2015. szeptember 13., vasárnap

Langalló

Történt egy szép téli napon, hogy szülinapomra megkaptam Limara mindkét szakácskönyvét (Limara péksége, Fonom, Finom, Limara praktikái). Alig vártam, hogy kipróbáljam a recepteket és szintet lépjek a kenyérsütésben. (Egészen addig azt hittem, tudok kenyeret sütni. Kiderült, hogy a próbálkozás jó, de bőven van még mit tanulnom.)
Lassan már végigsütöttem az első könyvet, és 100%-ig elégedett voltam a receptekkel. Májusban, egy baráti összejövetelen került sor arra hogy a langalló receptet is kipróbáljam. A „jól felszerelt” konyha ellenére hősiesen helytállt a konyhás csapat és igen gyorsan eltűnt a rengeteg langalló. Nem cifráztuk: a feltét fokhagymás tejföl, szalonna, lilahagyma és némi sajt. Kicsit változtattam az eredeti recepten, és azóta készítettük már vastagabb, puhább és vékonyabb, ropogós tésztás verzióban is. Mindkettő nagyon finom szokott lenni. Az eredeti recept megtalálható a Limara péksége blogon.
Hozzávalók a tésztához:
500 g kenyérliszt (vagy 333 g rétesliszt és 167 g finomliszt)
1 ek só
3 ek olíva olaj
1 közepes főtt krumpli áttörve
kb. 250 ml krumpli főzővíz (amikor hámozott, darabolt krumplit főzök, a megmaradt  főzővíz egy részét le szoktam fagyasztani, ami később kenyértésztákhoz igen jó)
20 g friss élesztő
Hozzávalók a feltéthez:
1 nagy doboz tejföl (kb. 300-400 g)
1-2 gerezd fokhagyma
só, bors
lilahagyma ízlés szerint (1-2 fej)
kb. 20 dkg kockára vágott füstölt szalonna (pl. kolozsvári)

ha valaki bírja: pár szelet ecetes chilipaprika
reszelt sajt a tetejére
A tésztához a lisztet tálba tettem, összekevertem a sóval, majd hozzáadtam a krumplit, olajat, rámorzsoltam az élesztőt. Végül elkezdtem adagolni hozzá a krumpli főzővizét. Mivel a főtt krumpliban is van már víz és a tésztát kissé ragacsossá teszi, változó, hogy mennyi vizet fog felvenni. Kezdetnek 2 dl biztosan nem sok, utána szépen lehet adagolni hozzá a többit, ha szükséges. Akkor jó a tészta, ha rugalmas, se nem túl ragadós, se nem túl kemény. Alapos gyúrás után langyos helyen duplájára kelesztettem.
Közben elkészítettem a feltétet: a tejfölt összekevertem az áttört fokhagymákkal, sóval, borssal ízesítettem. A hagymát vékonyan felkarikáztam. A szalonnát felkockáztam és egy serpenyőben saját zsírján kicsit megfuttattam. A szalonnát kiszedtem és a maradék zsírral kikentem egy nagy tepsi (35x40 cm) alját.
És akkor itt két úton haladhatunk tovább:

  • Amikor a tészta megkelt, kicsit kinyújtottam, és az előkészített tepsibe tettem, majd megkentem tejföllel, rászórtam a hagymát, szalonnát (,paprikát) majd a sajtot. Amíg a sütő 200 °C-ra melegedett, hagytam pihenni.  Végül addig sütöttem, amíg a sajt megpirult a tetején. Ez lesz a vastagabb, puhább tésztás változat.
  • A sütőt az alatt melegítettem föl 230 °C-ra, amíg a tészta kelt. A sütőlemezt 5 percre a forró sütőbe tettem, és erre fektettem a kinyújtott tésztát. Gyorsan megkentem a tejföllel, rászórtam a hagymát, szalonnát (,paprikát) majd a sajtot, végül aranybarnára sütöttem (tehát ennél a verziónál kimarad a tepsiben kelesztés). Ez lesz a vékonyabb, ropogósabb változat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...