Hát szóhoz sem jutok. Olyan szilvás gombócot főztem, hogy Apukám is büszke lehet rám. Első próbálkozás és remélem nem csak a bolygók együttállása miatt sikerült ennyire finomra, hanem tényleg ilyen jó a recept.
Klasszikusokért mindig az Ínyesmesterhez nyúlok vissza. Nagyon szeretem ezt a könyvet, mert nagyon jól ír és egyes ételekhez kis „oktatóanyag” is tartozik. A szilvás gombócnál pl. az áll, hogy vétek elrontani fahéjas porcukorral, mind a közepébe téve, mind rászórva. Erőt vettem magamon és az első darabot cukor és fahéj nélkül ettem meg. Kicsit furcsa volt, de egészen más volt így. Íze volt a szilvának, és íze volt a krumplinak is. És az állaga, az valami fenomenális. Nem túlzok. Már akkor gyanakodtam, amikor a fotózáshoz hurcoltam a gombócos tálat és látszott, hogy minden lépésnél remegnek a gombócok. A tészta hihetetlenül puha, de nem ragad az ember szájpadlására, a morzsa pedig finom ropogós. Ez a két jelenség nagyon élvezetessé teszi a gombócevést.
Hozzávalók:
600 g krumpli
150 g liszt (ízlés szerint lehet benne teljes kiőrlésű is)
1 db tojás
1 ek mangalica zsír
só
10-12 db szilva (nem szükséges kimagozni, így sokkal szebb gombócok születnek)
A krumplit most idő híján nem egészben főztem, hanem felkockázva. Amikor megfőtt, leöntöttem róla a vizet és villával összetöretem. Hagytam kihűlni.
Amikor kihűlt a krumpli, megsóztam, majd hozzágyúrtam a tojást, a zsírt és a liszteket.
Egy nagy fazékban vizet forraltam, 1 l-re 1 ek sót számolva.
Nagyon lágy lett a tészta, úgyhogy úgy döntöttem, megkímélem magam a nyújtástól. Lisztes kézzel fogtam egy kis maréknyi tésztát, ellapogattam a tenyeremen. Közepébe tettem a szilvát (magostul) és betakartam a tésztával. Gombócot formáltam belőle. A tészta könnyen ragad, könnyen mozog, úgyhogy simán el lehet oszlatni a szilva körül, anélkül, hogy kiszakadna. Mire megformáztam a gombócokat (lisztezett felületen pihentek), a víz is felforrt.
A gombócokat a vízbe tettem és fedő alatt addig főztem, amíg felszínre bukkantak. Ha nem ment, kanállal óvatosan rásegítettem. Ez nagyjából 5 perc.
Amíg a gombócok főttek, egy serpenyőben kanálnyi zsírt olvasztottam és rászórtam a zsemlemorzsát. Folyton kevergetve megpirítottam.
A kifőtt gombócokat a zsemlemorzsába tettem és óvatosan beleforgattam.
Szeretem a szilvás gombócot.
Én is ezt készítettem a hétvégén, ugyanez az én receptem is, csak én anyukámtól tanultam, mi sosem esszük fahéjjal megszórva, csak kristálycukorral, és úgy is nagyon - nagyon finom. A tiedek is nagyon guszták lettek, az üres tányér is erről árulkodik.:)
VálaszTörlés