2013. július 27., szombat

Padlizsános tészta




Hát még nincs igazán padlizsánszezon, de olyan szép egyedek pislogtak rám a piacon, hogy muszáj voltam venni egyet. Illetve nem volt kérdés, hogy vegyek-e csak az, hogy mit készítsek belőle. A padlizsánkrémhez nem akartam befűteni, sem semmilyen rakott változathoz, viszont eszembe jutott, hogy „Jamie vacsoráiban” mintha lenne valami padlizsános paradicsomos tészta. Van. És nagyon egyszerű elkészíteni.
Hozzávalók 4 személyre:
1 szép padlizsán
2-3 ek olívaolaj
1 kis fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 db konzerv paradicsom (400 g)
1 ek balzsamecet
só, bors, chili ízlés szerint
bazsalikom (nálam aldis mélyhűtött lapul a mélyhűtőben)
400 g tészta (eredetileg rigatoni, de én pennét főztem)
felvágósan 200 g mozzarella, kevés parmezán vagy spórolósan, jó magyarosan sima reszelt trappista:)
A padlizsánokat 1 cm-es kockákra vágtam, majd közepes lángon addig pirítottam az olajon, amíg egy kis színt kapott. Aztán ment rá a felszeletelt hagyma, és az apróra vágott fokhagyma. Pár percig kevergettem, majd felöntöttem a paradicsommal, beletettem a bazsalikomot, beleöntöttem a balzsamecetet, sóztam, borsoztam, és lassú tűzön hagytam rotyogni (fedő nélkül), amíg a padlizsán megpuhult, majdnem szétfőtt. Közben kifőztem a tésztát. Végül a tésztát és a padlizsánt összekevertem, hozzákevertem a sajt egy részét is. Én a spórolósabb változatot választottam, kevés reszelt sajt bele és sok a tetejére.
Újabb bizonyíték arra, hogy a hús nélküli, zöldséges tészták is nagyon jók tudnak lenni. Jön a padlizsánszezon, tessék kipróbálni.

2013. július 21., vasárnap

Mandulás barackos fagyi



Ha már van fagyigép, és kissé szottyos barack, miért ne lehetne belőle barackfagyi? Idén nagyon finomak a gyümölcsök, köztük a kajszi is, ráadásul, amit vettem olyan jó krémes állagú volt, igazi lekvárnak való. Meg fagyinak.
Ahogy receptet kerestem, egyik sem győzött meg, csak az Ínyesmesterben lévő kajszibarackfagylalté. Csodás ötlet, hogy a barackot mandulával párosítja, mert sütiben én is szoktam, de fagyiban még eszembe sem jutott. Trükkös egy recept. Azért a tojáshabot kihagytam belőle, mert nem bízom a nyers tojásban. Mivel a tejtermék meg a tojás kimaradt belőle, egy teljesen jó gyümölcsös hűsítőt kaptam. És bebizonyosodott, hogy az ikejás jégkrémgyártó kézikészülék jó befektetés volt.
Hozzávalók:
2 dl víz
75 g cukor
30 g héjastul darált mandula
250 g átpasszírozott kajszi
A vízből, darált mandulából, cukorból szirupot főztem úgy 10 percig. Közben megmostam, kimagoztam a barackot, és átpasszíroztam a paradicsompasszírozón (nem szórakoztam a hámozással). Amikor a szirup elkészült, átszűrtem a levet (kinyomkodtam a mandulából is) és hagytam hűlni. Végül a mandulaízű szirupot a gyümölcsvelőhöz kevertem, átöntöttem egy régi fagyis tálba és lehűtöttem. A fagyigépben 15 percig járattam, majd formákba öntöttem, és lefagyasztottam. (Nem szükséges jégkrémforma, lehet simán a fagyis dobozban fagyasztani gép nélkül, és óránként áttörni villával.)
Isteni finom, nagyon barackos, enyhén mandulás hűsítő.

2013. július 12., péntek

A quesadilla meg a tégla



Egészen pontosan sajtos, sonkás, pepperonis quesadilla, és ahogy Nigella fogalmaz ez a műfaj: „a mexikóiak pirított sajtos melegszendvicse”. Gondolom ennek a „szendvicsnek” rengeteg fajtája létezik, mi még egyenlőre leragadtunk ennél a sajtos sonkás dolognál, mert nagyon szeretjük. Ha már egyszer nekiállok tortilla lapot készíteni, legalább két étkezésnyit sütök, hogy másnap vagy harmadnap ilyen gyors és finom vacsora legyen belőle. Ráadásul mostanában kicsit feltuningolom, és a tésztájába teszek parmezán szerű sajtot. A tortillához itt találtok egy jól bevált receptet. A tégla?
Mostanában Nigellától nem vagyok elájulva, kissé igénytelenke (vagy én lettem közben tapasztaltabb), de ellestem egy jó ötletet, ha nincs a konyhában kontakt grill. Végy egy téglát, mosd le, és tekerd több réteg alufóliába. Ezzel a kőkorszaki eszközzel könnyű lapos, grillmintás quesadillákat, húsokat sütni. A recept alapja a Nigella Expressz 2-ből származik.
Hozzávalók 2 személyre:
2 tortilla lap (lehet másnapos is)
2 szelet jó minőségű sonka (prágai sonkát szoktam használni)
reszelt sajt ízlés szerint
1-2 savanyított pepperoni felkarikázva (aldis pl.)
olívaolaj
egy csipet fűszert is lehet bele tenni (oregánó, bazsalikom)
A tortilla lapok egyik felére fektettem a sonkát, pár karika paprikát, majd megszórtam reszelt sajttal. Ráhajtottam az üres felét, kicsit lenyomtam tenyérrel, megkentem olívaolajjal és óvatosan a grillserpenyőbe tettem. Ráraktam a téglát és nagyjából 1 percig sütöttem közepes lángon. Amikor megkapta a szép rácsos mintáját, óvatosan átforgattam egy lapát segítségével, és a másik oldalát is sütöttem egy-két percig a tégla alatt. Miután kiszedtem, 3-3 cikkre vágtam őket.
Ropogós tészta, sült sonka, olvadós sajt. Ennél egyszerűbb receptet szerintem nem tudok ajánlani.

2013. július 7., vasárnap

Bonifác és a fagyik



Örömmel jelentem kis konyhai családom újabb taggal bővült: hozzánk költözött Bonifác a fagyi gép. Sima, egyszerű aldis szerkezet. Gondoltuk kezdésnek jó lesz. Első nekifutásra nem lett tökéletes a csoki fagyi (értsd: Kata hisztirohamot kap, hogy elsőre nem sikerült tökéletesen egy vadiúj kütyüvel főzött fagyit gyártani, míg B-csapat jólesően kanalazza az eszméletlenül finom végeredményt).
Ez most a második nekifutás volt: vaníliafagyi igazi vaníliából. Kicsit madártejre emlékeztet, ez is tej, tojás és vanília. Hát ennél jobbat eddig még nem ettem, komolyan. Úgyhogy most megosztom veletek. A recept alapja: Fagylaltok c. könyv ("Egyszerűen jó" sorozat).
Hozzávalók kb. 1 l-hez:
200 ml tej
200 ml tejszín
½ rúd vanília
3 tojás sárgája
80 g gyümölcscukor
pici só
150 g mascarpone
A tejet, tejszínt és a fél rúd vanília kikapart magját plusz a rudat lassú tűzön elkezdtem melegíteni. Közben a tojás sárgákat habosra kevertem a cukorral, és pici sóval. De a keverés közben fél szemem a tejes edényen volt, nehogy kifusson. Amikor a tej elkezdett forrni, levettem a tűzről, pár percig hagytam hűlni, és állandó keverés mellett, hozzáöntöttem a cukros tojáshoz. Visszaöntöttem a lábosba, és nagyon lassú tűzön állandóan keverve besűrítettem. (Biztonságosabb módszer a gőz fölötti besűrítés.) Amikor ez is megvolt, hozzákevertem a mascarponét. Végül az egészet átöntöttem egy régi fagyis dobozba, és jól lehűtöttem. A fagyi gépben 15 percig járattam.
A technikai hátteret még tapasztalgatom, de az biztos, hogy a fagyi gép tartályát már a mélyhűtőben tároltam pár napja, tehát jó hideg volt. A fagyialapot szintén a mélyhűtőben hűtöttem le, amíg a széle éppen elkezdett megfagyni (kb. ¾ óra). A gépet kb. 15 percig dolgoztattam. Ekkor a fagyi átmenet a folyadék és szilárd között, de a használati utasítást idézve: „…amennyiben azonban a keményebb konzisztenciát részesíti előnyben, akkor egy időre visszahelyezheti a fagyasztószekrénybe.” Vissza.
Szerintem érdemes frissen fogyasztani, de a mélyhűtőben is átvészeli az időt a következő fogyasztásig. Fagyigép nélkül is megér egy próbát.
(A vanília rudat a Lehelen szoktam venni, az Ökosarok melletti keleti boltban. Mostanában nagyon jó vaníliát lehet náluk kapni, 250 Ft/ db. A rúd másik feléből vaníliás cukrot is lehet készíteni, és máris megtérült az ára. A tojásfehérje felhasználásához pedig itt egy recept.)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...