Év vége, lassan

Emésztek. Ti is? Kellőképpen összeettetek már mindent? Minden nadrág érthetetlenül összement? :) Ebben a pár napban én is igyekszem kipihenni magam, hogy jövőre kicsit nagyobb aktivitással és még több recepttel térhessek vissza.

A Karácsony nem úgy sikerült, ahogy terveztük. Illetve nem is terveztük, lehet, hogy ez volt a baj. Azért a kaja jól sikerült. Most nem írok róla. Jövőre az ünnepek előtt igyekszem posztolni, hogy mindenki bátran belevágjon élete első bejglijébe vagy kacsasültjébe.

Arra gondoltam, így év végén kicsit összefoglalom, mi is történ itt a blogon.

A legfontosabb esemény számomra, hogy 2010. február 5-én útjára indítottam gondolataimat. Kinyílt az ajtó a „kata spájzában”. Most már bevallhatom, lélekgyógyítás céljából. Megtette hatását.

Egyre több követővel, titkos olvasóval és sok pozitív visszajelzéssel eltelt 11 hónap. Több, mint 23 ezer látogatás, 30 hivatalos és több, mint 80 nem hivatalos rendszeres olvasó, 176 bejegyzés. Szép termés, erőt ad :)

A február elsősorban a jól bevált receptekkel telt. Nagyjából képet ad, mit is főzök, hogyan is eszem, és írtam egy szösszenetet a csíráztatásról is.

Márciusban igen nagy hatással volt rám a Badacsonyi borvidéken tett látogatásunk, Istvándyék pincészete, profizmusa. Mindezen élmények mellé szereztem egy fantasztikus tócsni receptet is. Beneveztem a (nekem első) Vigyázz! Kész! Főzz! 41. fordulójára egy saját fejlesztésű recepttel, ami azóta is igen népszerű. Voltak más újítások is, mint pl. a túrógombóc modernizálva és a vasárnapi lusta kalács. Elkészítettem életem első szalagos fánkját és tortilla-ját.

Áprilisban új világ nyílt előttem a házi fagylaltkészítéssel, és többek között bemutattam „kiskertemet” a belváros közepén.

Májusban már nem került fel annyi recept, elfoglalt a munka (ami egyre durvább méreteket öltött egészen decemberig). Beleszerettem a rebarbarába és elkészült az egyik legnépszerűbb bejegyzés tárgya, a légies szülinapi csokitorta.

Júniusban rátaláltam a legjobb palacsintatésztára és elkezdtem a spájz feltöltését, elindult a befőző szezon. A kevés bejegyzés a nyaralásnak volt köszönhető. Csehország a kékséggel, avagy a blogger nyaralt. Elolvasható az első júliusi bejegyzésekben.

Júliusban igyekeztem feldolgozni a cseh finomságokat, ami erősen befolyásolta a konyha további életét. Csatlakoztam az „add tovább” mozgalomhoz és lelkesen vágtam bele a házi joghurt készítésébe.

Az augusztus így visszatekintve a hűsölés jegyében telt. Savanyítottam, és fantasztikus szilvás gombócot főztem.

Szeptemberben egy késztermék helyettesítő összefoglalóval beneveztem a 44. VKF!-re és tovább savanyítottam, amit még lehetett.

Októberben beindult a knédli-láz, a hirtelen hidegben előkerültek az (át)melegítő ételek, italok és feltekeredett a blogra a házi rétes is.

Novemberben újabb cseh hullám indult, és új fordulatot vett a kenyérsütés is.

Decemberben a nehézségek ellenére igyekeztem folytatni a bejegyzések sorát, több-kevesebb sikerrel. Kiszorultam a konyhából és már csak a főzős műsorokban láttam fakanalat.

Most pihenek, töltődöm.

Remélem, ti is élvezettel olvasgatjátok a bejegyzéseket, recepteket és jövőre még több finomságot oszthatok meg veletek. Megköszönöm, ha megírjátok pár sorban (akár komment, akár levél formájában), melyik írás, kép, recept tetszett a legjobban az idei termésből.

Addig is nézzetek körül a spájzban!