Itt vagyok, csak kicsit elutaztam északra, hogy kizökkenjek,
pihenjek, feltöltődjek. A pihenés sajnos nem sikerült, de a többi kettőt szépen
teljesítettem. Ráadásul elkezdtem lelkesedni az északi konyháért. Eddig is
szemeztem a svéd húsgolyó készítéssel, mert sejtettem, hogy nem az ikeás a gasztronómia
csúcsa, de most tovább motivált a kinti felfedezés, főzés.
Történt ugyanis, hogy átlagos magyar turistaként 1
hónapnyi konzerv kajával vágtunk neki a hosszú útnak. Öregszünk, meg a gyomrunk
is elkényelmesedett már, úgyhogy egy hét után fintorogva tettük vissza a
konzervet az ülés alatti dobozba, hogy kössz nem, inkább szalámis kenyér. Másnap
bementünk egy szupermarketbe, és a már tőlünk megszokott határozottságunkkal 10
percig tanakodtunk a norvég konzervek előtt. Az gyorsan eldőlt, hogy a
húsgolyót választjuk, de melyik fajtát és milyen szószban? Röpke negyed óra
alatt sikeresen választottunk, majd vettünk hozzá krumplit is, mert az úgy jó. (Megjegyzem
volt egyesével, előre alufóliába csomagolt kiszerelés sütéshez, és héjában
főtt, hámozott, zacskóban is, a különböző kiszerelésű krumpli salátákról nem is
beszélve.) Amikor este kibontottuk a húsgolyó konzervet, konstatáltuk, hogy nem
a szószos változatot vettük, hanem azt, ami csak húslevesben úszkál. Kicsit
elszontyolodtunk, hogy hogyan is lesz ebből mártás, de arra jutottunk, rántsuk
be a levét, abból baj nem lehet. Végül egy nagyon jó vacsora kerekedett belőle
(meg másnap is, mert a konzerv egy hadseregnek is elég lett volna).
Amikor hazaértünk, alig vártam, hogy találjak egy jó
receptet és itthon is elkészítsem. Sokat olvastam róla, sokat keresgéltem.
Nagyon hasonlóak voltak a külföldi receptek, végül e mellett döntöttem. És igen
jól tettem. Azért írtam ál-barnamártást, mert az kicsit komolyabb dolog, másképp
készül, de nekünk most ez a leveskockás változat is tökéletesen megfelelt.
Hozzávalók 4 személyre (kb 50-55 db):
2 kis szelet kenyér (akár héja nélkül)
3/8 csésze tej, durván 0,9 dl
½ kg darált hús: fele marha, fele sertés
1 tojás felverve
¼ kk szerecsendió
¼ kk őrölt bors
1/8 kk 5 fűszer keverék (autentikus skandináv fűszer :)
1 kis fej hagyma apróra vágva
1 tk só
2 tk vaj és egy pici olaj a sütéshez
a mártáshoz:
2 ek liszt
500 ml alaplé/átszűrt húsleves (lehet leveskockából is)
A kenyeret széttépkedtem, tálba tettem és leöntöttem
tejjel. Hagytam állni, amíg a tejet teljesen fel nem szívta. Közben a hagymát
megpirítottam egy kis olajon. Utána alaposan összedolgoztam a húst, hagymát,
áztatott kenyeret, tojást és fűszereket. Vizes kézzel kis, kb. 2-2,5 cm
átmérőjű gombócokat formáltam. Egy serpenyőben kis olajon felolvasztottam a
vajat, majd állandóan forgatva, mozgatva kisütöttem benne a húsgombócokat. Akkor
jó, ha a belseje is átsült, de még nem száradt ki, ezt kóstolással
ellenőrizhetjük :) Amikor kisültek, tányérra szedtem őket, a serpenyőben maradt
szaftos vajból pedig elkészítettem a mártást. Kis lángon megpirítottam a
lisztet a zsiradékon, majd levettem a tűzről, hozzáöntöttem egy kevés forró
levest és gyors mozdulatokkal csomómentesre kevertem. Amikor besűrűsödött, jött
a következő adag lé és így tovább, amíg ez összes folyadékot hozzá nem adtam.
Így sikerült csomómentesre kevernem a mártást. Végül visszakapcsoltam alatta a
lángot, és folyton keverve felére sűrítettem. Az utolsó pár percre beletettem a
kisült húsgolyókat is, hogy összebarátkozzanak. Héjában főtt, kicsit áttört
krumplival tálaltam.
A végeredmény: omlós gombócok, isteni szószban. Érdemes
jó minőségű krumplit főzni mellé, hogy el ne rontsa az élményt, és ha igazán stílusosan akarjuk enni, az áfonyalekvár is kötelező elem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése