a gyümölcsmozgást. Mert hát ugye nem ért még véget a befőzés, van még pár tétel a listámon. Riadtan estem vissza a földre. Alig volt már szilva és a fenséges fahéjas szilvalekvárral még sehol sem voltam. Szerencsére a kedvenc szilvás nénimnél még volt, de azt mondta ez már a vége, ne számítsak ennél jobb szilvára. Nagyon elkeseredtem. Még két héttel ezelőtt kifigyeltem egy másik árusnál eszméletlen édes és puha besztercei szilvát. Igazából arra pályáztam. Így jártam, ahogy mondani szokás. Inkább befőttnek való. Persze ez már csak otthon derült ki. Még jó, hogy a néne kiválogatta nekem a puhábbakat. Mondjuk elég jó forgalmat csináltam neki.
Jobb és bal kezemet egyformára erősítve hazacipeltem a 7 kg szilvát. Bekevertem a lekvárt és ma nekiálltam megfőzni.
Mint azt a ringló lekvárnál már említettem, ez egy nagyon lusta recept. És a szilvás nénim is megkérdezte, hogyan csinálom a szilvalekvárt. Ecettel. - válaszoltam. Akkor jó. Ugye, hogy úgy sokkal egyszerűbb? - És elmosolyodott. Ilyet az elmúlt öt évben még nem láttam tőle. Egy kis kompenzáció a szilva végéért :)
Íme a recept (33 befőzés lépésről lépésre c. könyvecske alapján):
6 kg szilva
80 dkg gyümölcscukor
75 ml 15%-os ecet
2 ek őrölt fahéj
A szilvát megmostam, kimagoztam, négybe vágtam és egy zománcos nagy edénybe tettem. Megszórtam a cukorral, fahéjjal és ráöntöttem az ecetet, majd összekevertem. Egy napig hagytam állni.
Másnap feltettem főni. Amikor felforrt, takarékra vettem és három órán keresztül főztem. MEGKEVERNI TILOS! Aggódni nem kell, nem ég le.
Három óra elteltével kikapcsoltam alatta a gázt és 20 percig folyamatosan kevertem. Ekkor kapja meg krémes állagát. Kifertőtlenített üvegekbe töltöttem és egy kis tartósítószert szórtam a tetejére, mert forrás után nem ment egyből az üvegbe, így bármi megeshetett ez idő alatt.
(Fotót pótolom, mihelyst feltölt az aksi és kijönnek a lekvárok a dunsztból.)
Évek óta így főzöm a szilvalekvárt. Nagyon praktikus kis recept. Érdemes kipróbálni. Buktába, kalácsba, vagy csak úgy kenyérre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...