Amikor
először láttam, nagyon megtetszett ez a mogyoróvajas kocka, bár nem vagyok oda
a mogyoróvajért. Aztán felkerestem Lorraine Pascale oldalát a receptért. Már
akkor gyanakodnom kellett volna, amikor elolvastam a recepthez tartozó
kommenteket. Majdnem mindenki panaszkodott, hogy vagy sok a cukor, vagy sok a
mogyoróvaj, vagy mindkettő. Az első változat „tésztája” majdnem kifolyt a csoki
alól. A második változatban már több volt a keksz, így kicsit megszilárdult a
süti alapja. Párszor átalakult ez az édesség, amíg elnyerte végső formáját, de
végül szerintem sikerült kihozni belőle a legjobbat. Amúgy végtelenül egyszerű
és nagyon gazdaságos: egy-két kocka is bőven elég, mert elég tömény, de nagyon
finom. (Fogyókúrázók inkább meneküljenek sikítva.) Eredeti recept itt.
Hozzávalók:
80 g vaj
150 g étcsoki
215 g győri zabfalatok (vagy bármilyen
digesztiv keksz)
100 g barnacukor
120 g mogyoróvaj (eredetileg darabos,
én simát használtam)
Egy
kisebb, 25x20 cm-es tepsit kibéleltem sütőpapírral.
A vajat
lassan, alacsony lángon felolvasztottam.
A kekszet
összetörtem, összekevertem a cukorral, majd a mogyoróvajjal, végül
hozzákevertem a felolvasztott vajat. A masszát a tepsibe simítottam, egy kanál
hátával lenyomkodtam, hogy tömör legyen, és betettem a hűtőbe. Amíg hűlt, a
csokit gőz fölött felolvasztottam. Végül a tésztán elsimítottam a csokit és
visszatettem a hűtőbe szilárdulni. Nagyjából egy óra kellett neki.
Szerencsére
sokáig kitart, mert nem lehet belőle egyszerre sokat enni.
Ilyet én is szoktam készíteni, tényleg nagyon finom!
VálaszTörlés