Mediterrán csirke

Szeretem a lecsót, de inkább a gyuvecscsel és a muszakával vagyok szorosabb barátságban, ha nyár végi paradicsomról, paprikáról, padlizsánról van szó. Ma újabb recept született, hogy bővüljön a repertoár. Valahogy eddig nem próbáltam ezt a kombinációt csirkehússal, ezért kezdtem neki a kísérletnek. Van egy szuper ikeás üvegfedeles serpenyőm, abban szoktam sütni a krumplit, vagy húst, ha nincs kedvem beindítani a sütőt. Most is ez történt, kevés időm volt, és a konyhában 30 °C uralkodott. De annyira lelkesített az új ízkombináció, hogy el is feledkeztem a nagy melegről, és nagyjából 45 perc alatt megvoltam vele :)

Hozzávalók:

olíva olaj

4 szelet csirkemell (kb. 150 g/szelet)

2 közepes hagyma felkockázva

2 paprika, felkockázva

4 közepes krumpli felkockázva

2 nagyobb paradicsom felkockázva

1 padlizsán felkockázva

1-2 ek ajvár

4-5 ek olívabogyó levéből (itt arra a lére gondolok, amiben úszkálnak a bogyók)

2 csapott ek sűrített paradicsom

só, bors, szárított fokhagyma

Először a húst sóztam, borsoztam, és amíg állt, felkockáztam a zöldségeket.

A krumplit kicsit nagyobb kockákra vágtam, mint a többi zöldséget.

A serpenyőben felforrósítottam kb. 4 ek olíva olajat, majd nagy lángon megpirítottam benne a hússzeleteket, mindkét oldalukat kb. 2 percig, amíg megpirultak. Ezután kivettem a szeleteket egy tányérra, és pótoltam az olajat a serpenyőben, amire rádobtam a hagymát és pirítottam pár percig. Utána ment rá a paprika, szintén pirítottam pár percig, végül a krumpli is belekerült és sokszor kevergetve addig sütöttem a keveréket, amíg a krumplin már látszottak a pirulás jelei. Ekkor lejjebb vettem a lángot, belekevertem a paradicsomot, padlizsánt, ajvárt, olíva levét, és sűrített paradicsomot. Felöntöttem 1 dl vízzel, végül sóztam, borsoztam, és tettem bele egy kis szárított fokhagymát is. Alaposan összekevertem, visszatettem a hússzeleteket és fedő alatt felforraltam, majd kisebb lángon addig főztem, amíg a hús megpuhult és minden zöldség picit szétfőtt. Érdemes kóstolgatni és a végén kiigazítani saját ízlés szerint :)

A krumpli kiváló arra, hogy magába szívja az ízeket, így hússal felturbózva igazi nyár végi egytálétel született.

Parmezános csirke

A hét tanulsága: „Ja, csak kérni kell?” Úgy megszállt az ihlet, hogy csak úgy pislogok, remélem, kitart a lendület. Megint élvezem a főzést, blogolást és természetesen a produktum elfogyasztását is.

És akkor jöjjön is az első új recept, amit felvettünk a listára, mert gyors és finom. Eredetileg sütőben sül, de én sajnáltam volna, ha a szépen kisütött, ropogós bunda elázik a paradicsomszószban. Másrészről ilyen melegben csak indokolt esetben kapcsolom be a sütőt, mert nehezen viselem a nyarat a belvárosban.

Hozzávalók 4 személyre:

A szószhoz:

2 ek olívaolaj

1 gerezd felszeletelt fokhagyma

1/2 kk oregánó

1 csipet kakukkfű

3-4 levél bazsalikom

1 doboz darabolt paradicsom konzerv

Hozzávalók a húshoz:

2 csirkemell filé szép szeletekre vágva (kb ½ cm vastag)

só, bors

1 felvert tojás

5-6 ek zsemlemorzsa

5-6 ek reszelt parmezán

2-3 ek olíva olaj a sütéshez

Az egészet a paradicsomszósszal kezdtem. Az olajat felforrósítottam egy lábosban, majd 15-20 másodpercig pirítottam benne a fokhagymát. Ezután beletettem a fűszereket, sóztam, borsoztam végül felöntöttem a paradicsommal. Felforralás után fedő alatt, alacsony lángon addig főztem, amíg fakanállal már könnyen szét lehet nyomni a paradicsomot (nagyjából 10-15 perc). Közben elkészítettem a csirkét. A hússzeleteket sóztam, borsoztam, majd a tojásba mártottam, végül megforgattam a zsemlemorzsa és parmezán keverékében. A szeleteket felforrósított olajba tettem és közepes lángon, mindkét oldalukon 3-3 percig sütöttem. Azért hústű próbával érdemes ellenőrizni, hogy alaposan átsültek-e a szeletek (ha a beleszúrt fogpiszkálót kihúzva nem távozik folyadék, a hús biztosan átsült). Amikor minden elkészült, serpenyős sült krumplival (recept később) és balzsamecetes rukkolával tálaltam. Mosogatással együtt is megvan egy órán belül és elképesztően finom. Igazi nyár hangulatú fogás.

Pásztor pite (inkább kondás)

Bár még nem ettem túl sokszor, nagyon szeretem, viszont ritkán készítem (ez volt a második alkalom). Mivel az eredetitől eltérően nem bárány húsból, hanem sertésből készült, nem teljesen autentikus, ezért is hívom inkább kondás pitének. Ragu, fölötte sajtos krumplipüré tetején olvasztott sajt. Szuper találmány. A recept Gordon Ramsay-é.

Hozzávalók 4-5 személyre:

2 ek olaj

500 g darált bárányhús

1 nagy hagyma reszelve

1 nagy répa reszelve

2 gerezd fokhagyma

2 ág kakukkfű

1 ágacska rozmaring

2 ek worchestershire szósz

11/2 tk paradicsompüré

1 csésze száraz vörösbor

1 csésze (250 ml) húsleves

a krumplipüréhez:

1 kg krumpli

4 ek vaj

2 tojás sárgája

¾ csésze tej

6 ek parmezán (én érett chedárral készítettem)

A krumplit meghámoztam, felkockáztam és sós vízben feltettem főni.

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. Nekiálltam a ragunak: az olajon erősebb lángon megpirítottam a húst. Amikor barnásra sült, hozzáadtam a reszelt hagymát, áttört fokhagymát és reszelt répát, kicsit kevergettem, majd a kakukkfüvet és a rozmaringot. Sóztam, borsoztam. Fél percig megint kevergettem, ekkor hozzáadtam a paradicsompürét és a worchestershire szószt és 4 percig főztem. Ezután beleöntöttem a bort és addig főztem, amíg elpárolgott belőle az alkohol. Végül beleöntöttem a levest is és nagy lángon besűrítettem az egészet.

Amikor a krumpli megfőtt, krumplinyomón áttörtem, majd belekevertem a tojások sárgáját, vajat, tejet és 2 ek sajtot. Sóval, borssal tovább ízesítettem.

A ragut az előkészített tepsibe öntöttem, majd rásimítottam a krumplipürét, végül megszórtam a maradék sajttal. Addig sütöttem, amíg a sajt megpirult a tetején.

Muszaka

Talán már írtam, hogy mennyire tetszett Rick Stein mediterrán főzős sorozata. Ott láttam, ahogy a görög néni főzi a muszakát és nagyon szerettem volna kipróbálni. Aztán rákerestem, van-e ehhez hasonló recept, de sajnos nemigen találtam. Kénytelen voltam a látottak alapján, emlékezetből elkészíteni. Ez azért nem annyira jellemző rám. Végül nagyon jó lett :). Aztán pár nap múlva mégis találtam egy csomó receptet. Videóval. Sebaj, alkottam :)

Bármilyen formában nagyon szeretem a padlizsánt, de azt hiszem, így, muszaka formájában szeretem a legjobban. Sajnos rajtam kívül más nem rajong érte a családban, úgyhogy csak akkor fogy el, ha úgy van elkészítve, hogy nem annyira padlizsán ízű :). Így az első alkalommal félve csomagoltam belőle ebédet a Zuramnak. Aztán ebédidőben jött az üzenet: „finom ez a muszaka cucc”. Hát így egyétek :)

Hozzávalók 4 személyre:

2 ek olíva olaj

1 db közepes hagyma apróra vágva

25-30 dkg darált hús

1/3 kk szárított oregánó

½ kk szárított bazsalikom

1 ek sűrített paradicsom

½ doboz darabolt paradicsom konzerv

½ dl víz

3 nagyobb krumpli

1 db padlizsán

só, bors

olaj a sütéshez

a besamelhez:

3 csapott ek liszt

2 ek olíva olaj vagy vaj

1/3 csésze (83 ml) forró csirkeleves

2/3 csésze (166 ml) meleg tej

1-1   csipet őrölt zöld bors és őrölt szerecsendió

1 csésze reszelt sajt

1 tojás

Előkészítettem egy 20x30 cm-es tepsit és a sütőt előmelegítettem 220 °C-ra.

Az olíva olajon alacsony lángon üvegesre pirítottam a hagymát, majd felkapcsoltam a lángot és beletettem a húst. Állandóan kevergetve zsírjára pirítottam. Amikor halvány barnára sült a hús, megszórtam sóval, borssal, oregánóval, bazsalikommal, majd belekevertem a paradicsomokat és még ½ dl vizet. Miután felforrt, fedő alatt takaréklángon még 20 percig főztem.

Amíg a hús főtt, olajban megsütöttem a karikára vágott krumplit és a hosszában felszeletelt padlizsánokat. A padlizsánokat már csak 1-2 evőkanál olaj kíséretében, mert szivacs módjára végtelen mennyiségű zsiradékot képesek magukba szívni, amit aztán a tányéron kifolyva fogunk viszontlátni. Nem kell, hogy a krumpli puha legyen, elég, ha egy kis színt kap, és csak félig puhul meg, a sütőben úgyis van még fél órája sülni. A padlizsánnak is legyen egy kis színe.

Végül megfőztem a besamelt: a vajat megolvasztottam, megfuttattam rajta a lisztet majd gyors keverés közben felöntöttem a levessel és a tejjel. Egy-egy csipet zöldborsot és szerecsendiót is kevertem bele, majd alacsony lángon addig főztem, amíg a liszt megfőtt és nem sűrűsödött tovább (már nem volt liszt ízű). Ezután levettem a tűzről és elkevertem benne a sajtot. Amikor felolvadt az egész, a felvert tojást gyors mozdulatokkal beledolgoztam.

Amikor minden hozzávaló elkészült, szépen rétegezve teleraktam a tepsit: alulra ment a krumpli, picit megsóztam, majd befedtem a raguval, végül betakartam a sült padlizsánszeletekkel, amiket szintén sóztam egy picit. Az egészet leöntöttem a sajtos mártással, majd ment a sütőbe, hogy aranybarnára süljön a teteje. Ez nagyjából ½ óra volt.

Fetával és aszalt paradicsommal töltött csirkemell

Elérkezettnek láttam az időt, hogy felhasználjam az egy (vagy két?) éve a fiókban pihenő sütőzacskó nevű találmányt. Sosem használtam még és nem volt kedvem mosogatni, úgyhogy adta magát a kísérlet. Mostanában kicsit nehezen megy a menü összeállítása, mert mire megveszem, amit ennék, már nem kívánom. Ezért inkább nem veszek semmit, amiből szenvedések árán sikerül csak ebédet varázsolni. Senkinek nem kívánom. Aztán egyszercsak segítségemre sietett az Univerzum és egy receptmagazin képében elküldte az egyik megoldást: aszalt paradicsommal és fetával töltött csirkemell. Csirkemell a mélyhűtőben, maradék feta és aszalt paradicsom olajban a hűtőben. Gyorsan előmelegítettem a sütőt, összeraktam a húst, és amíg ez utóbbi sült, elkészítettem a bulgur és rizs köreteket. A receptötletet a Vidék Ízéből (2016/07) kaptam.

Hozzávalók 2 személyre:

2 kisebb fél csirkemell

2 db 1 cm vastag szelet feta vagy krémfehér sajt

4-6 olajban eltett fűszeres aszalt paradicsom (mérettől függően több is lehet)

só, bors

1 ek olíva olaj

1 kk szárított bazsalikom

2 fogpiszkáló

A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra.

A csirkemelleket középen felszúrtam egy éles késsel, hogy a csinos kis zsebükbe beletuszkoljam az aszalt paradicsomokat és a sajtot. Miután megtöltöttem a húst, fogpiszkálóval lezártam a bejáratot, hogy a töltelék többé kevésbé bent maradjon sütés alatt. Kívül sóztam, borsoztam és egy picit beolajoztam, majd megszórtam a bazsalikommal.

Betettem egy sütőzacskóba, majd az egészet egy tepsibe fektettem és a használati utasításnak megfelelően (ahol sokszor leírják, hogy ne érjen a sütő falához) 30-35 percig sütöttem.

Jó volt még egy kicsit visszacsempészni a nyári ízeket az őszbe, és rá kellett jönnöm, mennyire kimaradt ez a töltött húsos dolog a repertoáromból. Remélem, kapok még ihleteket és hozhatok még ilyen jó kis recepteket :)

Gazpacho

Gondoltam felkészülök a mára beígért rettentő kánikulára, de szerencsére itt ma megúsztuk. Hideg levessel vérteztem fel magam. Gazpachoval. Gyakorlatilag nyers zöldségleves (turmix), de igen jó hűsítő hatása van. Ha viszont gazpacho, eszembe jutott, hogy összedobhatnék egy paellat is. Igen spanyol nap. Lustálkodással, főzőcskével, délutáni sziesztával, és minden más holnapra halasztásával. Persze ennek kicsit ellentmond, hogy reggel hétkor már pizsamában kevertem a churros tésztát, hogy legyen mit majszolni a második kávé mellé. De azt hiszem így lett teljes egy spanyolos nap :)

Visszatérve a bejegyzés tárgyához, a leves összetevői általában azonosak, az arányokban lehetnek eltérések. Két receptből gyúrtam össze ezt a változatot (Gordon Ramsay és Spain Recipes). Nekem nagyon ízlett, eléggé emlékeztetett a sopszka salátára, ami nem csoda, hiszen az összetevői ugyanazok.

Hozzávalók 4 személyre:

½ kígyóuborka

1 kápia paprika vagy fél piros pritamin

1 tv paprika vagy fél zöld pritamin

½ kg paradicsom

1 gerezd fokhagyma

1 kicsi lila hagyma vagy 1 szál újhagyma ízlés szerint

35-40 g kenyér

1 ek cherryecet vagy fehérbor ecet

só, bors

2-3 ek olíva olaj

Az uborkát, paprikákat, paradicsomot, lila hagymát és kenyeret felkockáztam, majd az áttört fokhagymával, ecettel, sóval, borssal és 2 evőkanál olívaolajjal egy jól záródó edénybe tettem. Kézzel összekevertem, alaposan összenyomkodtam, majd szorosan rázártam a tetejét és a hűtőbe tettem éjszakára.

Másnap átkevertem, összeturmixoltam, majd tésztaszűrőn átpasszíroztam, hogy a nagyobb paprikahéj darabok fennakadjanak. Mégegyszer megkóstoltam, hogy elég sós, borsos, ecetes-e és kész is volt.

A bejegyzést szeretettel ajánlom Emesének és Ácinak :)

Tonhalas paradicsomos tészta

Annyiszor átlapoztam már ezt a receptet, de azért nem feledkeztem meg róla. Ilyen „szuper” nyári időben nem vágyom sem bonyolult főzésekre, sem a nehéz ételekre, a konyha felfűtésére meg pláne nem. Minden volt itthon, ami ehhez az ételhez kell: friss tészta a mélyhűtőben, olajbogyó, tonhal konzerv, paradicsom konzerv, friss fűszernövények és a már régóta a kamrában árválkodó üveges szardella, amit ideje volt elkezdeni felhasználni. A kaprit kihagytam, mert nem szeretem, egyebekben minden más változatlan. Gyorsan elkészültem vele. Az eredeti recept Jamie vacsorái c. könyvből származik (rosszlányok tésztája néven fut).

Hozzávalók 2 személyre:

fél marék friss bazsalikom

só, bors

½ citrom reszelt héja és leve

olívaolaj

1/2 doboz olajos tonhalkonzerv vagy 225 g friss tonhal

2 kisebb szardellafilé

1 gerezd apróra vágott fokhagyma

½ marék magozott fekete olajbogyó apróra vágva (bár én most zölddel csináltam)

1 apró chili paprika

kb. 60-70 g darabolt paradicsom (konzerv)

¼ csokor petrezselyem

100 g penne vagy friss tészta 1 tojásból (kb. 150 g)

A bazsalikomot felaprítottam és a sóval, borssal mozsárban pépesítettem. Aztán hozzáadtam a citrom héját, levét, és egy evőkanálnyi olívaolajat, majd alaposan összekevertem. Ebbe a „páclébe” tettem a haldarabokat és hagytam érvényesülni az ízeket.

Egy serpenyőben egy evőkanálnyi olívaolajon megolvasztottam a szardellát, majd hozzáadtam a csilit és a fokhagymát. Csak fél percig kevergettem takarékon, nehogy megégjen a fokhagyma, majd felkapcsoltam a lángot, beleöntöttem a paradicsomot és a pácolt halat, olajbogyót, felforraltam és ismét kis lángon 5 percig főztem. A végén belekevertem a felaprított petrezselymet és kiigazítottam a fűszerezést.

Amíg a mártás rotyogott, sós vízben kifőztem a tésztát.

Napmártás

Azt hiszem nem is lehetne aktuálisabb ez a mártás, ami előcsalogatja a napsugarakat. Legalább a konyhában és a tányéron, ha már odakint süvít a szél és vízszintesen esik az eső. Furcsa, már más recepteknél is előfordult, hogy ami másoknak a nyarat idéző étel, nekem a telet idézi. Ez a Fűszeres Esztertől ellesett napmártás is ilyen: a keleti fűszerekkel, kókusztejjel tartalmas és felmelegít. Igaz, a nyár is felmelegít (ha csak nem kell egy kenuval elkövetett borulás után fél óráig a derékig érő hűs folyóban ácsorogni a megmentőkre várva). Még sosem kóstoltam ehhez hasonlót, nem is voltak elvárásaim vele kapcsolatban, és nagyon jó lett (mennyivel szebb az élet elvárások nélkül :). Lila hagyma volt csak itthon, de újhagymával látványosabb. Legközelebb azzal készítem.

Hozzávalók 2 személyre:

2 adag csirkemell

só, bors

olívaolaj

1 kicsi fokhagyma

a mártáshoz:

olíva olaj

17 g mazsola

1 csomag újhagyma felkarikázva (vagy 1 lila hagyma felkockázva)

1/3 ek koriandermag száraz serpenyőben megpirítva

1 doboz kókusztej

30 g szárított paradicsom apróra vágva

pár karika csilipaprika

rozmaring (egy csipet őrölt rozmaringot használtam)

1/3 ek méz

bors

1. A húst kicsit megklopfoltam, sóztam, borsoztam és az olíva olajon erős lángon mindkét oldalát megsütöttem. (Én egy fogpiszkálót szoktam a húsba szúrni, hogy ellenőrizzem, átsült-e rendesen: ha színtelen lé folyik a szúrás helyén vagy már nem is enged levet, akkor biztosan átsült, utóbbi esetben szárazabbra sült. Vagy ha maghőmérőt használunk, a hús belső hőmérséklete elérte a 75-80 °C-ot.) Amikor kisült, megkentem az áttört fokhagymával, kivettem a serpenyőből és letakarva melegen tartottam.

2. A visszamaradt olajon, alacsony lángon megfuttattam a hagymát és a mazsolát. Ha kevés az olaj, lehet még hozzátenni. Amikor a hagyma üvegesre pirult, felöntöttem a kókusztejjel, beleszórtam a paradicsomot, csilit, rozmaringot és a koriandert és fedő alatt lassan főztem a mártást. Amikor a mazsola megszívta magát, a paradicsom megpuhult és az ízek is összeértek (nagyjából 5-7 perc volt), belekevertem a mézet és a borsot, majd kikapcsoltam alatta a lángot.

3. A mártást a sült hússal, sült cukkinivel és főtt (basmati) rizzsel tálaltam.

Sültzöldség krém

Történt egy szép napon, hogy a gonddal ápolgatott, nevelgetett koktél paradicsomom egy véletlen baleset folytán levetette magát az ablakból. Személyi sérülés nem történt, de a paradicsomok szárai nagyrészt eltörtek. Mondanom sem kell, tele voltak bogyókkal. Miután a fehér bolyhos szőnyegből kitakarítottam a földet, leszüreteltem a paradicsomokat. Ezután egy rövid kétségbeesés következett: mit lehet csinálni velük, hogy ne vesszenek kárba. A társaság egy része piros volt, a másik része még éretlen, nehezített feladat. Aztán eszembe jutott, hogy láttam Fűszeres Eszternél sült paradicsomból készült levest. Mivel úgyis ki akartam próbálni ezt a műfajt, körbenéztem, hogy mit lehetne még összesütni a paradicsomokkal. A padlizsán adta magát, és a hűtőben dekkoló, fűszeres olajban érlelődő fokhagyma (aldis) is beleillett a képbe. Hát így született ez a csodás, őszies kenyérrevaló.

Hozzávalók:

1 közepes méretű padlizsán

kb. 20 dkg koktél paradicsom

4-5 gerezd fokhagyma ízlés szerint

1 fej lilahagyma

csipet füstölt fűszerpaprika (elhagyható)

só, bors, olívaolaj

A sütőt előmelegítettem 220 °C-ra. Egy kisebb tepsi aljába olívaolajat locsoltam.

A padlizsánt és a lilahagymát kockára vágtam. A fokhagymát megpucoltam és a gerezdeket 3-4-be vágtam mérettől függően. A paradicsomokat bevágtam, és a fokhagymadarabokat egyesével a közepükbe tettem. Az összes zöldséget a tepsibe szórtam, sóztam, borsoztam, és a tetejére is locsoltam egy kis olívaolajat. A forró sütőben addig sütöttem, amíg az összes zöldség megpuhult és kissé megpirult.

Amikor kihűlt, tálba tettem és botmixerrel pürésítettem némi olívaolaj és füstölt paprika társaságában. Szükség szerint lehet még sózni, borsozni.

Igen markáns ízű kence: a sült paradicsom tényleg nagyon finom dolog. Pirítóssal, sajttal tökéletes húsmentes vacsora.

Jó dolog ez a sült zöldségesdi.

„Spanyolos” csirke

Kerülgetem már egy ideje a szpenis csiken recepteket és tegnap úgy döntöttem kipróbálom a legjobbnak tűnőt. Van ahol chorizo-s csirke, van, ahol „csirke spanyolosan” néven fut. Közös pontok a receptekben: a csirkecomb, a füstölt/lángolt kolbász, az olajbogyó, a paradicsom, a fokhagyma és a citrom (legalábbis azokban, amiket kiszemeltem magamnak). Mivel nem akartam külön bajlódni a körettel, a feldarabolt krumplit az összes többi hozzávalóval együtt sütöttem. Igazi egytepsis étel: minden egyszerre megy a tepsibe, ¾ óra múlva már lehet is tálalni és a végén csak a tepsit kell elmosni (vagy az élelmesebbek később a megmaradt aromás zsírban süthetnek pár szelet kenyeret és akkor már az előmosogatás is megvolt :) A recept Donna Hay-től, innen származik, inkább csak iránymutató, mindenki kedvére változtathatja a hozzávalók arányát ízlése szerint. Nekem kicsit sok volt ez a kolbász mennyiség, de erről egy férfinak biztosan más a véleménye :)

Hozzávalók 2 személyre:

2 csirkecomb

¼ lángolt kolbász felkarikázva

4-5 szem zöld olajbogyó félbe vágva

1-2 kisebb paradicsom felkockázva (én házi konzerv változatot használtam)

¼ citrom gerezdekre vágva

3 gerezd fokhagyma (héjával együtt sütöttem meg, mert úgy szeretem, de természetesen nyugodtan meg lehet pucolni)

olívaolaj

só, bors, oregánó

nagyjából 40 dkg krumpli felkockázva

A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra, közben előkészítettem a hozzávalókat. Egy tepsi aljára olívaolajat locsoltam, majd beletettem a húst, kolbászt, zöldségeket, végül sóztam, fűszereztem és jól összekevertem. Fóliát nem tettem rá. Nagyjából ¾ óra alatt megsült.

Igen aromás, laktató egytál. Unalmasnak semmiképpen nem mondanám :)

(Görögszénás) csirke curry

Itt a hideg, és ezzel együtt a melegítő ételek ideje is. Például egy jó csirke curry-é. Már napok óta a good food channel recepteket böngészem, hogy legalább álmodozzak arról, mit is főznék, ha lenne időm. A kívánságlista meg egyre csak bővül.

Eddig curryvel nem nagyon próbálkoztam, bár nagyon bejön a keleti konyha, és tele is a kamra fűszerekkel, de valamiért ez eddig kimaradt. A hozzávalók listájától nem kell elrettenni. Én kicsit azért elszoktam, mert már végigolvasni is fárasztó, és az a képzet keletkezik a fejemben, hogy sokáig tarthat ezeket megfőzni, pedig nem az. A fűszereket elég egyszer megvenni, utána egész sokáig kitartanak. Frissen aztán csak a gyömbért, esetleg a chilit kell megvenni. És szerintem itt is az előkészülés a titok, mint a kínai ételeknél. Minden legyen felvágva, odakészítve, kimérve, és akkor a főzés nem tart tovább ¾ óránál.

Az eredeti recept görögszéna levelet ír, na ezt meg sem próbáltam beszerezni, helyette sima görögszéna magot használtam. De azért legközelebb, ha a fűszeresnél járok, megnézem, nálunk kapható-e. Az eredeti recepten ezt leszámítva nem változtattam, mivel ez volt életem második indiaias étele. Bár legközelebb inkább felső combból készítem és nem melléből, mert így nekem egy kicsit száraz volt.

Hozzávalók 4 személyre:

4 ek napraforgó olaj

1 közepes hagyma, szálára vágva

1 gerezd fokhagyma apróra vágva

1 tk friss reszelt gyömbér

700 g csirkemell felkockázva

4 ek darabolt paradicsom (én házi konzervet használtam)

3 db zöld chili apróra vágva, (én szeretem, csak nem bírom, úgyhogy ki szoktam vágni az erét, így benne lesz az íze, de az ereje visszafogott)

1 tk kurkuma

¼ tk chilipor

1 tk garam masala (fűszerkeverék)

½ kk görögszénamag (eredetileg 1 1/2 ek szárított görögszéna levél)

360 ml forró víz

Natúr joghurt a tálaláshoz

Közepes lángon felforrósítottam az olajat, a hagymát addig sütöttem benne, amíg elkezdett barnulni (7-8 perc). Hozzáadtam a gyömbért, fokhagymát és még 1 percig kevergetve sütöttem. Aztán ment bele a csirke, kavargatva fehéredésig sütöttem. Paradicsom, zöld chili, újabb két perc, majd kurkuma és só 5 perc. Végül a chilipor, garam masala, görögszénamag, és 360 ml forró víz került a lábosba. Miután újra felforrt lefedve, alacsony lángon 20 percig főztem. Így is fogyasztható, valamilyen lapos kenyér félével, de én fedő nélkül, magasabb lángon kicsit besűrítettem, hogy rizzsel lehessen enni. A basmati rizst már nem fűszereztem, csak egy kis vajjal elkevertem.

Nekünk tökéletes volt, szerintem nagyon jó kis recept. Porhanyós hús, a szószban íz kavalkád, és a joghurt remekül lehűsíti a chilit. Nekem kifejezetten jól esett az „egyhangú” magyaros étkezések után. És a főzés a fűszeres illatos gőzben felér egy meditációval :)

Padlizsános tészta

Hát még nincs igazán padlizsánszezon, de olyan szép egyedek pislogtak rám a piacon, hogy muszáj voltam venni egyet. Illetve nem volt kérdés, hogy vegyek-e csak az, hogy mit készítsek belőle. A padlizsánkrémhez nem akartam befűteni, sem semmilyen rakott változathoz, viszont eszembe jutott, hogy „Jamie vacsoráiban” mintha lenne valami padlizsános paradicsomos tészta. Van. És nagyon egyszerű elkészíteni.

Hozzávalók 4 személyre:

1 szép padlizsán

2-3 ek olívaolaj

1 kis fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

2 db konzerv paradicsom (400 g)

1 ek balzsamecet

só, bors, chili ízlés szerint

bazsalikom (nálam aldis mélyhűtött lapul a mélyhűtőben)

400 g tészta (eredetileg rigatoni, de én pennét főztem)

felvágósan 200 g mozzarella, kevés parmezán vagy spórolósan, jó magyarosan sima reszelt trappista:)

A padlizsánokat 1 cm-es kockákra vágtam, majd közepes lángon addig pirítottam az olajon, amíg egy kis színt kapott. Aztán ment rá a felszeletelt hagyma, és az apróra vágott fokhagyma. Pár percig kevergettem, majd felöntöttem a paradicsommal, beletettem a bazsalikomot, beleöntöttem a balzsamecetet, sóztam, borsoztam, és lassú tűzön hagytam rotyogni (fedő nélkül), amíg a padlizsán megpuhult, majdnem szétfőtt. Közben kifőztem a tésztát. Végül a tésztát és a padlizsánt összekevertem, hozzákevertem a sajt egy részét is. Én a spórolósabb változatot választottam, kevés reszelt sajt bele és sok a tetejére.

Újabb bizonyíték arra, hogy a hús nélküli, zöldséges tészták is nagyon jók tudnak lenni. Jön a padlizsánszezon, tessék kipróbálni.

Paradicsom „konzerv” házilag

Nálunk elég sok paradicsomkonzerv fogy és ezért gondoltam kitalálni valamit ennek orvoslására. Mármint a sok konzerv vásárlás ellen. Pénz, tömeg, szemét, ipari. Tavaly került kifejlesztésre ez a technika és teljesen jól működik. Kevesebb pénz, kevesebb cipekedés (mínusz 400 g bevásárlásonként! :), kevesebb konzervdoboz.

Hozzávalók: paradicsom.

A paradicsomokat forró vízbe tettem pár percre, aztán meghámoztam, kicsumáztam őket. A hámozás amúgy nem szükséges (azért megmosni még meg kell). Tavaly héjastól tettem el őket, mert nem volt időm hámozgatni, de ez nem vont le sokat az élvezeti értékéből. Két módja is van az eltevésnek:

1. A felkockázott paradicsomot kifertőtlenített üvegekbe (3 dl-es) tettem. A lezárt üvegeket egy lábosba raktam és annyi vizet öntöttem alá, hogy az üvegek 2/3-áig érjen. Közepesen meleg sütőben addig hagytam, amíg a víz forrni kezdett. A sütőből mentek a dunsztba, ott hűltek ki.

2. A paradicsom felét leturmixoltam, a másik felét felkockáztam. Az üvegeket kb. félig, ill. egy kicsit tovább töltöttem a felkockázott paradicsommal és utána öntöttem fel a leturmixolt paradicsommal. A sütős-dunsztos eljárás ugyanaz, mint az elsőnél.

A lényeg mindkettőnél az, hogy a sütőben a paradicsomdarabok kiengedik egy kicsit a saját levüket, a belsejük is felforrósodik és sterilizálódnak. A levükben konzerválódnak. Az első módszer lényegesen gyorsabb és kevesebbet kell utána mosogatni.

Egy kis matek: 5 kg paradicsomból 14 db 3 dl-es üveg lett a 2. verzióból. Ez 300 Ft/kg –os paradicsom árnál (ami elég drága szerintem) üvegenként kb. 107 Ft-os anyagköltséget jelent. Ráadásul trükköztem kicsit: a 2. verzióhoz kétféle paradicsomot vettem, az egyik lédúsabb, ezt turmixoltam le, a másik húsosabb, ezt daraboltam fel.

Én leginkább a gyors paradicsomszószt szoktam belőle elkészíteni.

A méltánytalanul elfeledett sopszka saláta

Gyerekkorom egyik nagy élménye volt, amikor egyszer vendégségben megkóstoltam a sopszkát. Az még az az időszak volt, amikor irtóztam mindentől, ami a sajttól különböző fehér színű tejtermék. Jól behúztak a csőbe. Az egész uborkasaláta ízű volt, mégis finom. A tetején pedig fehér, sajtnak nem kinéző dolog, esetünkben juh gomolya. És ízlett, pedig nem látszott sajtnak. Azt hiszem én voltam meglepődve a legjobban, hogy ez így együtt milyen finom. Ha sopszkát utána nem is ettünk otthon, azért a gomolyára rákaptam.

Aztán hosszú kimaradás után pár éve leltem rá egy jó receptre (nem mintha olyan bonyolult lenne). És sikerült reprodukálni azt a bizonyos ízt. Elképzelhető, hogy anno ők is a Kelet-Európai szakácskönyvből (1983-as kiadás) vették a receptet.

Akkor íme a recept:

2 db paprika

2-3 db paradicsom

2-3 db kis uborka (kovászolni való)

1 kis lila hagyma vagy salotta

só, bors, kapor, olaj, ecet (10%-os vagy almaecet)

juhgomolya a tetejére (az eredeti recept kaskavált ír, de ahogy olvastam, mindenféle gomolyát használnak hozzá, a lényeg a gomolyaság) én persze minderre fittyet hányva fetát használtam

A zöldségeket felkockáztam nagyjából egyforma méretűre. A hagymát apróra vágtam és hozzákevertem a zöldségekhez. Az egészet sóztam, borsoztam, meglocsoltam 1-2 ek olívaolajjal és 1 ek ecettel. Lefedve a hűtőbe tettem érni 1 órára. Nem szeretem, ha összeesik a saláta, de ennek jót tesz az idő. Átveszi az ecet savanyúságát, a hagyma pedig veszít kicsit az erejéből. A sajtot és a kaprot csak tálaláskor szórtam a tetejére.

Gyakorlatilag görög saláta olajbogyó nélkül. Végülis nincs messze onnan…

Paradicsomsaláta spájz módra

Ez a kedvenc paradicsomsalátánk. Nagyon egyszerű, szerintem nem én vagyok az első, aki rájött erre a kombinációra. Gimis korom óta imádom ezt a cuccot. Paradicsom, olajbogyó, valami feta jellegű sajt, fűszerek.

Én csak sópótló salátának hívom, mert igen jól esik futás után, meg nagy melegben.

Hozzávalók személyenként:

1 db közepes paradicsom

4-6 db olajbogyó ízlés szerint

1 ujjnyi feta, vagy más feta jellegű sajt

olívaolaj

bors, bazsalikom, (só)

A paradicsomot kockára vágtam, az olívát felkarikáztam. Tányérra tettem, rámorzsoltam a sajtot, fűszereket és egy kicsit meglocsoltam olívaolajjal.

Jó sült vagy grillezett húsok mellé, sajtkrémes kenyérrel, vagy egyszerűen csak úgy magában…

Cukkinis paradicsomos csirkemell

Hát vannak gondok a nyárral. Azon kívül, hogy egyszer elolvadunk, egyszer megfagyunk, minden dömpingszerűen ömlik ránk. Nincs kertünk, mégis kerül innen-onnan sok barack vagy sok cukkini. Most ez utóbbi feldolgozásával küzdök. Volt már leves, töltött, rántott, rakott, legyen egy fitnesz is, na meg lekvár, süti, akármi.

Ez a fitnesz izé három néven is szerepel a receptes füzetemben. Nagyon antikalóriás, béresalexandrás. De hogy mindezt kiküszöböljem, megfőztem hozzá az utolsó zacskó, költözésből ránk maradt teszkós hipós rizst.

Egy kis fennakadás van még a receptközlésben: a túlélő évelő fűszeres ládámban a kakukkfűn kívül nem ismerek fel más növényt. Szóval az illető, aki a kajába került, vagy majoránna vagy szurokfű volt (ez a hátránya a vetőszalagnak…).

Hozzávalók 2 főre:

30 dkg csirkemell

30 dkg paradicsom

30 dkg cukkini

1 kis fej hagyma

1 gerezd fokhagyma

olívaolaj

só

bors

kakukkfű

majoránna vagy szurokfű (mindkettővel jó)

A hagymát apróra vágtam, a húst, cukkinit felkockáztam. A paradicsomot leforráztam és pár perc állás után meghámoztam, majd felkockáztam.

A hagymát kevés olívaolajon üvegesre pirítottam. Rádobtam a húst és fehéredésig pirítottam, akkor rászórtam a fűszereket, sót, borsot, fokhagymát, paradicsomot és cukkinit. Jól összekevertem és fedő alatt, lassú tűzön puhára pároltam.

Ennyi. Önálló ételként is fogyasztható, de szerintem rizzsel enni sem túl nagy szentségtörés. Cukkini-szezonban mindig kerül az asztalra, mert annyira egyszerű.

Csirke tikka masala

Nem tudom, honnan jött az a remek ötletem, hogy kánikulában csípőset tegyek az asztalra. Persze ez már csak akkor tudatosult bennem, amikor az első falat chili útjára indult. Most már tudom: ez egy tartalmas, laktató, melegítő fűszerekkel teli étel, amit télen jobban élveztem volna. Persze eszméletlenül finom volt, de a következményeit viselnem kellett. Nem gondoltam, hogy ennél is jobban melegem lehet.

A recept Jamie Főzőiskolájából származik, ez is egy olyan add tovább recept. A curry-paszta elkészítése kicsit több időmbe telt, mert már nagyon kókadt voltam, de utána már gyorsan elkészült. Füstölt paprikám nem volt (rendes sem), úgyhogy gagyi módon egy kis házi erős pistával helyettesítettem.

Hozzávalók a pasztához:

2 gerezd fokhagyma

1 hüvelykujjnyi friss gyömbér

1 kk cayenne-i bors

1 kk füstölt paprika

2 kk garam masala

½ kk só

2 ek mogyoróolaj (nálam most szezám volt)

2 ek paradicsompüré

2 chili (friss)

1 csokor koriander

1 ek kókuszreszelék

2 ek őrölt mandula

1 kk római kömény

1 kk koriander

A koriandert és a római köményt eredetileg egészben kell megpirítani és utána összetörni, de mivel csak őrölt formában álltak rendelkezésre a fűszerek, úgy pirítottam őket. A megpirított fűszereket és a többi hozzávalót alaposan összeturmixoltam.

Hozzávalók a tikka masalához 4 személyre):

1 csirkemell (kb. 1/2 kg volt)

2 közepes vöröshagyma

1 chili

1 hüvelykujjnyi friss gyömbér

1 csokor koriander (én kihagytam)

olívaolaj

diónyi vaj

1 adag tikka masala paszta

só, bors

1 db 400 g-os paradicsom konzerv

1 db 400 g-os kókusztej konzerv

plusz: joghurt, citrom, szeletelt mandula (nekem kimaradt) a tálaláshoz

A csirkemellet felkockáztam, a hagymát vékonyan felszeleteltem, a chilit és a hámozott gyömbért apróra vágtam.

A serpenyőben felforrósítottam az olajat, majd felolvasztottam benne a vajat. Beletettem a hagymát, chilit, gyömbért (koriander is ekkor kell bele) és addig pirítottam, amíg a hagyma megfonnyadt és egy kis színt kapott. Aztán hozzáadtam a pasztát és a húst és alaposan összekevertem. Sóztam, borsoztam és ráöntöttem a paradicsomot és a kókusztejet. Lassú tűzön 20 percig főztem. Nekem akkor még nem igazán tetszett az állaga, úgyhogy fedő nélkül tovább főztem, hogy sűrűsödjön a leve.

Na erre a dologra használom azt a szót, hogy fantasztikus. Ízek kavalkádja, mégsem tolakodik egyik sem. Nem egy könnyű nyári étel, úgyhogy nem sértődöm meg, ha nem adjátok tovább azonnal (tanuljatok a hibámból), de télen mindenképpen jusson majd eszetekbe.

Tanuld meg és add tovább!

Gyuvecs, dzsuvecs és a többiek

Most, hogy menthetetlenül ránk szakadt az ősz, és nincs tovább langyos nyárutó, muszáj volt elkészítenem a nyár utolsó ételét.

Egész nyáron készültem rá, hogy megfőzöm, de valahogy nem jutott rá alkalom. A héten kaptam észbe, hogy a paprika-paradicsom szezon már nagyon a végét járja és össze kell szednem magam, ha az idén még akarok gyuvecset enni. Szereztem pár szem aprócska paradicsomot meg paprikát és ezzel lezártam magamban a nyári szezont.

Mi is az a gyuvecs? Balkáni eredetű, (bár olvastam már arab saláta receptként is), sok-sok változata (és pár neve is) ismert. Én egy bolgár receptet szoktam elkészíteni. Valahol azt is olvastam, hogy ez a lecsó őse. Hát nagyon lecsupaszítottuk, ha valóban így van. Ebben a változatban paprika, paradicsom, padlizsán, krumpli, hús a fő összetevők. De készülhet rizzsel és más zöldségekkel is. Birkahúsból, disznóhúsból, marhahúsból vagy akár halból is. Szerintem hús nélkül is remek. Tulajdonképpen egy krumplis húsos padlizsános lecsó. Nagyon gazdag egytálétel.

A recept a Kelet-Európai szakácskönyvből származik. Én már kicsit másképp csinálom, mint a leírásban van, energia- és mosogatás-spórolás miatt. Eredetileg külön készíti a húst és a zöldségeket, majd az egészet egy cserépedényben összesüti.

Nagyon finom, de elég furán néz ki, úgyhogy a képet a végére tettem, nehogy elriasszon valakit a látványa :)

Hozzávalók 3-4 főre:

250 g lapocka

1 ½ hagyma

1 paradicsompaprika

1 kicsi padlizsán

250 g paradicsom

250 g paprika

250 g krumpli

75 g zsír (mangalica)

½ dl joghurt

1 tojás sárgája

só, bors

A kockára vágott húst jól besóztam és megborsoztam. Kicsit hagytam állni, addig apróra vágtam a hagymát és felkockáztam a zöldségeket.

