Ami inkább egy lamantinra hasonlít, mint kenyérre, bár a fotón csak az orrát dugja ki.
Most már kezd hideg lenni a fűtés nélküli konyhámban, ami nem igazán előnyös hagyományos kelesztéshez, így gépi sütésre kényszerülök.
Olyan kenyeret akartam sütni, ami kicsit kizökkent a fehér gépi és magos gépi egyhangúságából, viszont nem igényel sok előkészületet, pl. krumplifőzés. Hagymás kenyeret még nem csináltam, viszont pofátlanul drágának tartom ahhoz képest, hogy egy fej hagymával több van a tésztában. Így alakult, hogy hagymás kenyeret sütöttem.
A recept a 33 kenyér és péksütemény c. könyvecskéből származik, némi átalakítással.
Hozzávalók:
100 g teljes kiőrlésű liszt
400 g finomliszt
1 ek só
15 g friss élesztő
1 nagy fej vöröshagyma
2 ek mangalica zsír
325 ml langyos víz
A hagyma és zsír kivételével az összes hozzávalót betettem a kenyérsütő gép tartályába, megdagasztattam és megkelesztettem vele. Közben a zsíron üvegesre pirítottam az apróra vágott hagymát. Amikor megkelt a tészta, összegyúrtam a pirított hagymával. Először kicsit fura vele dolgozni, mert a zsíros tálban ide-oda csúszkál a tészta, de addig gyúrtam, amíg fel nem vette a zsírt. Megformáztam a kenyeret, és sütőlapra tettem, illetve újabban lukacsos, kerek pizzasütő lapot használok erre a célra. Megint hagytam pihenni, amíg a duplájára kelt.
A sütőt közben előmelegítettem 200 °C-ra.
Amikor megkelt, a kenyeret bespricceltem vízzel, majd betoltam a sütőbe. Nagyjából 10 percig sütöttem, aztán mérsékeltem a hőfokot 180 és 190 °C közé, permeteztem rá még egy kis vizet és további 30-35 percig sütöttem, amíg színt nem kapott. Amikor kivettem, a tetejét megkentem vízzel, és rácsra tettem hűlni.
Hát sokkal jobb, mint a bolti, az áráról nem is beszélve. Lekvárral nem az igazi, de sült hús zsírjával, vagy egy jó szendvicskrémmel nagyon finom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése