Tortilla, egy rugalmasabb fajta

Volt már egy tortilla receptem, de nem voltam 100 %-ig megelégedve vele. Most viszont találtam egy teljesen más technológiával készülő fajtát, és nagyon jól bevált. Nem szakadt, nem tört, nem száradt ki. Tökéletes. Kép sajnos nem készült, mert mindet megettük. Éhesen kinek van türelme fotózgatni?

Mostanában eléggé rákattantunk arra, hogy maradék sült húsokat, friss idényzöldségeket egy kis szósszal nyakon öntve beletekerjünk egy tortilla lapba. Vacsorára vagy ebédre egyaránt jó. Pár szem sült krumplival kiegészítve igen laktató, és teljes értékű. (Ráadásul így még olyan zöldségeket is a Zuramba tudok diktálni, amit magától sosem enne meg :)

A recept a kedvenc vegetárius szakácskönyvemből származik (Isteni ízek). Kivételesen a megadott teljes kiőrlésű liszt helyett sima fehér lisztet használtam.

Hozzávalók 8 db-hoz:

125 ml kukoricaliszt

125 ml hideg víz

250 ml forró víz

1 tk só, de lehet több is

2 ek olaj

500 ml sima vagy teljes kiőrlésű búzaliszt (átszitálva vagy finomra őrölve)

Először a 250 ml vizet feltettem forrni. Közben a hideg vizet összekevertem a kukoricaliszttel. A búzalisztet, sót és az olajat egy tálba tettem.

Amikor a víz felforrt, belekevertem a kukoricás masszát és addig főztem, amíg összeállt. Kicsit hagytam hűlni, majd összegyúrtam a liszttel, sóval, olajjal. (Érdemes megkóstolni, mert szerintem a megadott sómennyiség kicsit kevés.) Sima, ruganyos tésztát kaptam, ezt 8 részre osztottam, gombóccá formáltam és belisztezett deszkán mindegyiket palacsintasütő méretűre nyújtottam (több-kevesebb sikerrel).

Egy teflon palacsintasütőt közepes lángon felmelegítettem (nem kell alá zsiradék), beletettem a tésztát és halkabbra vettem alatta a gázt. Fél percenként átforgatva addig sütöttem, amíg pici barna pöttyök jelentek meg rajta és hólyagos lett.

Nagyon jó kis tészta, nincs nyers mellékíze, és jó vele dolgozni is. Nem száradt ki, hajlékony maradt, már csak arra várt, hogy megtöltsük mindenféle finomsággal.