2014. március 13., csütörtök

Spagetti carbonara

Úgy látszik mostanában az egyszerűség hódolója vagyok. Ez nem lesz egy tejszínes, snidlinges, gombás mittudoménmilyenes spagetti. Csak tészta, szalonna és tojás (na jó meg egy kis sajt). A három jó barát.
Nem tudom, írtam-e már, de nagyon beleszerelmesedtem az Etetni bolondulásig c. szakácskönyvbe. Tele jó praktikákkal, gyors, laktató fogásokkal, mint pl. a spagetti carbonara. Az összetevőkből már nem hiányoltam a tejszínt, mert pár héttel előtte olvastam a Táfelspiccen ezt a jó kis írást a témáról. Mélységesen egyetértek. A tejszínnel amúgy sem vagyok jóban (kivéve, ha süti tetején van). Azért bevallom: szentségtörtem, mert nem vállaltam be a fél-főtt tojást, úgyhogy egy kicsit még a gázon hagytam a tojásos tésztát, így nem lett annyira krémes állagú. De ti lehettek bátrabbak :) A recept a fenti könyvből származik - amit szívből ajánlok mindenkinek.
Hozzávalók 3-4 főre:
30 dkg spagetti
15 dkg szalonna csíkokra vágva (pl. bacon)
2 nagy tojás
¾ csésze reszelt parmezán
friss őrölt bors
A spagettit forró, sós vízben puhára főztem. Közben serpenyőben megpirítottam a szalonnát (ha sok lenne a zsírja, nyugodtan le lehet szedni pár kanállal). Egy kis tálban felvertem a tojásokat, összekevertem a parmezánnal és megborsoztam. A leszűrt, forró tésztát a szalonnára (zsírra) öntöttem, gyorsan összekevertem, majd nyakon öntöttem a tojásos keverékkel és alaposan összekevertem. Mint mondottam volt, kicsit (kb. 10 mp) hagytam még a gázon. Azért valószínűleg a forró zsíros tésztának is van annyi hője, hogy kicsit megfőzze a tojást.

Igazi munkából hazaesős, dobjunk össze gyorsan valamit vacsora. Képet meg azért nem csináltam róla, mert nem egy fotogén fogás, viszont annál finomabb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...