Nagyon szeretem a császármorzsát. Otthon nem emlékszem, hogy valamelyik szülőm sütött volna. Csak a menzán vagy vendégségben ettem. Pedig nagyon finom. Gyorsan el is készül. Rejtély.
Van egy jól bevált receptem, amit nagy nehezen átszámoltam egy személyesre, de így is elég nagy adag volt. Most kipróbáltam egy másik változatot. Ez egy kicsit könnyedebb, tavasziasabb. A másik tartalmasabb, téliesebb. És ha már tavasz, akkor eperlekvár.
Hozzávalók 1 személyre:
1 tojás különválasztva
1 ek gyümölcscukor
40 g teljes kiőrlésű liszt
0,6 dl tej
só
mazsola
rum
vaj a sütéshez
gyümölcscukor a tetejére
lekvár a tálaláshoz
Először a mazsolát rumba áztattam. Közben a tojás sárgáját habosra kevertem a cukorral. Majd belekevertem a sót és a lisztet, végül felöntöttem a tejjel és csomómentesre kevertem. Ezután egy csipet sóval felvertem a tojásfehérjét. A habot két részletben, óvatosan forgattam a lisztes keverékbe.
Egy palacsintasütőben közepes lángon felolvasztottam a vajat és beleöntöttem a tésztát. Kicsit elsimítottam, hogy kitöltse a serpenyőt és rászórtam a mazsolát a rummal együtt. Pár percig sütöttem, majd amikor már megsült az alja, egy tányérra csúsztattam. Mindkét kezemen fogókesztyűvel a serpenyőt a tányérra borítottam, majd összefogva a tányért és a serpenyőt egy hirtelen mozdulattal átfordítottam, hogy a tányér legyen felül. A tányért levettem és a serpenyőt az átfordított tésztával visszatettem a tűzre. Kis lángon még pár percig sütöttem. Ez megint olyan, hogy leírni tovább tartott, mint megcsinálni.
Amikor kicsit hűlt, apró darabkákra tépkedtem (nem túl higiénikus) és megszórtam cukorral.
Ez egy kicsit vékony változat, de a teljeskiőrlésű liszt ellenére nagyon könnyed, levegős. Lekvárral nagyon jó.
Szeretitek a császármorzsát?
Morzsi nem "császár" volt? :-)
VálaszTörlés