Megint sűrűre sikerült a múlt hét és a hétvége. De egyre keményebb vagyok, és nem hagyom magam. Csakazértis főzök és készülök az ínséges télre.
A nyárból leginkább ezt az időszakot szeretem. Elkezdődik a lekvár, szörp és savanyúsággyártás. Bár azért igen örülnék egy külön nyári konyhának.
Már tavasz elején lelkesen összeírok egy A4-es oldalt, hogy miket is tervezek eltenni. Felmérem, mi árválkodik a spájzpolcokon, vagy mi az, ami kitart még jövőre is. Eddig idén még (lekopogom) nem nagyon maradtam le semmiről. Egyre több pipa van a listán. Bár ha lenne saját kis kertem, biztosan több mindent próbálnék tartósítani. Egyenlőre maradok a klasszikusoknál.
Szeretem rendezgetni a különböző alakú, féltve gyűjtögetett üvegeimet. Ilyenkor kezdek helyet csinálni a spájzban, hogy az üres üvegek helyét a telik töltsék meg. Új jövevénynél megint át kell rendeznem a rendszert, hogy minden elférjen. Akár este 11-kor, pizsamában. Mert jól esik. Kikapcsol.
Savanyúságból leginkább uborka fogy nálunk, ezért készítem nagyobb mennyiségben.
Ahány ház, annyi féle savanyúság, annyi féle csemegeuborka. A tavalyi adag egész ügyesen kitartott mostanáig, csak két üveg boltit kellett vennem. De az fel sem ér házi készítésű testvérével. És 2-3 üveg bolti árából kijön ez az adag.
Hozzávalók 10 db 750 ml-es üveghez:
3 kg apróbb szemű uborka
1 csomag kapor
½ pritaminpaprika
1 kisebb hagyma
mustármag
A léhez:
3,6 l víz
8 ek gyümölcscukor
2 ek só
4 dl 15%-os ételecet
20 szem feketebors
12 szem szegfűszeg
4 db babérlevél
A tetejére:
Pici tartósítószer
1. Először az uborkákat beáztattam hidegvízbe.
2. Közben elmostam az üvegeket. Aztán betettem őket és a fedeleiket egy tepsibe, egy teljesen fém merőkanállal egyetemben, és a takarékra állított sütőbe tettem.
3. Amíg az üvegek sterilizálódtak, körömkefével, egyesével átsúroltam az uborkákat és folyó víz alatt lezuhanyoztattam őket.
4. Ezután a léhez az összes hozzávalót egy nagy lábosba tettem és felforraltam.
5. Amíg forrt a lé, a kaprot és a paprikát megmostam és feldaraboltam, a hagymát megpucoltam, apró kockákra vágtam.
6. Amikor ezzel megvoltam, az üvegeket kivettem a sütőből és az uborkákat beletömködtem. A nagyon nagy darabokat félbe vágtam, úgy jobban be tudtam passzintani őket.
A tetejükre szórtam 1-1 teáskanál pritamint, kaprot, hagymát és 5-6 szem mustármagot.
Kesztyűs kézzel, a fém merőkanállal, kanalanként az uborkákra mértem a levet. De azért vigyáztam, hogy a babérlevél és a szegfűszeg ne kerüljenek az üvegbe. A borsokat átengedtem.
7. A tetejükre késhegynyi tartósítószert tettem és szorosan lezártam. Biztos, ami biztos, vízbe állítottam az üvegeket és felforraltam a vizet. Gyöngyözve, lassú tűzön 15 percig forraltam.
8. Végül egy kibélelt régi hűtőtáskába tettem az üvegeket és pár nap alatt, lassan hagytam, hogy kihűljenek. Már a spájzban vannak…
Nálunk nagyon népszerű. Kellemes, fűszeres, ropogós. Szerintem nem is nehéz elkészíteni. Megéri az árát. Uborka még bőven terem, tessék kipróbálni!
Szeretitek a házi csemegeuborkát?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése