Azért vágtam bele az egész csirkébe, mert kicsit
elriasztott az a rengeteg jobb meg bal láb a csirkésnél. Hány csirkéből van az
a kupac? Talán a lelkiismeretem megnyugtatására, talán a nosztalgia miatt, de
fél évvel ezelőtt vettem egy egész pucolt állatot, hogy saját magam dolgozzam
fel. (A szerencsés kertesházlakók szaladgáló csirkékkel most nyugodtan
kinevethetnek.) Természetesen az ár-érték arány sem egy utolsó szempont ennél a
történetnél.
Jobb kezemben „előkezelt” csirkével, bal kezemben
laptoppal nekiálltam videókat keresni, hogyan is kell szétkapni egy ilyen
jószágot. Aztán mégis a gyerekkori emlékeim győztek, és a nagymamámtól és
anyukámtól ellesett technikát alkalmaztam. Hozzáteszem, egy hentes biztosan
sírva fakadt volna, ha látja, mit csinálok. Mivel most nem szeretnék
részletekbe bocsátkozni, leginkább ezt a két videót ajánlom a bátor
próbálkozóknak: bontás, mell filézés.
Régi szakácskönyveket olvasgatva, nagyon megtetszett, hogy
eleink mennyire jól hasznosítottak mindent, semmit nem hagytak veszendőbe menni.
Szóval végy egy csirkét, meg egy mélyhűtőt és rengeteg csodás étel születik
majd belőle. Az eltelt fél év alatt nagyon bevált az eljárás és a következő
igen takarékos ételsor született.
Egy nagyobbacska csirkéből nagyjából 4-4 személyre való
mell és comb hús jön ki. A csirkemellet kirántom, vagy megsütöm. A combból
általában csirkepaprikás készül, aminek a maradéka másnap hortobágyi húsos
palacsinta lesz.
Az aprólékból sok zöldséggel tartalmas húslevest szoktam
főzni. Általában jó nagy adagot. Nem szokott elfogyni, úgyhogy a lé fél literes
adagokban, leszűrve megy a mélyhűtőbe. Később jó lesz alaplének főzelékhez,
rizottóhoz vagy krémlevesekhez. Levesben főtt zöldség is ki szokott maradni,
ezt kicsit felturbózva, franciasalátába teszem. Az ötletet egy régi
szakácskönyvből vettem és teljesen más íze lesz így a salátának, mintha simán
megpárolnám a zöldségeket. A maradék főtt húsból húskrém készül, esetleg egy
hússaláta.
Szóval ennyi minden remek dolog kihozható egy csirkéből a
mélyhűtő azon csodás tulajdonságával, hogy elnyújtható a felhasználás.
Kivételesen nem mondom, hogy feltétlenül próbáljátok ki, de érdemes kicsit eljátszani
a gondolattal, meg a „semmi nem vész kárba” filozófiával a konyhában is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése