2012. április 13., péntek

Joghurtos grízes süti bármivel


Már megint sok a lekvár. Túlságosan vigyáztam, hogy télen ne fogyjon rohamtempóban. És tessék, még mindig van vagy harminc üveg mindenféle, de leginkább cukormentes lekvárom. Nem is tudom, miért spóroltam. Na de ezen már kár keseregni, előrenéz és kitalálja, milyen módokon lehetne eltüntetni.
E céllal néztem szét a kijegyzetelős füzetemben, ami tele van jobbnál jobb, még ki nem használt egyszerű, kevert süteményreceptekkel. Kicsi Vú receptje - a grízes őszibarackos süti - alkalmasnak találtatott a lekvár éltüntetésre. Amint lesz barack, azzal is kipróbálom, de egyelőre csak lekvár van. Sok lekvár.
Hozzávalók:
1 kis üveg lekvár (nálam most híg fahéjas szilva volt)
2 tojás
75 g gyümölcscukor
1 tk vaníliás cukor
250 g natúr joghurt
65 g olvasztott vaj
100 g liszt
100 g búzadara
½ csomag sütőpor
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra.
Először összekevertem a lisztet, búzadarát, sütőport és egy csipet sót. Egy másik tálban a tojást, az olvasztott vajat, a joghurtot és a cukrokat. Végül a száraz keveréket apránként hozzákevertem a folyékony keverékhez és hagytam állni fél órát, hogy a gríz megszívja magát.
Aztán kivajazott, lisztezett tortaformába öntöttem és teáskanálnyi lekváradagokat pötyögtettem a tetejére. Hústű próbáig sütöttem.
Barackkal biztosan finomabb lehet, de így lekvárral is nagyon jó dolog. Könnyen elkészült, egyszerű.
Egy lekvárral kevesebb.

2012. április 9., hétfő

Húsvéti saláta


Arra gondoltam elkezdem összegyűjteni, kitalálni, hogyan lehetne kicsit más ruhába öltöztetni a húsvéti kajamaradékokat. Első körben ezzel a salátával állnék elő.
Történt ugyanis, hogy az első két alkalommal elfogyasztott sonka-tojás-kalács triumvirátus után kissé unalmassá vált a dolog. Pedig most van „szezonja”, a mennyiségekről már nem is beszélve.
Minden előgondolat nélkül elkezdtem apró kockákra vágni egy szelet sonkát és két főtt tojást. Karikáztam hozzá egy szál újhagymát. Szigorú rendben tányérra tettem mindet, elszeparálva, nem keverve (és rázva sem). Amit még hiányoltam, az a torma. Bízva az ösztöneimben, máris nyúltam a hűtőbe majonézért és tejfölért. Összevágtam néhány levél medvehagymát és elkezdtem a vegyítést.
Végül egy színes, illatos, átváltozott húsvéti menü bontakozott ki, átitatva egy kis tavasszal.
Hozzávalók per fő:
1 szelet sonka (nálam házi füstölt kötözött volt)
1 vagy 2 főtt tojás
1 szál újhagyma
Az öntethez:
2 ek majonéz
2 ek tejföl
2 tk torma
1-2 ek aprított medvehagyma vagy snidling
kevés mustár
só, bors

És akkor ne feledjétek, hogy remek tormalevest lehet készíteni a sonka főzőlevéből, amiről már írtam, vagy pl. a sonkából sonkakrémet is ki lehet keverni.

2012. április 7., szombat

Túrós pogácsa


Történt már sokszor, hogy juhtúrós pogácsát sütöttem. Horváth Ilona szakácskönyvéből. Az az oldal már elég maszatos. Vannak rajta más receptek is, de én mindig csak ezt az egyet sütöm. Vizuális típusként emlékeztem rá, ott találom még a túros pogácsa receptjét is. Szükségem volt rá, mert nem fogyott el a fűszeres, sós túró, kidobni pedig vétek lett volna. A recept rettentő bonyolult: túró:liszt:vaj=1:1:1 arányban, nyújtás, szaggatás, sütés. A sózás az egyetlen kényes pont, mint minden pogácsánál, mert a sótlan pogácsa nem túl élvezetes.
Szépen kimértem a túrót, kis matekozással kiszámoltam, ugyanannyi liszt kell hozzá. Vajból is ugyanannyi kéne, de zsírral csináltam, így abból csak a 75%-ot vettem.
Igen jó ötletnek bizonyult. Fűszerek nélkül is remek kis pogácsa, de ezzel a (két éve lejárt) fűszerkeverékkel fantasztikus lett (Bio Bertáék által forgalmazott „Herba Vegi” fajta). Itt gondolkodtam el, vajon milyen lehet maradék kőrözöttből?
Hozzávalók:
30 dkg túró áttörve
30 dkg liszt
30 dkg vaj vagy 20-22 dkg zsír
1 tk só + az ízlés és sóhiány (én pl. futás után akaratlanul is mindent sósabban főzök…)
Fakultatív: fűszerek ízlés szerint, pl. kömény, medvehagyma, paprika, vagy a túró és sajt fűszerkeverék a Fűszerfutártól
1 tojás a tetejére
A hozzávalókat gyorsan összegyúrtam (ez azért kell, hogy a zsiradék ne olvadjon meg, és nem szívja be a liszt). Fóliába (frissen tartó fajtába) csomagoltam és betettem a hűtőbe pihenni. Akár egy éjszakán át is állhat, én most kb. fél óráig pihentettem, amíg fel nem szabadult a sütő.
A sütőt maximális fokozaton kell előmelegíteni, hogy jó forró legyen. A tésztát a benne felforrósodott, bugyogó zsiradék fogja majd megemelni, ezért is nem jó, ha az elején beszívódik a lisztbe.
A tésztát lisztezett deszkán 1 cm vastagra nyújtottam, kiszaggattam, tetejét megkentem a felvert tojással és nagyjából 15 percig sütöttem. Rácson hagytam kihűlni.
Kell ennél egyszerűbb pogácsarecept?

2012. április 6., péntek

Medvehagymás spenótkrémleves


Véégre tavasz. Vééégre rendes zöldségek. Ennek azért örülünk ennyire, mert nagyon szigorú vagyok és idény, éghajlatunkon megtermő dolgokat igyekszem az asztalra tenni. Végre van mit. Azért bevallom, voltak nehéz pillanatok. Túléltük az elmúlt 1 hónapot, amikor a télieket már untuk, más viszont még nem volt.
Tegnap piacoltam, és elkövettem azt a hibát, hogy éhesen mentem ki. Döbbenten vettem észre, hogy átrendeződött a Lehel zöldséges részlege és ez jól össze is zavart. Hirtelen nem láttam át, ki hová került és beletelt pár körbe, mire megtaláltam a forrásaimat. A nagy ijedségben pedig megvettem mindent, ami megtetszett.
A spenótot a spenótos csirke miatt vettem, medvehagymát meg csak úgy. Mert szezonja van. Hazafelé született meg a spenótfőzeléktől idáig vezető út. Kiindulásul a csalánlevest vettem, de továbbgondoltam.
Hozzávalók 2 főre:
10 dkg tisztított spenót (mosott, leszárazott)
5 dkg medvehagyma (mosott)
1 ek vaj
1 ek olívaolaj
1 dl tejszín
½ l húsleves (lehet kockából is)
só, bors, szerecsendió
Először feltettem forrni a vizet a kockalevesnek.
Aztán felolvasztottam a vajat az olajon, közben nagyjából összevágtam a medvehagymát (nem kell apróra, mert úgyis összeturmixoljuk a végén).
A felforrt vizet a leveskockára öntöttem és elkevertem.
A medvehagymát megfuttattam a vajon és pár percig hagytam párolódni alacsony lángon. Addig felvágtam a spenótot. Azt is hozzáadtam a hagymához és még egy-két percig pároltam. Végül felöntöttem a levessel és felforraltam.
Lehúztam a gázról, összeturmixoltam, beleöntöttem a tejszínt, végül sóztam, borsoztam, megszórtam szerecsendióval.
Ez is az a fajta recept, amit leírni tovább tartott, mint megcsinálni.
Nagyon üde, tavaszi leves. Az én leveskockám kicsit erős volt, de a spenót meg a medvehagyma nem engedte elnyomni magát. A tejszín az egészet megszelídítette. Olívaolajon pirított kenyérrel ettük. Amilyen zöld, olyan finom.
Spenóttal barátkozáshoz ideális.

2012. április 3., kedd

A Jamie-féle ragu alaprecept


Kellett már egy húsos szaftos (zaftos) egytál. Jamie ragu alapreceptje pedig igen csábító volt. Nem kell hozzá sok minden, idényzöldségekkel és konzervvel is megoldható, és a kevergetésen kívül nem kell sok mindent csinálni vele. A két és fél óra főzés persze hosszú volt, pláne, hogy este nyolckor kezdtem neki. És ez azt jelezte előre, hogy nem fogok túl sokat aludni másnap reggelig. A helyzetet tovább rontotta az a sok kóla, amit főzés közben elkortyolgattam, nehogy belebólintsak a raguba.
Na de csupa jó hírrel szolgálhatok: a recept könnyű és jó, és közben - ilyen későn nem kötelező, de - simán össze lehet hozzá dobni egy adag knédlit.
Jamie ezen receptjében van egy alap, amiben a különböző hús-fűszer-alkohol kombinációkat lehet elkészíteni. Én most a sertés-babér-sör kombót választottam (annak csak 2 ½ óra kell).
Már csak azt a jó kis tűzhelyen és sütőben is használható öntöttvas edényt irigylem. Na majd eccer…
Hozzávalók:
2 szálzeller (én most sima zellert tettem bele: nagyjából egy női maroknyit)
2 közepes vöröshagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 ek olívaolaj
1 púpozott ek liszt
1 db 400 g-os paradicsomkonzerv (nettó 240 g)
só, bors
3 db babérlevél
500 g sertéslapocka
500 ml barna sör (itt most: Bernard)
A zöldségeket durvára vágtam, a húst felkockáztam. Egy lábosban felmelegítettem az olajat, rádobtam a zöldségeket és a babért és tíz percig kavargatva pirítottam. Aztán hozzáadtam a húst a liszttel együtt és az egészet alaposan összekevertem. Végül belekerült a paradicsom és a sör is. Sóztam, borsoztam, felforraltam, majd a legminimálisabb lángon fedő alatt, állandóan (5-10 percenként) keverve 2 és 1/2 órán keresztül pároltam. Az utolsó fél órában fedő nélkül.
A hús omlós, a szósz sörös és paradicsomos egyszerre, (kata holtfáradt) de a konyha tele van a finom illatával. Nem is tudom, hogy bírtam ki, hogy ne egyek belőle reggelig.
Csak ajánlani tudom. Tessék megfőzni és továbbadni!

2012. április 2., hétfő

Buggyantott tojás egy kiadós reggelihez


Azt hiszem a nagy dolgozás és nem főzés az étkezés rovására ment. A reggelik is kissé egyhangúak lettek, ami azért eddig nem volt rám jellemző. Soha nem indultam el reggelizés nélkül. Inkább elkéstem (amit nagyon gyűlölök), de üres gyomorral nem álltam neki a napnak. Hol édes, hol sós, süti, kenyér, kásák, müzlik, gyümölcsös joghurtok, palacsinták, a gazdag vasárnapi rántottáról már nem is beszélve. Egyszóval szégyelljem magam, amiért így elhanyagoltam a reggelit!
A Jamie könyveket lapozgattam, amikor az egyikben belebotlottam a tojásokba. Itt volt a buggyantott változat is. Még sosem ettem azelőtt, ki akartam próbálni.
Hozzávalók:
2 tojás fejenként
Egy lábosban vizet forraltam egy kis sóval. Amikor felforrt, kivettem a tojást a hűtőből, feltörtem, majd egy csészébe öntöttem. A csészéből óvatosan a lassan bugyogó vízbe csúsztattam. Egy-két percig főzve lágyabbra fő, 3-4 percig főzve már egy kicsit keményebb lesz. Én inkább a 3 és fél perces változatot kedvelem. Ekkor a sárgája a szélén kemény, de a közepe még folyós (de nem nyers). Amikor megfőtt, szűrőkanállal kiszedtem, leszárogattam, majd vajas pirítósra tettem. Sóztam, borsoztam, megettem.
Hát így készül egy egyszerű, gyors, de kiadós reggeli. A cselesebbek, mártást is készíthetnek hozzá. Én még gyúrok rá egy picit, de majd beszámolok róluk.

2012. április 1., vasárnap

Kiskertem a negyediken-második évad


Tavalyi tapasztalatokkal és még nagyobb lelkesedéssel idén is belevágtam a belvárosi kertészkedésbe. Itt olvashatjátok a tavalyi kezdő beszámolót. Valamiért (talán a sok munka) a fejleményekről már nem írtam, pedig nem volt hiábavaló a sok energiabefektetés. Lett pár szem koktél paradicsomunk (15-20 db, de nekünk az paradicsom volt!), rengeteg bazsalikom (fagyasztóban végezte), és snidling. A csípős paprikák is szépen felcseperedtek, de nem porzódtak be, így nem adtak termést. A fűszernövény vetőszalag nem igazán működött sajnos. De nem adtam fel, idén újra nekifutok :)
Tehát: végy egy déli tájolású belvárosi lakást, egy lélekben kertes házban élő, nem teljesen százas csajt, földet, edényeket és balkonra is ültethető magokat. A többi már csak a kis gazok akaratán múlik majd, hogy hajlandóak lesznek-e jól érezni magukat. Mert tőlünk mindent megkapnak…
A tavalyi vetőszalag maradékok megint mentek a hosszúkás virágládákba. Már írtam róla: „Fűszerkeverék vetőszalag. Így nem kell ritkítani. Két darab 2 m hosszú szalag van a csomagban. Az egyiken egynyári fűszerek, úgymint bazsalikom, majoránna, kapor, levélpetrezselyem és borsikafű. Évelő társaik a citromfű, szurokfű, kakukkfű és a metélőhagyma.”
A balkonparadicsom és a bazsalikom egy kényelmes, hatalmas lakosztályt kapott. Balkonon nevelhető epret is vettem, kíváncsi leszek, fel fognak-e nőni.
A snidling idén nem annyira érzi jól magát, majd elbeszélgetek vele, miért ez a satnyaság…
A szupererős paprikák külön-külön, egyelőre nagyon szeretik a belső ablakpárkányt, fíl dö szánsájn…
Hát akkor tessék kérem szurkolni, nekem és a növénykéknek, mert kertészkedni nem csak kertben lehet :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...