2014. június 28., szombat

Serpenyőben sült sajtos lapos kenyér

Egy-két hete az a megtiszteltetés ért, hogy én készíthettem a chilis babot. Megjegyzem, van pár étel (chilis bab, pörkölt, gombapaprikás, grill), amit a Zuram nem szívesen ad ki a kezéből, csak szükséghelyzetben. A múltkori szükséghelyzet volt. Vicces volt: kicsit izgultam, és próbáltam visszaemlékezni, Ő hogy szokta készíteni. Két lépést felcseréltem, de ez nem rontott a dolgon, sőt bátorkodtam beújítani némi füstös paprikával is. Na de a lényeg most nem is a bab, hanem a mellé készült lepénykenyér. Mivel így is eléggé lefoglalt a chili, nem volt kedvem tortilla-val bíbelődni, összedobtam inkább egy serpenyőben is kisüthető élesztős, sajtos kenyeret. A bab készítése előtt gyorsan begyúrtam a tésztát, így volt ideje megkelni. Miután a bab elkészült, gyorsan ki lehetett sütni a lepénykéket.
Hozzávalók 4 lepényhez:
100 g teljes kiőrlésű liszt
100 g fehérliszt
50 g kukoricaliszt
15 g friss élesztő
150-160 ml víz
½ ek só
2-3 ek parmezán-jellegű reszelt sajt
A hozzávalókból tésztát gyúrtam és langyos helyen kb. fél órát hagytam pihenni. Amikor megkelt, megint összegyúrtam, majd 4 egyforma részre osztottam. A tésztagombócokat lisztezett deszkán kerekre, nagyjából 20 cm átmérőjűre nyújtottam, majd a lapokat 10 percig hagytam állni, hogy a dögönyözés után kicsit össze tudják szedni magukat. Forró serpenyőben, fél percenként forgatva hólyagosra sütöttem őket.

Puha, levegős, tökéletes a szószos ételek mellé. A sajtot nem lehet határozottan érezni, de ha nem lenne benne, hiányozna. (És az sem utolsó szempont, hogy nem kell hozzá begyújtani a sütőt :)

2014. június 24., kedd

Túrótorta

Valahogy az elejétől fogva jó érzésem volt ezzel a tortával kapcsolatban. Volt valami belső „kényszer”, hogy ezt meg kell próbálnom. Vasárnapra készítettem a családi ebédhez, de Eszter útmutatása szerint jártam el, és már szombaton megsütöttem, hogy jól behűljön. Már szombat este alig vártam, hogy vasárnap legyen és túl legyünk az ebéden. Túl is lettünk. Pihegés, kávézás és egy váratlanul előkapott nagy adag tiramisu. Anyukám tiramisuja mindenkor elsőbbséget élvez, szóval a túrótortára még várni kellett. De ami késik, nem múlik: sor került a tortára is. És sejtésem beigazolódott, eszméletlen jó. Amilyen egyszerű, annyira finom. Recept (amin csak egy picit változtattam) a Fűszer és Lélek blogról, ezúton is örök hála. És halkan jegyzem meg, hogy ez csak fél adag, de nyolc bőséges szelet jut a szerencséseknek.
Hozzávalók:
125 g puha vaj
100 g cukor
4 db tojás
½ kisebb narancs héja és leve
500 g túró
50 g keményítő
1 rúd vanília kikapart magja
10 dkg mazsola és/vagy aszalt áfonya (én vegyesen tettem bele)
kevés vaj és keményítő a forma kikenéséhez.
A sütőt előmelegítettem 160 °C-ra. Egy 18 cm-es, magas falú tortaformát kikentem vajjal és beszórtam keményítővel. Ebben a formában több mint egy órát sült, szóval érdemesebb egy nagyobb átmérőjű kerek formát választani, vagy rendes tepsiben sütni.
A vajat a cukorral habosra kevertem, majd egy csipet keményítővel (hogy ne váljon külön a vaj, amikor beleütöm a tojásokat) egyenként belekevertem a tojásokat is. Ezután beletettem a narancs reszelt héját, kifacsart levét, és a túrót. Rögös túrót használtam, amit nem törtem át előtte, úgyhogy utólag turmixoltam krémesebbre, levegősebbre a botmixerrel. Végül beletettem a mazsolát és az áfonyát is és az egészet alaposan összekevertem, formába öntöttem és aranybarnára sütöttem.
Nagyon oda vagyok érte. Édes, vaníliás, narancsos édesség, tészta nélkül, liszt nélkül.
Azóta elkészült megint: krémes túróból, friss gyümölcsökkel (cseresznye, meggy). Így is nagyon-nagyon jó :)

2014. június 21., szombat

Quinoával töltött zöldséges zöldségek

Vegetáriánus múltamból fakadóan nyitott vagyok a húsmentes kajákra, pláne, ha a rizstől eltérő gabona is kerül bele. Mert valljuk be, a húsevők (tisztelet a kivételnek) nem sok gabonát, (/pszeudogabonát) esznek. Pedig annyiféléből válogathatnánk. Igen, én is közéjük tartozom néha, mert meg-megfeledkezem róla, hogy a rizsen túl is van élet. Ehető a zab, a köles, a bulgur, a hajdina, vagy éppen a quinoa is. Persze az a legfontosabb, hogy el is tudjuk készíteni.
Például próbálkoztam már párszor a kölessel, de sosem ízlett igazán, aztán a maradékot a kamrában a molyok ették meg. Pár hete olvastam viszont, hogy mind a kölest, mind a quinoát érdemes forró vízzel átmosni főzés előtt, hogy a keserűanyagot lemossuk róla. A quinoáról már sok jót olvastam, úgyhogy mélyen a pénztárcámba nyúltam és vettem egy csomaggal, hogy kipróbáljam. Működött a forró vizes lemosásos módszer, már csak azt kellett kitalálnom, mibe tegyem. Mivel elég tömény, elhatároztam, hogy néhány zöldséggel, keleties fűszerekkel zöldségbe töltöm. Az ihletet Kicsi Vú-tól kaptam. Cukkinit, és kápia paprikát töltöttem. A töltelék összefogása pedig szintén vega trükk: őrölt lenmag vízzel keverve. Nekem a paprikás ízlett jobban, de mindkét változat egyaránt megállta a helyét, és abszolút nem hiányzott a hús az ebédből.
Hozzávalók 2 személyre:
1 közepes cukkini vagy két kápia parika
1 dl quinoa
1 kápiaparika vagy egy fél kaliforniai
2-3 szem gomba
1 kis fej hagyma
1 kk római kömény
1 csipet fahéj
chili ízlés szerint
1 ek őrölt vagy mozsárban összetört lenmag
2 ek víz
só, bors, olívaolaj
A sütőt előmelegítettem 220 °C-ra.
A quinoát forró vízzel átmostam egy tálban fakanál segítségével, majd leszűrtem. Ezután nagyjából kétszeres mennyiségű sós vízben puhára főztem. Ha főzés közben elfogyna a víz, nyugodtan lehet pótolni, a lényeg, hogy ne maradjon kemény a quinoa.
Közben a cukkinit félbevágtam és a belsejét egy kiskanállal kivájtam, hogy maradjon minimum fél cm pereme. A kápiákat félbe vágtam és kicsumáztam. A szárat rajta hagytam, mert úgy sokkal mutatósabb. A zöldség „csónakokat” kicsit besóztam.
A hagymát apróra, a cukkini belsejét, a kápiát és a gombát kockára vágtam. Az olajon megdinszteltem a hagymát, majd ment rá a paprika és pár percig pirítottam. Azután hozzáadtam a gombát, ez nagyjából öt percig puhult, végül ment bele a cukkini is. Sóztam, borsoztam, és rászórtam a fűszereket is. (A fűszerezésnél nem szeretek nagyon pontos mennyiségeket adni, mert annak vagyok a híve, hogy mindenki kóstolgasson, és csak annyira fűszerezzen, amennyire neki ízlik. Mert nem vagyunk egyformák)…Végül az őrölt lenmagot határozott mozdulatokkal elkevertem a vízzel és gyorsan hozzákevertem a töltelékhez, hogy onnan szívja fel a vizet és összetartsa a masszát.
Amikor a quinoa megfőtt, ezt is a zöldségkeverékhez adtam és még utoljára ellenőriztem az ízeket. A masszát a zöldségekbe töltöttem és sütőpapírral bélelt sütőlemezen nagyjából 20 percig sütöttem.

A chili szokás szerint túlszaladt, de ezt leszámítva teljesen meg voltam vele elégedve. A római köménytől és fahéjtól kapott némi keleties beütést. A quinoa finom, a zöldségektől pedig sok féle íz keveredik. Tényleg nem hiányzott a hús az ebédből :)

2014. június 17., kedd

Ananászos reggeli turmix (vagy tízórai)

Ha múltkor hűtésről volt szó, most fűtünk. Sokszor szoktam készíteni ezt a turmixot. Igen tartalmas reggeli vagy 10 órai gyümölcscsel, zabpehellyel és joghurttal. Tápláló mivolta mellett az íze sem utolsó. Ha tízóraira viszem, kis befőttesüvegben szállítom, amiből szívószállal ki lehet szürcsölni a turmixot.

A recept Jamie Főzőiskolájából származik. A hozzávalók mellé írtam több lehetőséget (mint az a könyvben is szerepel), úgyhogy lehet bátran kísérletezni. Variálható a gyümölcs, a joghurt, a magok és a fűszerek, sőt az is, hogy mivel önti fel az ember. Most fagyasztott gyümölcs helyett konzerv ananásszal készült, kicsit összetört szezámmaggal (csak a kalcium utánpótlás kedvéért).

Hozzávalók két személyre:
1 érett banán felkarikázva
1 pohár ananász (lehet konzerv is)
2 ek joghurt (lehet akár gyümölcsös is)
egy kis (női) marék zabpehely
1 ek szezámmag vagy dió, mogyoró (ez utóbbi kettőt még nem próbáltam)
1 pohár tej (a recept szerint lehet gyümölcslé is)
méz ízlés szerint
egy-egy csipet gyömbérpor és/vagy fahéj (fakultatív)
Először a tej kivételével mindent pürésítettem, majd a tejet is hozzáöntöttem és az egészet simára turmixoltam. Kóstolás után lehet még édesíteni vagy fűszerezni, ízlés szerint. Tessék kísérletezni. Én már elkezdtem. Most továbbadom :)

itt egy másik változat...

2014. június 12., csütörtök

Hűsítő meggyleves

Már nem is emlékszem hogyan, de túléltem ezt a pár nap kánikulát. Na jó azért arra emlékszem, hogy a kristálytiszta Balatonban hűsöltem, meg arra is, hogy ez a leves is segített átvészelni a dolgot. Nem tudom miért, de nagyon nehezen viselem a meleget. Talán mert téli gyerek vagyok.
Az előbbi okból kifolyólag ilyenkor este 10 után állok neki főzni, minimális hő felhasználásával és idén végre annak is utánaolvastam, hogy mely ételek bírnak hűtő hatással. Mit érdemes ebben a nagy melegben enni. Abszolút nem meglepő, hogy ezek az idénygyümölcsök, vagy pl. ide tartoznak a leveles zöldségek, a brokkoli, padlizsán, paradicsom, paprika, uborka, stb. Ilyenkor eszem citrusféléket, gabonák közül bulgurt, barna rizst és kölest és ilyenkor csúszik legjobban a joghurt, vagy a kovászos uborka (meg a sör). Savanyú és keserű.
Hogy a savanyú kategóriát gyarapítsam, itt van ez a saját fejlesztésű meggyleves. Alapvetően tejszín nélkül készítem. Egyrészt nem annyira szép látvány, amikor a savas meggyleves kicsapja a tejszínt, másrészt így könnyebben emészthető.
Hozzávalók:
500 g meggy
750 ml víz
3 ek barnacukor
4-5 db szegfűszeg
½ rúd fahéj
2-3 karika narancs
½ narancs leve
a tálaláshoz tejszín vagy tejszínhab
Az eljárás ugyanaz, mint a hideg gyümölcslevesnél. A cukrot, fűszereket és a narancsot feltettem főni a vízzel. Közben megmostam és kimagoztam a meggyet. Amikor a lé felforrt, 5 percig főztem, majd levettem a tűzről és 5 percig hagytam állni, hogy a fűszerek kioldódjanak. Ezután átszűrtem/kihalásztam belőle a fűszereket és a narancskarikákat, a levet pedig visszatettem a tűzre. Beletettem a meggyet és addig főztem, amíg a gyümölcs megpuhult (ez szintén kb. 5 perc). Amikor elkészült, belemerítettem párszor a merülőmixert, hogy intenzívebb íze legyen, és belefacsartam fél narancs levét. Végül a lábost hideg vízbe állítottam, hogy a leves gyorsan lehűljön és minél előbb be tudjam tenni a hűtőbe.

Kellemesen fűszeres, nagyon gyümölcsös hűsítő leves. Kis tejszínhabbal vagy csak sima tejszínnel lehet flancolni. Jó hűsölést :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...