2012. október 24., szerda

Őszi csatni (szilva, alma, körte, mazsola)



Hát ez egy elég kacifántos történet. Az egész úgy kezdődött, hogy vettem szép szilvát. Szépnek szép volt, de elég kemény, úgyhogy kitaláltam, hogy csatnit csinálok belőle. Találtam egy szimpatikus kis receptet, amihez nagyjából minden volt itthon, de addig húztam, halasztottam a főzést, hogy elfogyott a második fő komponens, az alma. Aztán elmentem, és vettem almát. Mire nekiálltam, elfogyott a gyömbér. Elmentem és azt is vettem. Nagyjából egy hónap csúszással nekiálltam megfőzni. Ennyi idő alatt a szilva is megpuhult, úgyhogy nyugodtan megehettem volna. De nem ettem, mert csakazértis csatnit kell főzni…Persze főzés közben derült ki, hogy aszalt szilva sincs itthon, ezért némi gondolkodás után arra jutottam, hogy mazsolát teszek bele.
De végre elkészült és nagyon finom lett. Jó édes, ragacsos, gyümölcsös.
A recept „Pam the Jam” River Cottage befőző szakemberétől származik. Legközelebb azért azt is ki szeretném próbálni.
Hozzávalók 6 kis üveghez (2 dl-es):
½ kg szilva
75 dkg alma, körte
25 dkg lilahagyma, vagy salotta
125 g aszalt szilva vagy 75 g mazsola
250 g barna cukor
300 ml almaecet (bio)
pici só
1 ek chili pehely, vagy 2-3 kis friss chili
A fűszeres zacskóba:
1 tk bors
1 tk mustármag
25 g gyömbér
A fűszeres zacskót 3 réteg gézből készítettem, belecsomagoltam a fűszereket.
A szilvát kimagoztam, 4-be vágtam. Az almát, körtét megpucoltam, felkockáztam. A hagymát kicsi, de nem túl kicsi kockákra vágtam (nagyobb, mint a pörkölt alá). Az összes hozzávalót lábosba tettem és fedő alatt lassan felforraltam. Utána 2 és fél órán keresztül, fedő nélkül, takarékon forraltam. Közben fél szemem a csatnin, és gyakran kevertem rajta egyet, nehogy odakapjon.
Amikor elkészült, még forrón kifertőtlenített üvegekbe tettem, 5 percre fejre állítottam őket, aztán dunsztban hagytam kihűlni.
Ez egy nagyon édes, de egyben savanykás, gyümölcsökben gazdag, kellemesen fűszeres csatni. Ragacsos, ahogy kell. Sült húshoz, sült kacsához pont jó lesz.

2012. október 20., szombat

Csirke fajita



Ez eddig a legmegdöbbentőbb recept Jamie főzőiskolájából. Semmi más, csak csirke, paprika és hagyma. Háromféle fűszer: bors, paprika, római kömény. És ezekből valami olyan finom dolog jött ki, amire nem számítottam.
Nagyjából 20 perc alatt elkészült. A csirke és a zöldségek rövid ideig sültek grillserpenyőben, nagy lángon. A mélyhűtőből került alá házi tortilla. És ha lett volna hozzá türelmem, csináltam volna hozzá paradicsomsalsát és guacamolét, de ez most elmaradt. Tudom, ez így nem teljes, de én így is oda voltam meg vissza.
Hozzávalók 2-3 személynek:
40 dkg csirkemell filé
1 közepes lilahagyma
1 közepes kaliforniai paprika
1 kk pirospaprika vagy őrölt chili
1 kk római kömény
só, bors, citromlé, olíva olaj
4 tortillalap
joghurt
Extra: guacamole, paradicsom salsa
A paprikát és a húst nagyjából egyforma méretű csíkokra vágtam, a hagymát vékonyan felszeleteltem. Mindezeket tálba tettem, sóztam, borsoztam, megszórtam a chilivel és a római köménnyel. Végül ráfacsartam egy fél citrom levét és meglocsoltam némi olíva olajjal. Fél órát pihentettem. Lehet kevesebb időt is állni hagyni, a lényeg, hogy legalább 5 perc legyen. Közben össze lehet rakni a guacamolét és a salsát.
Felforrósítottam a grillserpenyőt, rászedtem a zöldséges húst, és állandóan mozgatva, maximális lángon nagyjából 10 percig pirítottam, amíg a hús is átsült.
Az átmelegített tortillalapokat megkentem joghurttal, rászedtem egy adag zöldséges húst, föltekertem és megpróbáltam kulturált módon elfogyasztani. Hát nem sikerült. De ez ne riasszon vissza senkit, ma már minden boltban kapható szalvéta, az sok mindent megold.
A hús fűszerezése nagyon jól illik a sült paprikához, de az egészben a legjobb a fűszeres sült, karamellizált hagyma. Hm.
Megfőztem, megtanultam, továbbadom. Próbáljátok ki!

2012. október 16., kedd

Almás kenyérpuding



Abszolút híve vagyok a kaja újrahasznosításnak is, és külön öröm volt számomra, hogy a szikkadt kenyér, meg kenyérmorzsa felhasználására is találtam megoldást. Legalább a zsemlemorzsa is örülhet, hogy nem mindig csak a rántott húsban végzi.
A River Cottage Every Day szériájának egy teljes epizódja szól a kenyérről. Itt volt ez a recept is. Már most kijelenthetem, hogy aki nem szereti az édes bundáskenyeret, annak valószínűleg nem fog ízleni. Bár nem annyira édes, de az átlag magyar ízlésnek kicsit talán furcsa lehet.
Teljesen hétköznapi alapanyagokból készül, egészen egyszerű módon. Csak arra kell odafigyelni, hogy a zsemlemorzsa, vagy a száraz kenyér ne legyen avas. Bolti morzsa semmiképpen nem jó, mert az túl apró szemű. Meg különben is, tessék összegyűjteni a száraz kenyér meg kifli csücsköt és mehet is a darálóba.
Ehhez a recepthez jobb a cafatokra tépkedett szikkadt fehérebb kenyér, de ezzel a nagy szemű morzsával sem volt rossz. Az eredeti recept nem írja, de én egy kicsit megfűszereztem, mert az hiányzott volna belőle.
Hozzávalók:
50 g vaj (35+15)
250 ml tej
150 ml tejszín
2 db tojás
2 db tojás sárgája
(fakultatív: fűszernek lehet a tejhez keverni pici fahéjat, kardamomot és egy leheletnyi szegfűszeget, azt nagyon óvatosan, mert erős fűszer)
75 g cukor
125 g szikkadt fehér kenyér összetépkedve (vagy nagy szemű zsemlemorzsa)
3 db desszert alma (lehet alma, körte vegyesen)
3 tk barna cukor
A tűzálló tálat kikentem egy kis vajjal.
A tejet és a tejszínt felforraltam (nem kell, hogy bugyogjon).
A tojásokat és a sárgákat kikevertem 2 ek cukorral, majd lassan, folyamatosan hozzákevertem a tejes keveréket. Végül belekevertem 75 g morzsát és másfél órát hagytam állni.
Közben megpucoltam az almákat, cikkekre vágtam. Egy serpenyőben 15 g vajat olvasztottam, és néha átforgatva őket, arany barnára pirítottam benne a gyümölcsöt. Ez nagyjából 10 percig tartott. A végén rászórtam a 3 tk cukrot és rövid ideig a tűzön hagytam karamellizálódni. Félretettem.
A sütőt előmelegítettem 180°C-ra.
A tál aljára szórtam a gyümölcsöket, ráöntöttem a tojásos morzsát. Végül összekevertem a maradék cukrot, morzsát és vajat és a tetejére szórtam.
Fél óráig sütöttem, amíg a teteje kissé arany barna lesz, és a tojásos réteg is szilárd egy kissé, de azért nem főtt tojás.
A gyümölcs selymes és savanykás, rajta a remegős krém, a teteje meg ropogós és édes. Nagyon laktató, jó kis télies édesség.

2012. október 9., kedd

Krumplifőzelék



Meglepődve vettem észre, hogy eddig visszatartottam a krumplifőzelék receptjét. Végtelenül egyszerű. Annyira, hogy elgondolkodtam, tényleg feltegyem-e. De hát nem csak gasztro, hanem blog is, és ez is előfordult a konyhában. Amúgy abszolút egyetértek Apukám nézetével, miszerint jó főzeléket készíteni a legnehezebb dolog. Senki nem szereti a nyers lisztgalacsinokat, meg a sótlan esetleg elsózott , folyós vagy kőkemény főzeléket. Úgyhogy ne csináljatok ilyet :)
A második dolog volt, amit megtanultam elkészíteni, és azóta is ugyanúgy készítem. Hetekig el tudnék élni rajta. Ez amolyan tejfölös, babérleveles, borsikafüves fajta, ami fasírttal az igazi. Természetesen sokat számít a krumpli minősége, fajtája is. Szerintem a sárga, lisztesebb fajta a legjobb erre a célra (azt hiszem Ella a fajtaneve).
Hozzávalók 2 személyre:
½ kg krumpli
1-2 db babérlevél
1 kis doboz tejföl
1 ek liszt
borsikafű
A krumplit meghámoztam, karikára vágtam és annyi sós vízzel tettem fel főni, amennyi éppen ellepi. (Lehet leveskockás vagy vegetás vízben is.) Beletettem a babérlevelet és megfőztem. Amikor elkészült, belekevertem a liszttel és borsikafűvel elkevert tejfölt. Felforraltam, és picit főztem, amíg a liszt is megfőtt. És kész is. Érdemes kivenni belőle a babérlevelet, mert az állás alatt a babérlevél körül megkeseredik a habarás. (Meg nem túl kellemes dolog ráharapni sem.)
Igazi, „semminincsitthonmitfőzzek” kaja.

2012. október 6., szombat

Rácsos almás pite



Ősz van. Gyümölcs van. Kert híján örömmel fogadok minden nemű terményt, amiből más szerencsés kerttulajdonosok már besokalltak. Így jártam az almával is. Mivel rendes házi almáról van szó, nem voltak makulátlanok. Néha többet kellett kivágni, mint amennyi a végén megmaradt belőle. Na, az ilyen esetekre legjobb az almás pite. Egy hibátlan almát inkább megeszek magában.
Egy recept már van fent, most kipróbáltam egy másikat is. Ez egy kicsit több összetevőből áll, szerintem finomabb is. De ez ízlés kérdése. A recept a Lajos-Hemző páros 99 Házi sütemény c. könyvéből származik. Kicsit változtattam rajta: került bele teljes kiőrlésű liszt, gyümölcscukor és zabpehely is. A keverést nem bonyolítottam, minden ment a késes robotgépbe. Így nem olvadt meg a vaj a kezem melegétől és nem áztatta el a tésztát.
Hozzávalók egy hadseregnek:
100 g teljes kiőrlésű liszt
400 g simaliszt
250 g vaj
95 g gyümölcscukor
12 g sütőpor (1 tasak)
20 g vaníliás cukor (2 tasak)
3 db tojás
2 ek tejföl
csipet só
A töltelékhez:
1 kg alma
75 g gyümölcscukor
½ kk fahéj
½ citrom reszelt héja és leve
plusz 30 g zabpehely
1 db tojás a kenéshez
A sütőport jól összekevertem a liszttel, aztán a tészta hozzávalóit késes robotgépbe tettem és összedolgoztam. Először finom morzsalékos lesz, aztán összeáll egy gombócba. Fóliába csomagoltam és betettem a hűtőbe 1 órára pihenni. (Ha sietek, a mélyhűtőbe szoktam tenni, és akkor nem kell olyan sokáig pihentetni.)
Közben az almát megpucoltam és vékonyan felszeleteltem (felszeleteltettem Juliska robotgéppel), és összekevertem a cukorral, fahéjjal, citromhéjjal. Meglocsoltam citromlével.
A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra. A tésztát kettéosztottam (alja peremmel és teteje lesz majd), kinyújtottam. A nagyobbat sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, megszurkáltam villával, megszórtam a zabpehellyel, végül rátettem a kicsit kinyomkodott almát. A kisebbik tésztadarabot is kinyújtottam, de ebből hosszanti, kb 1 cm széles csíkokat vágtam, amit nem túl szorosan fektettem az almarétegre. Összeértek, de azért volt közöttük hely hogy a gőz ki tudjon jönni. Tetejét megkentem a felvert tojással és addig sütöttem, amíg szép aranybarna színt kapott.
Nagyon jó kis tészta, igen elégedett vagyok vele. Puha, mégis omlós. Az alma így felszeletelve kicsit ropogós maradt, de ez nem ment a minőség rovására.

2012. október 1., hétfő

Pórés, gombás, csirkés pite



Inkább ál-pite, mert a tészta nem omlós, hanem leveles, de így sokkal jobban néz ki. A lényeg, hogy zöldséges csirkeragu gőzölög a tészta alatt.
Jamie 30 perces kajáiban láttam hasonló receptet, de mivel nem találtam meg a pontos leírást, mentem a saját fejem után. Úgyhogy kicsit erőszakos leszek és a receptet magaménak tekintem. Már csak azért sem lesz 30 perces, mert a tészta 35 percig sült, de az összerakáshoz 10-15 perc is elég volt. Elégedett vagyok.
Egy hiba volt csak a rendszerben, az aldis leveles tészta előre ki van porciózva, így nehéz pontosan lefedni a cuccot. Ezért azt javaslom, olyat szerezzetek be, amit csak kicsit nyújtani kell, de egyben van.
Hozzávalók 2 nagyon éhes megtermett férfinak vagy 3 normál fogyasztású felnőttnek:
Kb. 20 x 30 cm-es tepsihez
40 dkg csirkemell
1 nagy póré
30 dkg gomba
½ l csirke húsleves (lehet kockából is)
1 ek mascarpone vagy sajtkrém
1 tk mustár
1 ek liszt
olívaolaj, diónyi vaj
só, bors, csipet szerecsendió
500 g leveles tészta (lehetőleg egyben legyen)
1 db tojás a kenéshez
A húst felkockáztam. A pórét megtisztítottam és először hosszában négybe vágtam, aztán felkockáztam. A gombát megmostam és tönkjével együtt felszeleteltem. A húsleves nagy részét felforraltam.
Egy serpenyőben kevés olívaolajat forrósítottam, felolvasztottam benne a vajat. Rádobtam a pórét és pár percig pirítottam, aztán a húst, és fehéredésig sütöttem. Végül hozzáadtam a gombát, sóztam, borsoztam és megszórtam egy kis szerecsendióval.
A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra. A húsleves egy kisebb részében (kb. 1 dl) csomómentesen elkevertem a lisztet. A csirkéhez adtam a mustárt, a lisztes keveréket, a sajtkrémet, végül felöntöttem a húslevessel és jól összekevertem. Pár percig kisebb lángon forraltam. Amikor elkészült, tepsibe öntöttem, befedtem a tésztával, de nem légmentesen, hogy a ragu sütés alatt be tudjon sűrűsödni. A tésztát megkentem a felvert tojással és betoltam a sütőbe. Addig sütöttem, amíg a tészta feljött és szép színt kapott.
Nem gondoltam, hogy ennyire jó lesz, kicsit féltem, hogy nem fog feljönni a tészta. Selymes ragu, ropogós tészta, na meg látványnak sem utolsó.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...