Sajtos chilis kukoricaleves

Ez a leves még abból az időből van, amikor még utoljára lehetett venni csöves kukoricát a piacon. De fagyasztott, vagy konzerv változatból is elkészíthető. Én nagyon szeretem, főleg sajttal. Így a hidegebb időben bátrabban teszek bele chilit, hogy kicsit jobban felmelegítsen. Az eredeti recept itt olvasható németül.

Hozzávalók:

400 g kukorica (konzerv vagy mélyhűtött)

1 nagyobb fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

100 g erősebb ízű sajt (pl. cheddar) lereszelve

50 ml tej

500 ml zöldségleves (akár kockából is)

100 ml tejszín (elhagyható)

2 ek olaj

só, bors, chili (esetleg erős pista)

ropogtatnivaló pattogatott kukorica a tetejére

Az olajon alacsony lángon, állandóan kevergetve üvegesre pirítottam a hagymát.

Ezután beletettem az áttört fokhagymát, fél percig kevergettem, majd felöntöttem a tejjel és pár percig még főztem.

Beletettem a kukoricát, felöntöttem a zöldséglevessel, és addig főztem, amíg a kukorica megpuhult (én még csőről levágott friss szemekből főztem).

Végül beletettem a reszelt sajtot (itt mehet bele a tejszín is), sóval, borssal, chilivel ízesítettem. Bár az eredeti recept úgy szól, hogy turmixoljuk le a levest, én nem tettem, mert eddig még sosem sikerült igazán krémesre. Inkább hagytam egyben a szemeket.

Gazpacho

Gondoltam felkészülök a mára beígért rettentő kánikulára, de szerencsére itt ma megúsztuk. Hideg levessel vérteztem fel magam. Gazpachoval. Gyakorlatilag nyers zöldségleves (turmix), de igen jó hűsítő hatása van. Ha viszont gazpacho, eszembe jutott, hogy összedobhatnék egy paellat is. Igen spanyol nap. Lustálkodással, főzőcskével, délutáni sziesztával, és minden más holnapra halasztásával. Persze ennek kicsit ellentmond, hogy reggel hétkor már pizsamában kevertem a churros tésztát, hogy legyen mit majszolni a második kávé mellé. De azt hiszem így lett teljes egy spanyolos nap :)

Visszatérve a bejegyzés tárgyához, a leves összetevői általában azonosak, az arányokban lehetnek eltérések. Két receptből gyúrtam össze ezt a változatot (Gordon Ramsay és Spain Recipes). Nekem nagyon ízlett, eléggé emlékeztetett a sopszka salátára, ami nem csoda, hiszen az összetevői ugyanazok.

Hozzávalók 4 személyre:

½ kígyóuborka

1 kápia paprika vagy fél piros pritamin

1 tv paprika vagy fél zöld pritamin

½ kg paradicsom

1 gerezd fokhagyma

1 kicsi lila hagyma vagy 1 szál újhagyma ízlés szerint

35-40 g kenyér

1 ek cherryecet vagy fehérbor ecet

só, bors

2-3 ek olíva olaj

Az uborkát, paprikákat, paradicsomot, lila hagymát és kenyeret felkockáztam, majd az áttört fokhagymával, ecettel, sóval, borssal és 2 evőkanál olívaolajjal egy jól záródó edénybe tettem. Kézzel összekevertem, alaposan összenyomkodtam, majd szorosan rázártam a tetejét és a hűtőbe tettem éjszakára.

Másnap átkevertem, összeturmixoltam, majd tésztaszűrőn átpasszíroztam, hogy a nagyobb paprikahéj darabok fennakadjanak. Mégegyszer megkóstoltam, hogy elég sós, borsos, ecetes-e és kész is volt.

