Végre pihenés. Végre blogolás. De ez is csak annak
köszönhető, hogy lebetegedtem. Nem így terveztem a Húsvétot, torokfájással és
alváshiánnyal, minek következtében elég váratlanul ért az ünnep. Se sonka, se
süti. De ha már így alakult, azért egy mini sütést engedélyeztem magamnak. Mert
Húsvét nem lehet kalács nélkül.
Ez a recept kissé összeollózott, részben Ínyesmester,
részben „33 Kenyér és péksütemény lépésről lépésre”. Kicsi, két
személyes változat. Jó, ha minden hozzávaló langyos, mert akkor gyorsabban
megkel a tészta.
Hozzávalók:
250
g
langyos liszt
1,5 ek cukor
1 kk só
10
g
friss élesztő
1 tojás felverve
100 ml langyos tej
25
g
olvasztott vaj
A lisztet, cukrot, sót tálba tettem, rámorzsoltam az
élesztőt. A tejet és a felvert tojás ¾ -ét a lisztre öntöttem és jól összegyúrtam. Azután
hozzáadtam az olvasztott vajat és addig gyúrtam, amíg a tészta magába nem
szívta a zsiradékot. Letakarva, langyos helyen egy órát hagytam pihenni. Pihenés után kicsit
átgyúrtam, majd 3 egyforma részre osztottam. Kb. 30 cm-es rudakat formáltam
belőlük, az egyik végüket összenyomtam egy fix ponttá, egyenként megcsavartam őket, majd jött a
fodrászkodás: hármas fonás. A fonás végén ezen a felén is egy ponttá nyomtam a 3 véget. A két kevésbé esztétikus végét a kalács alá hajtottam.
Letakarva újabb kelesztés következett (30-40 perc). Közben a sütőt előmelegítettem 180°C-ra.
A megkelt kalácsot a maradék tojással megkentem és nagyjából fél óráig sütöttem,
amíg szép színt kapott.
Ez is egy
méltánytalanul elfeledett süti műfaj. Pedig milyen jó is reggel álmosan
elmajszolni pár leszakított kalácscafatot a tejeskávé mellé!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése