Reggelire lekváros bukta

Megint édesség reggelire.

Ma végre volt egy kis időm beszabadulni a konyhámba. Sütöttem is rögtön egy mákos kenyeret, meg némi buktát reggelire. Még sosem sütöttem, de otthon Apukám gyakran csinált. Édeskés, citrusos, élesztős illat a kissé langyos, fülledt levegőben. Tisztára, mint otthon.

Azért nem volt zökkenőmentes a készítés. Megérte küzdeni, mert nagyon finom lett. A recept alapja a 33 kenyér és péksütemény c. könyvecskéből származik.

Első akadály a liszthiány volt. A kenyérsütés miatt már csak 2/5:3/5 arányban maradt sima és teljes kiőrlésű liszt. Akaratlanul is hű de egészséges lett. Másodszorra a lekvárnál akadtam el. Megszavaztuk az eperlekváros buktát, de az állaga nem volt az igazi. Maradt a fahéjas szilva. Talán jobb is így. És bár a leírásában 1 evőkanálnyi lekvárt kell a tészta közepébe tenni, a képen mégis kiskanál van. De ez nekem már csak utólag tűnt fel, amikor konstatáltam, hogy 1 ek lekvárral nem fogom tudni összehajtani a tésztát. Na de ez is megoldódott.

A recept (nagyjából10-12 darabhoz):

200 g teljes kiőrlésű liszt

300 g finomliszt

1 kk só

2 ek gyümölcscukor

1 ek vaníliás gyümölcscukor

25 g friss élesztő

1 db tojás

½ citrom héja (bio)

1 ek vaj

2,6 dl tej

kb. egy kis üveg kenhető, nem folyós lekvár

1 db tojás a kenéshez

A tészta hozzávalóit a kenyérsütő gépbe tettem és megdagasztattam, majd duplájára kelesztettem vele. Azután fél cm vastagra nyújtottam, közben törekedtem a négyzetes formára. A kinyújtott tésztát pizzavágóval 10x10 cm-es négyzetekre vágtam. (A maradék nyesedékekből hengereket formáltam, majd hármas fonással  összefontam, a széleket aláhajtottam.) A négyzetek közepébe 1-1 púpozott teáskanál lekvárt tettem, majd összetekertem őket és az oldalsó széleket laposra nyomtam és aláhajtottam. Sütőfóliával bélelt sütőlemezre tettem a buktákat, és nagyjából 20 percig, meleg helyen hagytam kelni. Utána megkentem a felvert tojással és 190 °C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütöttem. Tányérra szedtem és ott hagytam kihűlni. Kísérleti célból fél adagot betettem a mélyhűtőbe, hogy egyszer majd reggel, frissen is ki tudjam sütni.

Elég csúnyácskák voltak nyersen, és aggódtam is, hogy hogyan fognak kinézni, de a sütés alatt nagyon szépen elrendeződtek. A teljes kiőrlésű liszt ellenére hihetetlenül puha tészta lett belőle. Finom lekvárral, amiből a sütés alatt kiszabadult a fahéj és egészen más íze lett, mint nyersen. (Azt hiszem, idén jó sok fahéjas szilvalekvárt fogok eltenni.)

Már nagyon várom a reggelit.

Szeretitek a lekváros buktát?