A bejegyzést szeretettel ajánlom Emesének és Ácinak :)

Kovászolt zöldségek, avagy élet az uborkán túl

Pár hete jött a kattanás, hogy kipróbáljak más zöldségeket is az uborka mellett. Kicsit utána olvastam, és elég sok lehetőség rejlik még a kovászolásban. Olvastam, cukkíniről, hagymáról, dinnyéről, zöld paradicsomról, karfiolról, répáról, káposztáról és még ki tudja milyen zöldségekről. Első körben adta magát a cukkíni, lilahagyma, karfiol, és bébi répa (mélyhűtve kapható pl. az aldiban). Mindenből egy kicsi. Persze így is teletömtem egy ¾ literes üveget. Starternek adtam még hozzá Anyukám kovászos uborka levéből, hogy könnyebben megkezdődjön az erjedés. A zöldségeket kisebb darabokra vágtam, hogy több férjen az üvegbe és hogy könnyebb legyen falatozni belőle. A lehetőségek száma tényleg végtelen.

Hozzávalók egy befőttes üveghez (0,75 l):

1 kisebb lilahagyma negyedekre vágva

1 (kicsi női) marék bébirépa

1 kisebb cukkíni hosszában négybe, majd keresztben félbe vágva

pár rózsa karfiol

fél szelet kenyér

1/2 liter forró víz

1/2 csapott ek só

1 tiszta befőttes üveg

A megtisztított zöldségeket elrendeztem az üvegben, a tetejére tettem a kenyeret, majd leöntöttem a forró, sós vízzel (amennyi bőven ellepte) és kicsit megütögettem az alját, hogy kijöjjenek a nagyobb buborékok. Pár napig a konyhában hagytam érlelődni (amíg kicsit megzavarosodott a leve) egy kistányérral lefedve, ez kb. 26-27 °C-t jelent. Ezután lehalásztam a tetejéről a kenyeret, rátekertem a befőttes üveg tetejét és betettem a hűtőbe érlelődni.

Egy hét után lett az igazi. Sajnos minden átvette a hagyma ízét, úgyhogy legközelebb külön fogom kovászolni, mert amúgy nagyon finom, és ropogós maradt. A cukkíni eléggé megpuhult, de finom lett, a bébirépa ropogósabb maradt, nekem nagyon tetszett, mint ahogy a karfiol is.

Összességében tetszik a végeredmény, érdemes próbálkozni :)

Töltött gomba

Nagyon szeretem a gombát, főleg megtöltve, kirántva, de ezen kívül már csak gombapaprikásban szokta végezni, úgyhogy igen megörültem, amikor megtaláltam ezt a receptet. A pritaminpaprika az eredeti receptben nem szerepel, csak én tettem bele, ki is lehet hagyni, mert elég erőteljes íze van. Köretnek mehet hozzá rizs, tört krumpli, vagy bármi más :) Az eredeti videót itt, a receptet németül itt találjátok.

Hozzávalók:

8 közepes gomba

1 kis doboz tejföl

1 közepes hagyma

80 g sonka vagy húsos szalonna

½ csomó snidling

1-2 csík pritamin paprika (szabadon választott)

80 g sajt

só, bors

vaj vagy olaj a forma kikenéséhez

A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra és egy kisebb tepsit/felfújt formát kikentem olajjal.

A gombákat megtisztítottam, a tönköket kiszedtem és apróra vágtam.

A felkockázott szalonnát megsütöttem, majd a zsírján megfuttattam az apróra vágott hagymát. Hozzáadtam a gombát (és a kockára vágott paprikát) és puhára pároltam. Amikor minden zöldség (és gomba) megpuhult, levettem a tűzről, hozzákevertem a tejfölt, snidlinget, sóztam (csak óvatosan, a szalonna is sós), borsoztam.

A gombafejeket picit besóztam, majd megtöltöttem a töltelékkel, végül megszórtam sajttal és betoltam a sütőbe. Addig sütöttem, amíg a gomba átsült, kb. 20 perc.

Krumplis sajtos hagymás pirog

Főtt pirogot még nem csináltam itthon, eddig csak a lengyeleknél volt szerencsém enni. Egy sült pirog már szerepel a blogon, jöjjön most a főtt változat. Ha nem húsos töltelékkel készül, lehet benne krumpli, gombás vagy káposztás töltelék, akár ezek kombinációja is. Ezt a krumplis sajtos sült hagymás pirog receptet itt találtam. Egy részét frissen ettük, a másik felét kifőzés után lefagyasztottam azokra a napokra, mikor nincs időm a konyhában sürgölődni. A főzés után egy extra gyors pirítás teszi tökéletessé a fogást.

kb. 32 darabhoz, ami nagyjából 4 adag

Hozzávalók a tésztához (1 csésze 250 ml):

egy felvert tojás fele

1 ek tejföl

¼ csésze tej

1/8 csésze víz

1 és 3/4 csésze liszt

1 csipet só

hozzávalók a töltelékhez:

30 dkg krumpli

1 közepes hagyma

1-2 ek olaj vagy pecsenyezsír

¼ csésze reszelt sajt

1 gerezd fokhagyma áttörve

1 ek tejföl

só, bors, őrölt kömény

a felvert tojás másik fele a tészta kenéséhez

tálaláshoz:

tejföl, sült hagyma (én boltit használtam)

A krumplit meghámoztam, felkockáztam és annyi sós vízben tettem fel főni, amennyi éppen ellepi.

Amíg a krumpli főtt, a tésztához összekevertem a tojást, tejfölt, tejet és vizet, majd hozzáadtam 1 csésze lisztet és csomómentesre kevertem. Ezután hozzáöntöttem a maradék lisztet és 5-6 percig gyúrtam. Letakarva pihentettem, amíg elkészítettem a tölteléket.

A megfőtt krumplit leszűrtem és összetörtem. A megpucolt hagymát felkarikáztam és az olajon óvatosan barnára sütöttem, majd az utolsó fél percre hozzákevertem az áttört fokhagymát és azt is megpirítottam. Végül összekevertem a krumplit, sült hagymát, sajtot, tejfölt, sóztam, borsoztam és beleszórtam egy csipet őrölt köményt. A tölteléket kicsit félretettem hűlni.

Egy lábasban feltettem forrni a vizet.

A tésztát fokozatosan 2 mm vékonyra nyújtottam (tésztanyújtón 4-es fokozat). Hét cm átmérőjű köröket vágtam, a korongok közepébe 1-1 tk tölteléket tettem és a maradék tojással lekentem a korongok szélét (hogy jobban összeragadjanak) és szorosan lezártam őket. Mindehhez egy nagyon pöpec formázót használtam.

Amikor a víz felforrt, beletettem a sót (1 l-be 1 csapott evőkanálnyit) és két részletben kifőztem a megtöltött tésztákat. Miután feljöttek, pár percig még főztem őket, majd olvasztott zsíron kicsit lepirítottam.

Tejföllel és sült hagymával tálaltam.

Sajtos karfiolropogós

Mi történik akkor, amikor egy kevésbé húsimádó nem igazán szeretne húst enni, ám húsimádó párja nem annyira kedveli a húsmentes fogásokat? Ez. Amolyan húsevőknek való vegetáriánus fogás: sok zöldség jó fűszeresen, sajttal és szalonnával ("sok szalonnával"). Innen merítettem az ötletet.

Hozzávalók:

40 dkg karfiol

70 g ízesebb sajt reszelve

4 szelet bacon

1 tojás

1 ek snidling apróra vágva

3 ek zsemlemorzsa

3 ek sült hagyma (pl. aldis Röstzwiebeln)

zsemlemorzsa a panírozáshoz

olaj a sütéshez

só, bors

1 kk paprika

1 kh őrölt kömény

Először kisütöttem a szalonnát, és félretettem a zsírját. Aztán robotgépben összeaprítottam a zsemlemorzsát, a sült hagymát és a kihűlt, feldarabolt sült szalonnát. Félretettem. Ezután rózsáira szedtem a karfiolt és azt is morzsás állagúra aprítottam a robotgépben. Végül egy tálban összekevertem a karfiolt, snidlinget, sajtot, tojást, hagymás szalonnás morzsát, 3 tk zsírt (ami kisült a szalonnából) és fűszereztem. Kis, diónyi méretű golyókat formáltam a masszából, majd zsemlemorzsába hempergettem és olajban kisütöttem őket. Tepsire is lehet sorakoztatni őket és sütőben kisütni, de nekem, ez előbbi, olajos változat jobban ízlett.

Vöröslencse leves

Hivatalosan török vöröslencse leves, de ezt már nem merem leírni, mert valaki biztosan tud autentikusabb receptet. Úgyhogy maradok a vöröslencse levesnél.

Még a hirtelen bejött hideg időben készült, mert rájöttem, a leves gyorsan megvan, jóllakat és melegít. Ez a leves, meg pláne: a vöröslencse gyorsabban megfő, mint zöld barátja, csípős, fűszeres, és nem utolsó sorban szép narancssárga :)

Az eredeti receptből elhagytam a mentát (hűtő hatása miatt), és több csilit tettem bele.

Hozzávalók:

20 dkg vöröslencse megmosva

1 fej vöröshagyma apróra vágva

1 közepes krumpli meghámozva, felkockázva

1 ek édes paprikakrém

1 ek paradicsompüré

1 csapott tk római kömény

só, bors, csili

2-3 ek olaj

½ l zöldségleves (lehet kockából is)

Az edényben felforrósítottam az olajat, majd üvegesre pirítottam rajta a hagymát. Amikor megpuhult, rászórtam a római köményt és pár másodpercig kevergettem. Azután hozzáadtam a paprikakrémet, paradicsomkrémet, majd belekevertem a lencsét és a krumplit. Kicsit hagytam párolódni, végül felöntöttem a zöldséglevessel, felforraltam, és takaréklángon, fedő alatt puhára főztem. Ezután összeturmixoltam, sóztam, borsoztam és megszórtam egy kis csilivel. Ha túl sűrű lenne, fel lehet engedni egy kis vízzel.

Fűszeres, melengető leves a hideg napokra.

Sültzöldség krém

Történt egy szép napon, hogy a gonddal ápolgatott, nevelgetett koktél paradicsomom egy véletlen baleset folytán levetette magát az ablakból. Személyi sérülés nem történt, de a paradicsomok szárai nagyrészt eltörtek. Mondanom sem kell, tele voltak bogyókkal. Miután a fehér bolyhos szőnyegből kitakarítottam a földet, leszüreteltem a paradicsomokat. Ezután egy rövid kétségbeesés következett: mit lehet csinálni velük, hogy ne vesszenek kárba. A társaság egy része piros volt, a másik része még éretlen, nehezített feladat. Aztán eszembe jutott, hogy láttam Fűszeres Eszternél sült paradicsomból készült levest. Mivel úgyis ki akartam próbálni ezt a műfajt, körbenéztem, hogy mit lehetne még összesütni a paradicsomokkal. A padlizsán adta magát, és a hűtőben dekkoló, fűszeres olajban érlelődő fokhagyma (aldis) is beleillett a képbe. Hát így született ez a csodás, őszies kenyérrevaló.

Hozzávalók:

1 közepes méretű padlizsán

kb. 20 dkg koktél paradicsom

4-5 gerezd fokhagyma ízlés szerint

1 fej lilahagyma

csipet füstölt fűszerpaprika (elhagyható)

só, bors, olívaolaj

A sütőt előmelegítettem 220 °C-ra. Egy kisebb tepsi aljába olívaolajat locsoltam.

A padlizsánt és a lilahagymát kockára vágtam. A fokhagymát megpucoltam és a gerezdeket 3-4-be vágtam mérettől függően. A paradicsomokat bevágtam, és a fokhagymadarabokat egyesével a közepükbe tettem. Az összes zöldséget a tepsibe szórtam, sóztam, borsoztam, és a tetejére is locsoltam egy kis olívaolajat. A forró sütőben addig sütöttem, amíg az összes zöldség megpuhult és kissé megpirult.

Amikor kihűlt, tálba tettem és botmixerrel pürésítettem némi olívaolaj és füstölt paprika társaságában. Szükség szerint lehet még sózni, borsozni.

Igen markáns ízű kence: a sült paradicsom tényleg nagyon finom dolog. Pirítóssal, sajttal tökéletes húsmentes vacsora.

Jó dolog ez a sült zöldségesdi.

(Görögszénás) csirke curry

Itt a hideg, és ezzel együtt a melegítő ételek ideje is. Például egy jó csirke curry-é. Már napok óta a good food channel recepteket böngészem, hogy legalább álmodozzak arról, mit is főznék, ha lenne időm. A kívánságlista meg egyre csak bővül.

Eddig curryvel nem nagyon próbálkoztam, bár nagyon bejön a keleti konyha, és tele is a kamra fűszerekkel, de valamiért ez eddig kimaradt. A hozzávalók listájától nem kell elrettenni. Én kicsit azért elszoktam, mert már végigolvasni is fárasztó, és az a képzet keletkezik a fejemben, hogy sokáig tarthat ezeket megfőzni, pedig nem az. A fűszereket elég egyszer megvenni, utána egész sokáig kitartanak. Frissen aztán csak a gyömbért, esetleg a chilit kell megvenni. És szerintem itt is az előkészülés a titok, mint a kínai ételeknél. Minden legyen felvágva, odakészítve, kimérve, és akkor a főzés nem tart tovább ¾ óránál.

Az eredeti recept görögszéna levelet ír, na ezt meg sem próbáltam beszerezni, helyette sima görögszéna magot használtam. De azért legközelebb, ha a fűszeresnél járok, megnézem, nálunk kapható-e. Az eredeti recepten ezt leszámítva nem változtattam, mivel ez volt életem második indiaias étele. Bár legközelebb inkább felső combból készítem és nem melléből, mert így nekem egy kicsit száraz volt.

Hozzávalók 4 személyre:

4 ek napraforgó olaj

1 közepes hagyma, szálára vágva

1 gerezd fokhagyma apróra vágva

1 tk friss reszelt gyömbér

700 g csirkemell felkockázva

4 ek darabolt paradicsom (én házi konzervet használtam)

3 db zöld chili apróra vágva, (én szeretem, csak nem bírom, úgyhogy ki szoktam vágni az erét, így benne lesz az íze, de az ereje visszafogott)

1 tk kurkuma

¼ tk chilipor

1 tk garam masala (fűszerkeverék)

½ kk görögszénamag (eredetileg 1 1/2 ek szárított görögszéna levél)

360 ml forró víz

Natúr joghurt a tálaláshoz

Közepes lángon felforrósítottam az olajat, a hagymát addig sütöttem benne, amíg elkezdett barnulni (7-8 perc). Hozzáadtam a gyömbért, fokhagymát és még 1 percig kevergetve sütöttem. Aztán ment bele a csirke, kavargatva fehéredésig sütöttem. Paradicsom, zöld chili, újabb két perc, majd kurkuma és só 5 perc. Végül a chilipor, garam masala, görögszénamag, és 360 ml forró víz került a lábosba. Miután újra felforrt lefedve, alacsony lángon 20 percig főztem. Így is fogyasztható, valamilyen lapos kenyér félével, de én fedő nélkül, magasabb lángon kicsit besűrítettem, hogy rizzsel lehessen enni. A basmati rizst már nem fűszereztem, csak egy kis vajjal elkevertem.

Nekünk tökéletes volt, szerintem nagyon jó kis recept. Porhanyós hús, a szószban íz kavalkád, és a joghurt remekül lehűsíti a chilit. Nekem kifejezetten jól esett az „egyhangú” magyaros étkezések után. És a főzés a fűszeres illatos gőzben felér egy meditációval :)

Füstölt hússal töltött krumpli gombóc (Bramborové knedlíky plněné uzeným masem)

Nem is olyan régen került hasonló finomság a Pivo sörvendéglő étlapjára. Ez juttatta eszembe, hogy legutóbb ettem ilyet a cseheknél, és ki is akartam próbálni. Pofátlanul egyszerű. A maradék húsvéti sonka pedig éppen kapóra jött, hogy megpróbálhassuk itthon is elkészíteni. Különösen jó benne, hogy a dara miatt a tészta nem tapad az ember szájpadlására. A receptet itt találtam (angolul is elérhető), sok más finomsággal együtt.

Hozzávalók 4-6 személyre:

A tésztához:

200 g apróra vágott füstölt tarja, vagy sonka

900 g héjában főtt, majd áttört krumpli (lehetőleg főzéshez való, sárga)

180 g teljes kiőrlésű liszt, de lehet sima finomliszt is

80 g búzadara

1 tojás

1 tk só

A koronához:

2 hagyma

kb. 50 g zsír vagy olaj a hagyma kisütéséhez

A tészta hozzávalóit összekevertem és lisztezett deszkán, lisztezett nyújtófával fél cm vastagra nyújtottam.

Feltettem egy nagy fazék vizet forrni.

Négyzeteket vágtam a tésztából (lisztezett pizza vágóval): a recept 5x5 cm-es négyzeteket ír, szerintem a 7x7 cm-esekkel könnyebb dolgozni. Minden négyzet közepébe tettem egy adag húst, majd összenyomtam és gombóccá görgettem. (Jó tanács: jó, ha munka közben lisztes a kezünk, mert a tészta elég lágy, kissé ragad.) Végül a gombócokat forró, sós vízben kb. 10 percig főztem, mérettől függően. Miután felúsznak a víz tetejére, kicsit még dagadnak, ezután már érdemes egyet kettévágni és lemeózni, hogy azért mégse főzzük túl.

Végül olajban megsütöttem (mármint a Zuram) a vékonyan felkarikázott hagymát.

A gombócokat párolt lilakáposztával és sült hagymával tálaltam.

Igen laktató, és egyszerűsége ellenére nagyon-nagyon finom. Egy kis pilzeni típusú sörrel érdemes lekísérni.

Sült tészta, „kínais”

Nem akarom elkiabálni, de azt hiszem, kezd beállni az egyensúly. Lassan sikerül majdnem minden nap kijutnom a konyhába, hogy másnap ne kelljen a menzára menni (úgy látszik nagyon mély nyomokat hagyott bennem a múltkori látogatás).

Ma már az idő nekem is pénz, igyekszem naponta maximum egy órát főzőcskézéssel tölteni, és azt sem bánom, ha változatosra sikerül. Ma rájöttem, hogy picivel több energia befektetéssel elég nagy minőségi ugrást is el lehet érni. Ez a tészta tökéletes példa erre. Kollégista Gurman receptje nagy segítségemre volt az indulásnál.

Inkább egy maradék felhasználós ebéd lett ez. A hétvégén kisütött csirkemell kockák felét betettem a mélyhűtőbe, gondoltam, jó lesz az még valamire…Jó lett.

Hozzávalók 2 bőséges adaghoz:

120-140 g spagetti tészta

1 db hagyma fele apróra vágva, fele nagy kockára vágva

1 gerezd fokhagyma lereszelve

1 cm-es gyömbér lereszelve

10 dkg káposzta vékony csíkokra vágva

1 közepes sárgarépa lereszelve

½ üveg bambuszrügy

1 marék zöldborsó

fél csirkemell kis kockákban kisütve, sózva, borsozva

3-4 ek szójaszósz

Fakultatív:

szezámmagolaj a sütéshez

kínai 5 fűszer keverék (keleti fűszeres boltokban kapható)

chili

A tésztához vizet forraltam.

Közben előkészítettem a zöldségeket. A wokban olajat forrósítottam, rádobtam a hagymát, fokhagymát, gyömbért, és összesütöttem, amíg a hagyma üveges nem lett. Ezután mehet bele a chili is. Hozzáadtam a káposztát, nagyjából 2 percig pirítottam, majd ment bele a répa, ami egy percig pirult. Végül belekerült a bambuszrügy, a borsó és a hús. Sóval, borssal, fűszerkeverékkel ízesítettem. A sóval csínján kell bánni, mert a szójaszósz is sós. Mire elkészültem a zöldségekkel, a tészta is kifőtt. A tésztát beleforgattam a zöldséges keverékbe, majd ráöntöttem a szójaszószt, és még egy kis szezámolajat. Jól összeforgattam.

Ez most kicsit lilás lett a káposztától és a hagymától. Az íz mellett látványnak sem utolsó :)

Hagymaleves

Ismét egy csodálatosan egyszerű, ám annál finomabb leves.

