Kivilekvár

Idén nyáron először nem főztem be lekvárt, mert még nagyon sok pihen a spájz polcain. Ezt a lekvárt viszont nagyon ki szerettem volna próbálni, úgyhogy megszegtem a fogadalmamat.

A recept az előző bejegyzésben már említett „Finomságok ajándékba” c. könyvből származik. Nagyon egyszerű az elkészítése, bár én kicsit eltértem a könyvben leírttól és hagyományos módon álltam neki.

Sajnos idén sem jutottam még érett, finom kivihez, ez is már Karácsony óta érlelődött a kamrában. Szóval, ha nektek sikerül finom, érett kivit szerezni, egy adagot próbáljatok ki, akár gyors felhasználásra is.

Hozzávalók 2 db kis (125 ml-es) befőttesüveghez:

10 db kivi

200 g cukor vagy 150 g gyümölcscukor

1 db lime

Először elmostam az üvegeket.

A kiviket meghámoztam, lemostam és feldaraboltam. Rászórtam a cukrot és lefedve fél órát állni hagytam, hogy levet eresszen. Ráreszeltem a lime zöld héját és belefacsartam a levét, majd feltettem a tűzre. Közben kifertőtlenítettem az üvegeket. A lekvárt addig főztem, amíg szét lehetett nyomni a gyümölcshúst. Ekkor a színe már nem olyan harsány zöld. Mivel magától nem esik szét, én meg nem akartam péppé főzni, a lekvár harmadát szitán áttörtem, majd visszatettem pár percre főni. Ekkor üvegekbe adagoltam, szorosan lezártam és az üvegeket fejjel lefelé fordítottam pár percre. Végül talpra állítottam őket és dunsztban hagytam kihűlni. Kevésbé vakmerőek a fedő alá, két celofán közé tehetnek késhegynyi szalicilt. Ilyenkor nem kell fejjel lefelé fordítani az üvegeket.

Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog ízleni, a lime meg a kivi nagyon jól megtalálták egymást. Ha csak gyors fogyasztásra készül (mondjuk egy fél adag), érdemes hűtőben tartani.