A zsírt megolvasztottam, majd üvegesre pirítottam benne a hagymát. Rádobtam a húst és fehéredésig pirítottam.

Aztán hozzáadtam a paprikákat, ezzel is pirítottam pár percig az egészet. Utána jött a krumpli szintén néhány perc pirítással, végül a paradicsom és a padlizsán.

Annyi vízzel öntöttem fel, ami a feléig ér és lefedve, takaréklángon nagyjából egy órán keresztül főztem.

Amikor a hús és a krumpli is megpuhult, összekevertem a joghurtot a tojássárgájával és a zöldségekhez kevertem. Még úgy öt percig főztem fedő nélkül, gyakran kevergetve.

Kissé krémes lett (azt is mondhatjuk, hogy szétfőtt, de az nem lenne elegáns). A joghurttól savanykás, a krumplitól tápláló, a lecsótól ízletes. A hús meg úgy elvan benne. Sűrű finomság. Érdemes kipróbálni.

Viszlát nyár! Jövőre ugyanitt…

A világ legpancsosabb lasagne-ja

Na ez az első étel, amit csak azoknak ajánlok, akik:

- nagyon unatkoznak

- temérdek idejük van

- szeretnek mosogatni

- kipihentek és

- nagy konyhájuk van, ahol két ember is kényelmesen főzőcskézhet két külön gáztűzhelynél.

Nagyon szeretek többesben főzni és tegnap úgy alakult, hogy ketten főztünk, illetve én inkább asszisztáltam és rengeteget mosogattam. Ketten három óra alatt készültünk el a lasagne-val, pedig nem lazsáltunk.

A recept nem tudom, honnan származik, úgyhogy ha valaki ráismer és sajátjának érzi, attól elnézést kérek. Ha tudnám, biztosan közölném. Valahonnan a netről…

A végén már követni sem volt erőm, mivel mit kell csinálni. Mit öntünk mihez, melyik serpenyőbe. És a vége felé már beugrott, ezt már múltkor is megfogadtuk, hogy másképp csináljuk.

Az egész ott kezdődött, hogy este nyolckor néztem bele a receptbe, amikor is konstatáltam, hogy nincs itthon minden hozzávaló. Pedig aznap már 4 helyen voltam beszerezni. Na sebaj, az ötödik beszerző körút után, fél kilenckor már neki is álltunk. Az én tisztem volt a kuktáskodás, a Zuram pedig a fakanalat forgatta.

A végére nagyon elfáradtunk, a sütést már félálomban vártuk végig. De minden fáradtságot megért, nekem nagyon ízlett. Legközelebb inkább másik receptet választok, vagy nem fogom ennyire bonyolítani. (És ha szeretném a rossz szóvicceket, most azt mondanám nem is bolognai, hanem bonyolai :)

Ha a poszt végére értek és még mindig van kedvetek nekiállni, minden elismerésem. De ezt a verziót inkább az ellenségeimnek kívánom :)

Hozzávalók egy hadseregnek:

Egy csomag lasagne tésztalap vagy 3 tojásból készült házi tészta

500 g darált hús (inkább sertés, hogy hamarabb megsüljön)

1 közepes hagyma

2 kisebb sárgarépa

1 fehérrépa (gyökér)

Fél zeller

1 konzerv darabolt paradicsom

1 kicsi paradicsompüré

Paradicsomlé

Olívaolaj

Só, bors

Oregánó, rozmaring

2 gerezd fokhagyma

Reszelt sajt

A besamelhez:

50 g vaj

50 g liszt

750 ml tej

Só, bors, szerecsendió

A zöldségeket megpucoltuk, kis lukú reszelőn lereszeltük. Kevés olajon pároltuk, aztán hozzáadtuk a paradicsomkonzervet némi vízzel, és puhára pároltuk az egészet. Amikor megpuhult minden, turmixoltuk, félretettük. (Elrettentésképpen első körben egy tányér, egy hámozó, egy kés, egy reszelő, egy fakanál, egy serpenyő, egy tál és egy turmix használódott el.)

Egy következő serpenyőben az apróra vágott hagymát üvegesre pirítottuk, aztán hozzáadtuk a külön tálban sózott és borsozott darált húst. Megpároltuk, aztán hozzáadtuk a paradicsomos szószt, a paradicsompürét, a paradicsomlevet és a fűszereket. Összeforralás után kész is van. (Ebben a körben elhasználtunk egy újabb serpenyőt (illetve a régebben használtat, de azt is el kellett mosni), fakanalat, vágódeszkát, kést, tálat, konzervnyitót/paradicsomos üveget.)

Miközben készült a ragu, kinyújtottam a tésztát. Ez egy három tojásból készült házi tészta volt. Recept és készítés itt. (Nem kell megijedni, egy tojásra 100 g liszt jut. Tehát három tojáshoz 300 g liszt jár.)

A besamelhez egy teflonos lábosban felolvasztottam a vajat, majd beletettem a lisztet. Aztán apránként, folyamatosan keverve hozzáadtam a tejet. Állandóan kevergetve, kis lángon sűrűsödésig főztem. A vége előtt kicsivel sóztam és fűszereztem. (Itt csak  egy sajtreszelő, tányér, egy mérőedény, tálka, lábas és mártáskeverő koszolódott el.)

A sütőt előmelegítettem 190 °C-ra. Egy tepsit kikentünk vajjal, az aljára került egy kis besamel. Erre fektettük a nyers tésztalapokat egy rétegben (nem kell előre megfőzni). A tésztára került a ragu, majd a reszelt sajt. A rétegezést addig folytattuk, amíg tartanak a hozzávalók. A tetejére tészta kerüljön, amit bőségesen fedjen be a besamel. Végül megszórtuk reszelt sajttal és addig sütöttük, amíg megpirult a sajt a tetején. (Itt már csak két merőkanál koszolódott.)

Sütéssel együtt majdnem három órába telt, mire elkészült. A sütés végére megpuhul a tészta is, nem kell előre főzni. Kicsit sok répa került bele, de nekem nagyon bejött. Szóval tényleg finom, csak sok meló van vele.

Gondoljátok meg :)

Van egyszerű lasagne receptetek?