Sült krumpli héjastul

Nemrég voltam egy vendéglátó ipari egységben, ahol kedves barátaim megéhezvén rendeltek egy óriás bécsi szeletet. Németre fordítva az étlapon „giant wiener schnitzel”-ként szerepelt. Bár 10 évig verték belém a tanárok a németet, a giant kifejezéssel csak az angolban találkoztam. A kis képzavar azért emberes adagot és finom köretet rejtett magában. (Mert hát mégsem eszem bele mások vacsorájába, csak belecsipegetek.) A krumpli héjában volt kisütve, de nem tepsiben, hanem olajban. Én még nem találkoztam ilyennel, de ezzel egyedül voltam a placcon.

Másnap neki is láttam, hogy kiderítsem, hogyan készül a héjas sült krumpli. Csak tepsis fűszeres változatokat találtam, amik közül párat biztosan kipróbálok majd. Így megint az maradt, hogy az ösztöneimre hagyatkozzam.

Igazi sült krumplit is csak 1 hónapja próbáltam először sütni. Amikor is előbb alacsonyabb lángon kell sütni a krumplit, hogy megfőjön, aztán kis pihenő után forróbb olajba dobni, hogy színe legyen, és kissé felhólyagosodjon.

Mivel utálom az olajszagot, igyekeztem minimálisra csökkenteni az olajban sütési fázist. Logikus lépésnek tűnt, hogy először megfőzzem a krumplit, és utána dobjam a forró olajba, hogy már csak színt kapjon.

Köretnek fél kilót sütöttem meg, de nassnak szerintem többet is lehet sütni, mert hipp-hopp elfogy.

Hozzávalók:

500 g krumpli

½ l olaj

só vagy valamilyen fűszerkeverék, fűszersó

Először a krumplikat alaposan megmostam egy erre a célra befogott körömkefével, majd egyforma, ∆-hoz hasonló keresztmetszetűre vágtam. Ez kb. 6–8 cm hosszú, és az aljánál hozzávetőleg 3 cm széles darabokat jelent. Majd annyi sós vízben, hogy ellepje, megfőztem, majd leszűrtem. (Nem érdemes szétfőzni, mert utána csak körülményesen lehet áttenni az olajba.) Aztán felforrósítottam az olajat, vagyis közepes méretű gázrózsán, maximumon hevítettem. Akkor jó, ha egy krumplit belemártva elkezd pezsegni körülötte az olaj. Egyszerre csak annyit tettem bele, hogy kényelmesen elférjenek, és addig sütöttem, amíg megpirultak. A megsült krumplikat papírtörlőre szedtem. Amikor az összes adag kisült és felitattam róla az olajat, egy mély tálban átforgattam a fűszersóval.

Én elég kényes vagyok a sült krumplira, de igen elégedett voltam az eredménnyel. Amellett, hogy csak egy kicsit lettem olajszagú (elszívó ide vagy oda), nem ázott el az olajtól, és nem szottyadt össze. Finom, fűszeres, ropogós.  Azt hiszem most már gyakrabban fogom rávenni magam, hogy sült krumplit süssek. Érdemes kipróbálni.

Szeretitek a sült krumplit?