Tészta zöldborsós-bacon-ös krémes szószban és az add tovább mozgalom

A múltkor sütött bacon-ös bazsalikomos sajtos csirkemellen felbuzdulva, a rákövetkező napon elmentünk egy könyvesboltba, hogy utánanézzünk Jamie eme receptjének. Még a helyszínen kiderült, hogy igazából sonkával készül és kakukkfűvel, de ez a bazsalikomos bacon-ös változat is igen pazar volt. Nem vette el a kedvünket. A könyv viszont annyira megtetszett, hogy aranyos boci szemekkel nézve és ígérettel, hogy persze megcsinálom azt a sok finomságot, meg azt a csokis mogyorós sütit, megvettük. Amióta kirepültem otthonról, nem nézek Spektrumot, vagy TVPaprikát, mert nincs. Sajnos. Éppen ezért le is maradtam Jamie ezen projektjéről. Azaz az add tovább mozgalomról.

Anno azért indítottam a blogot, hogy meggyőzzem a kevésbé konyhatündér beállítottságú ismerőseimet, hogy főzni jó és nem nagy ördöngösség. Ha pedig mindent úgy csinálsz, ahogy az a receptben van, biztos a siker. Azóta nagyon jó visszajelzéseket kaptam és vannak ismerőseim, akik már egyre bátrabban mennek be a konyhába. Ez további erőt ad, hogy még több enni szerető lényt csalogassak be a konyhájába.

A Jamie Főzőiskolája c. könyv nagyon megfogott. Főleg, amikor elolvastam, mi is a könyv célja. Volt szegénynek sok próbálkozása, hogy felrázza a népet a készételek rémálmából. Nálunk is divat a készételes rohanós evés. Nekünk sem ártana a hozzáállásunkon változtatni. Mert főzni jó, nagyban hozzájárul az otthonossághoz, és nem utolsó sorban remek közösségi program is lehet. Ez a kezdeményezés nagyon közel áll hozzám. Mindig is úgy éreztem, ha már nem tudok főzni a nekem kedves embereknek, legalább megmutatom nekik, hogyan készítsék el az adott ételt. Ez a másik oka, amiért elindult ez a blog. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy egyre több ismeretlen olvassa az írásaimat, dicséri és kommenteli a receptjeimet. Jó érzés.

Jamie mozgalmának célja, hogy tanulj meg egy receptet a könyvéből és tanítsd meg másoknak. De csak akkor, ha megígérik, hogy ők is tovább fogják adni, amikor már megtanulták. A könyvben fontos tényező az idő, az egyszerű alapanyagok és a sok recept, amit variációkkal, fázisfotókkal együtt mutat be.  És nem utolsó sorban egészséges ételekről beszélünk. Tehát, ha minden jól megy, a végére mindenki (vagy legalábbis sokan) megtanulhat egyszerű, olcsó alapanyagokból minőségit főzni. A "melléktermékként" keletkező sikerélményekről, kapcsolatok erősítéséről nem is beszélve. (Ajánlom a TeaRoom bejegyzését, ahol kipróbált szakácskönyvekről olvashattok.)

Én most kicsit csalok, mert először a blogon teszem közzé ezeket a recepteket, de azért kezdjenek el félni a kedves ismerősök, mert véletlenül azon kapják magukat, hogy megtanulnak egy új receptet :)

És akkor az első. Természetesen magyarosan, lecsupaszítva. Így is nagyon finom.

Az eredeti recept: apró kagylótészta baconszalonnás-zöldborsós krémes szószban.

Az első különbség, hogy nem találtam durum kagylótésztát, így csavartból (fusilli) csináltam. A második, hogy kihagytam a citromlevet és a mentát. Nekem már sok lett volna. De azért egyszer kipróbálom úgy is. És természetesen kicsit csökkentettem a mennyiségeket is, mert sok ez két embernek. (Nem tudom, elgondolkodtatok-e már azon, hogy egészségesen enni, nem csak minőségi, hanem mennyiségi változást is jelent. Nem mindegy, hogy napjában háromszor pukkadásig teletömjük magunkat, vagy ötször kellemesen jól lakunk.)

Hozzávalók 2 főre (az általam lecsökkentett verzió):

5 szelet bacon szalonna

Reszelt parmezán vagy más hasonló jellegű sajt

Só

Frissen őrölt feketebors

160 g durum tészta

Olíva olaj

1 kk vaj

150 g fagyasztott zöldborsó

50 g friss sajt/krémsajt (én a budget típusút használtam a kaiser’s-ből)

Egy lábosban vizet forraltam és kimértem a tésztát. Amikor felforrt a víz, tettem bele sót, majd beleöntöttem a tésztát.

Közben apró kockára vágtam a szalonnát. Kimértem a borsót és odakészítettem a sajtot.

Aztán egy serpenyőben pár ek olíva olajat forrósítottam, majd rádobtam a vajat is. Amikor megolvadt, rátettem a szalonnát, megborsoztam. Amikor a szalonna megpirult, hozzáadtam a borsót és 1-2 percig rázogattam. Majd hozzákevertem a krémsajtot. Ekkorra már elvileg kifőtt a tészta. Egy-két ek főzővizet hagytam a lábosban.

A leszűrt tésztát a borsós keverékbe forgattam, tettem hozzá egy kis főzővizet, hogy ne legyen száraz, majd rászórtam a parmezánt. Úgy mutatóba.

Kész.

Nagyjából 15 perc alatt el is készült. Nagyon finom. A sós, ropogós szalonna és az édes zsenge borsó a sajtban nagyon pazar. Más krémsajttal valószínűleg több szósz lesz alatta. Rém egyszerű és mégis milyen jó!

Ne habozzatok, szerezzétek be a könyvet, tanuljatok meg egy receptet és tanítsátok meg másoknak is.

Kedves ismerőseim, ne lepődjetek meg, ha nemsokára a konyhátokban találtok :)

Bloggertársak! Titeket pedig arra invitállak, hogy ne csak virtuálisan adjuk át tudásunkat ismerőseinknek, akik kevésbé járatosak a konyhában. Ők is megérdemlik a finom,  saját készítésű házi kosztot.

Na csatlakoztok?

(Ajánlom a TeaRoom bejegyzését, ahol kipróbált szakácskönyvekről olvashattok.)