Az alaptészták nagy részét már elkészítettem házilag. Most a hajtogatott vajas leveles tésztán volt a sor. Vissza a gyökerekhez. Ínyesmester. Szereztem hozzá kimért vajat is.
Szerintem nem bonyolult. A rétestészta szerintem macerásabb. A művelet maga rövid, csak a sok pihentetési idő dobja meg kicsit az elkészítési időt. Közben lehet mást csinálni, csak azt kell belekalkulálni, hogy negyed óránként nyújtani és hajtogatni kell.
Nem gondolom, hogy a véletlen műve lett. Pontosan követtem az utasításokat. Nagyon büszke vagyok magamra. Nagyon szépen feljött sülés közben. Egyetlen szépséghibája volt csupán, hogy sótlan lett. Nekem kissé megfeküdte a gyomromat a magas vajtartalom miatt. De nagyon szép volt, ahogy a forró sütőben buborékoltak és emelkedtek a tészták.
Hozzávalók:
250 + 20 g vaj
250 g finomliszt
nagyjából 1 dl víz
1 db tojás
só
Szerintem lényeges, hogy az összes hozzávaló hideg legyen. Először a lisztet, a 20 g vajat, a tojást és a sót összekevertem, majd apránként hozzágyúrtam a vizet. Nem gyötörtem nagyon, csak amíg szép sima nem lett a felszíne. Ezután beraktam a hűtőbe negyed órára pihenni. Közben a vajat szilikonos sütőfólián egy ujjnyi, viszonylag kerek formára nyújtottam. Amikor a tészta kipihente magát, lisztezett deszkán akkorára nyújtottam, hogy minden oldalról kényelmesen be lehessen takarni vele a vajat. A közepére tettem a vajtömböt és szép sorjában minden oldalát ráhajtottam. Újra beraktam a hűtőbe negyed órára. Amikor letelt az idő, kinyújtottam a tésztát. Igyekeztem téglalap alakúra formázni. A hajtogatás nem biztos, hogy tankönyvi, sőt biztosan nem az. Gondolatban harmadoltam a tésztát és behajtottam a két szélét, az egyiket a másikra, majd keresztben félbehajtottam. Megint pihent negyed órát a hűtőben. Aztán ismét nyújtás, hajtogatás és hűtés következett. Összesen ötször ismételtem a műveletsort.
Én sajtos rudakat csináltam, mert az a volt a rendelés. A tetejét megkentem kis vízzel elkevert tojássárgájával és megszórtam reszelt sajttal. Utána vágtam fel hosszúkás téglalapokra. Közben a sütőt előmelegítettem a legnagyobb fokozaton nagyon forróra. Az én sütőm használati utasításában az áll, hogy a leveles tésztáknak 260 °C kell. Addig sütöttem, amíg szépen feljöttek és a tetejük arany barnára sült.
Nekem kicsit vajas volt, de hát ez házi, és rendes vajból készült. Nem csodálkozom. Ha a kedves olvasó még nem próbálta, érdemes kipróbálnia, mert nagyon nagy élmény. Az eredmény pedig összehasonlíthatatlanul jobb, mint a bolti. Sok energia befektetés sem kell hozzá, csak kicsit több idő. De nagyjából 2 óra alatt megvan sütéssel együtt. Végül is nem több, mint egy kelt tészta.
Így a végén az az ötletem támadt, hogy végig fogok tesztelni néhány receptet. Mások a boltit tesztelik, én a házit. Persze ehhez majd be kell szereznem néhány hiányzó alapirodalmat.
Sütöttetek már leveles tésztát?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése