A tegnapi nőnappal egybekötött Zoltán napra gondoltam megvalósítani ezt az édességet. Több blogon is összefutottam már a túrórudi tortával, de Beastie receptjéből indultam ki. Na meg a Karácsonyra kapott eredeti, angol nyelvű Nigella süteményes könyvből (How To Be A Domestic Goddess). A sütemény alapja a brownie, teteje egy egyszerű vaníliás túrókrém csokilapokkal elválasztva.
Mostanság elég rosszban vagyok a „vigyázzunk, mert sütés közben könnyen kiszárad” típusú süteményekkel. Sajnos a brownie-val is így jártam. De azért leírom, hogyan készült, hátha a kedves olvasó kevésbé szétszórt és több szerencsével jár. Én kicsit túlzásba vittem a méretet, úgyhogy itt már csak az ajánlott mennyiségeket közlöm.
Az alap hozzávalói:
65 g étcsokoládé
65 g vaj
1 db tojás
vanília kivonat
60 g gyümölcscukor
40 g liszt
só
A krém hozzávalói:
500 g krémes állagú túró
kb. ½ dl tejszín
½ citrom reszelt héja
kb. 70 g gyümölcscukor
2 ek vaníliáscukor
vanília kivonat
A csokirétegekhez és a tetejére:
75 g étcsokládé
2 ek vaj
vaj és kakaó a tortaformához
Először elkészítettem a tésztát. Kivajaztam és kakaóval megszórtam egy 20 cm átmérőjű tortaformát. Egy lábosban, takaréklángon, gyakran kevergetve megolvasztottam a vajat és a csokit. Közben egy tálban összekevertem a tojást, a cukrot, a vanília kivonatot és egy másikban a lisztet és a sót. Amikor megolvadt és kihűlt a csoki, belekevertem a tojásos keverékbe, aztán beledolgoztam a lisztes keveréket is. Belesimítottam a tortaformába és 180 °C-on 25 percig sütöttem. Itt szerintem 10–12 perc is elég. Nigella nagyon találóan írja, hogy a jó brownie-t a száraz brownie-tól csak néhány perc választja el. Igaza van. Akkor jó, ha a közepe még sűrű és kocsonyás. A lényeg, hogy ne száradjon ki. Drukkolok a kedves olvasónak.
Amíg (túl)sült az alap, elkészítettem a krémet, és a csokit felolvasztottam a vajjal. A túrót összekevertem a cukrokkal, a vaníliával és a citromhéjjal. Ízlés szerint több cukrot is lehet tenni hozzá. Aztán belekevertem annyi tejszínt, hogy kenhető állagú legyen, de azért ne folyjék (ezt a szót a szövegszerkesztő szokta rámerőltetni, magamtól nem írnék ilyeneket) le a tésztáról.
Amikor kihűlt a tészta megkentem egy réteg túrós krémmel – körülbelül a harmadával, aztán óvatosan befedtem egy réteg olvasztott csokival. A hűtőben hagytam fél órát dermedni. Aztán megint egy réteg túró jött és még egy réteg csoki. Újra hűtő. Összesen három réteg túró lett a tésztán, csokirétegekkel elválasztva. A maradék csokit a tetejére öntögettem. Hát ilyen lett.
Ha nem szárítom ki a tésztát nagyon finom lett volna, de így csak közepesen finomra sikeredett. A túrórétegek között megdermed a csoki és ropogós lesz. A tömény tésztát ellensúlyozza a könnyű túrókrém. Érdemes kipróbálni.
Kóstoltatok már csokis túrótortát?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése