De jó is lett volna ez a színes köret az előző VKF fordulóra! Na de most már mindegy. Előbb vagy utóbb, de felkerül a bejegyzések közé.
Hát a születése története két szálon fut. Sokszor néztem Nigellát a spektrumon, milyen könnyedséggel rittyent össze ételeket, közben szorgosan jegyzeteltem. Akkor még nem szabadultam be a konyhába, de a recepteket eltettem, hátha jók lesznek még valamire. Egyszer láttam, hogyan készít harmatkönnyű gyors vacsorát. Sült lazacszeletek zöldborsópürével. Akkoriban, még nem igazán jártam a konyha közelében, hogy újdonságokat próbáljak ki, de azért megjegyeztem magamnak ezt az elkészítési módját is a borsónak. Aztán pár éve zöldborsófőzeléket készítettem „hűdeegészséges” módra és nem akartam lisztes habarással elrontani. Úgy gondoltam, majd a felét pürésítem, a másik fele meg borsó alakú maradhat. Turmixolás közben annyira megtetszett a színe, hogy inkább az egészet pürésítettem, így lett belőle az, ami. Ex-Kosztosom azóta is emlegeti, hogy milyen jó színe van és milyen finom volt. Szerintem különleges, mégsincs benne semmi különös. Csak hát szokatlan.
És itt egy ritka pillanat, amikor nem írok mennyiségeket, mert én is csak érzésre főztem :)
Most egy kicsit másképp készült. Hirtelen gondolattól vezérelten úgy csináltam meg, mint a krumplipürét szoktam. Simán, enyhén sós vízben, egy gerezd fokhagymával megfőztem, leszűrtem és vajjal, tejjel összeturmixoltam. Egy kicsit utána sóztam, és jól megszórtam törött borssal. Utólag jöttem rá, ez az, ahogy Nigella anno készítette, csak talán ő tej nélkül törte össze.
Így kicsit krémesebb lett, mint korábbi társai. Nekem nagyon bejön. Most elég kevés készült, úgyhogy a maradékot kenyérre kentem. Egy kis sajttal a tetején különlegesebb lett a vacsorám.
Érdemes kipróbálni.
Ti szeretitek a zöldborsópürét?
Még életemben nem ettem és nem csináltam, de most kipróbálom :)
VálaszTörlés