Történt ugyanis, hogy lebetegedtem, és a szervezetem olyan dolgokat követelt, amiből az a kép rajzolódott ki, hogy hagymalevest kell ennem. Hagyma, fokhagyma, kakukkfű, bors csupa légút tisztító tulajdonsággal bír. De a készítés alatt jöttem rá, hogy nem is igazán a végeredmény gyógyít majd, hanem a folyamat. A hagyma pucolásával járó könnyfacsaró mellékhatásokat mindenki ismeri. A párolás során a fedőt felemelve felcsapódó fokhagymás kakukkfüves hagymagőz egy elég sokkoló fajtája az inhalálásnak. A maradék vírust, ami ezt túlélte, a forró leves biztosan kiűzte.

Elolvastam pár receptet, nagyjából ugyanazt írták, de ez volt a legegyszerűbb. Különösen tetszett benne, hogy magából a hagymából igyekszik kihozni a legtöbbet különböző eljárásokkal. Na nem kell bonyolult dolgokra gondolni, egyszerű párolás-pirítás-főzés kombinációról van szó. Se bor, se tejszín, semmi flanc. Érdemes igazi húslevest használni hozzá, ettől lesz jó tartalmas a leves.

Hozzávalók 2-3 személyre:

4 közepes fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

pár ág kakukkfű

1 babérlevél

½ l húsleves

1-2 ek olívaolaj

1 diónyi vaj

só, bors, szerecsendió

A hagymát sűrű szipogások közepette felkarikáztam, a fokhagymát apróra vágtam. Egy teflon edényben olívaolajat melegítettem és lassú tűzön felolvasztottam benne a vajat. Rádobtam a hagymákat, kakukkfüvet és a babérlevelet és fedő alatt lassan, 15 percig pároltam. Közben párszor megkevertem. Ha kell, lehet alá önteni egy kevéske vizet. Ezután feltekertem a lángot, levettem a fedőt és a hagymát aranybarnára pirítottam. Felöntöttem a húslével és fedő alatt, lassan tovább főztem 20 percig. Végül picit megsóztam, borsoztam és tettem bele egy csipet őrölt szerecsendiót.

A jó öreg party grillben sajtot olvasztottam egy kenyérszeletre, ezt mártogattam a levesbe. Csodálatos, aranyszínű, illatos, édes, mégis fűszeres. Testnek, léleknek egyaránt gyógyír.

Első chilis bab és tortilla

Látszik, hogy nem vagyok agglegény és koleszos sem voltam. Ma nekifutottam életem első chilis babjának. Nehezítő körülmény volt, hogy csak egy szabály van a készítésénél: legyen benne bab és csípjen. Másik nehézség az volt, hogy emlékeim szerint még sosem ettem. Gondoltam csinálok hozzá egy kis tortillat is, ezt Max-nál néztem ki. Miután átolvastam pár receptet, a babbal mentem a saját fejem után. Gyorsan megvan, elég egyszerű. Fura volt konzervekből főzni.

Hozzávalók 2―3 személyre:

250 g darált hús

1 konzerv vörösbab

1 konzerv darabolt vagy egész paradicsom

1/3 doboz konzerv kukorica

2 db közepes hagyma

1 gerezd fokhagyma

2 ek zsír

2 kk őrölt chili

1 db szárított chili

½ kk római kömény

1 kk szurokfű

só, bors

Először meggyúrtam a tortillatésztát és a hűtőben pihentettem egy órát. Az egyik hagymát apróra vágtam és megpirítottam a zsíron. Hozzáadtam a fűszereket, a fokhagymát és egy picit tovább pirítottam. Aztán hozzáadtam a húst, sóztam, borsoztam és barnulásig sütöttem. Rádobtam a paradicsomot, a babot, a kukoricát levük nélkül és a szárított chilit vékonyan felkarikázva. Takaréklángon, fedő alatt nagyjából fél óráig főztem. A másik hagymát szálára vágtam és így kevertem a babhoz. Tovább főztem, amíg a hagyma megpuhult. Közben megsütöttem a tortillakat.

Kicsit fura volt úgy főzni, hogy nem tudom, milyennek kellene lennie. De mindegy is, a szabály az, hogy nincs szabály. Csak jó legyen és csípjen. Ideje felvenni a repertoárba.

Ti szeretitek a chilis babot?