Niva sajt vajjal

Igen, már megint sajt. Mivel a hűtő tele van cseh sajtokkal, és különben is, előző életemben egér lehettem, mert imádom a sajtot.

Hívhatnám márványsajtos vajkrémnek is, de nem az. A főszerep a sajté, a vaj csak katalizálja az ízeket.

Sörkorcsolyának szokás adni: egy adag niva sajt, egy adag (kicsivel kevesebb) vaj és pár szelet savanykás kenyér. Villa, kés és mehet is a keverés. Az Ínyesmesterben olvastam, hogy régen volt rá példa, hogy a kőrözöttet nem összekeverve hozták ki, hanem a kedves vendég magának keverhette ki a kenyérrevalóját. Na ez is ilyen. Persze lehet otthon flancolni robotgéppel, meg minden, de egy sörözőbe ritkán visz magával ilyeneket az ember.

Nagyon hangulatos. Megint azt kell mondjam, a csehek tudnak élni. Tudnak enni és olyan szerencsések, hogy jó sörre is igényük van. Tudom, nekem lassan már az ég is kékebb Csehországban, de nem tudok napirendre térni a felett, hogy kint milyen jókat és minőségit lehet enni-inni kevesebb pénzért.

És akkor itt utalnék vissza az előző bejegyzésre, miért írtam a kis Tihany camembert a receptbe. Miután hazahoztunk pár doboz hermelint, de nem akartuk egyből felhasználni, más sajtot kerestünk a boltban. Amikor hazavittük, láttuk, hogy ugyanabban a cseh gyárban készült, mint amit kintről hoztunk. A doboza is ugyanolyan. Döbbenetes nem? Ti meg szoktátok nézni, honnan származnak a tejtermékek? Eszetekbe jutna kételkedni, hogy a Tihany névre keresztelt sajtot nem itthon gyártják? És mindezt honnan tudja meg a kedves vásárló? A dobozon feltűntetnek egy oválist, benne legfelül a származási ország betűkódja, alatta a gyár kódja. PL, CZ, D, SK. Többségében. Aminek nagyon örülök, mert finomabb, de szívesebben ennék hazait. Ha ehető lenne, vagy elérhető lenne az ehető.

De bánatomat inkább egy újabb adag vajas nivába fojtom, meg egy finom szűretlen sörbe.

A történet más penészes sajtokkal is működik, ami éppen kapható. Nagyon finom, borzasztóan egyszerű. Próbáljátok ki!

Hermelín v bramboráku, avagy hermelin bundában

Ahoj!

Ismét itthon. Ismét cseh behatás a konyhában. A hosszúra nyúlt hétvégét újra a cseheknél töltöttük.

Ezúttal egy sajtos tócsnis receptet hoztam. Az egyik étteremben ettem a fent nevezett fogást, az ismeretlen eredetű húsmentes napokra való tekintettel.

Na de mi is az a hermelín? Nem az az aranyos állat (bár ahogy összeraktam van hozzá köze), hanem sajt. A camembert-hez hasonló külső, de annál lágyabb, jobban kezelhető belsőt takar. Íze nem markáns mégis jellegzetes. Ennél fogva sokféleképpen felhasználható. Talán ez a második leggyakrabban elkészített sajtféle a kvargli után (de ez csak az én meglátásom).

A hermelín gyakori sörkorcsolya hagymás, borsos pácban, de rántva sem ritka. Ez a tócsniba csomagolt változat a krumplis különlegességekhez tartozik.

Mivel a technológia nem állt rendelkezésre csak az alapanyag, és előbb készítettük el, mint utána olvastunk volna, sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Azóta kiderült, hogyan is készítik valójában. A cseh nyelvet az igen vicces gugli fordítóval fejtettem meg, nagy könnyes nevetések közepette.

Mindenkinek okulásul leírom én hogyan oldottam meg és ők hogyan csinálják :)

Hozzávalók 2 személyre:

2 kis Tihany camembert

Egy adag tócsni tészta innen

Olaj a sütéshez

A sajtot kivettem a papírdobozból és betettem a mélyhűtőbe, amíg kikevertem a tócsnit. (Igazából fél adag is elég hozzá, csak egy tojást nehéz felezni, meg pazarlás is.)

Aztán egyszerű módon kezembe vettem a kicsomagolt sajtot és bebugyoláltam annyi krumplis masszával, ami jól befedi. Óvatosan a forró olajba csúsztattam. Nagyjából 5 percig sütöttem nagy lángon és megfordítottam. Ezt a felét is sütöttem nagyjából öt percig. Fotózás, majd a félbevágás után teljes pánik. A közepe kicsit nyers maradt és a sajt sem olvadt meg belül. És akkor jött a Zuram, aki mindent megszerel, még a félbevágott hermelínt is. Befoltozta, majd türelmesen forgatva jól átsütötte mindkét felén.

Ez volt az a rész, amiből okulhattok és ne így csináljátok. A cseh leírások szerint kétféle módon is készülhet. Az egyik, hogy kiterítenek a serpenyő aljára egy adag tésztát, kb. fél cm vastagon és elkezdik sütni. Amikor van egy kis színe, de még nem teljesen jó, rárakják a sajtot és befedik még egy adag tésztával. Arany barnára sütik, majd megfordítják és a másik felét is átsütik. A másik változatban szintén kiterített tésztával kezdenek, de amikor kicsit megsült, a rárakott sajtot a félbehajtott tócsnival takarják be és úgy sütik át mindkét oldalát. Ilyenkor a középső része még össze tud sülni. Így én is meg tudtam volna csinálni :)

A krumplis bunda finom, ropogós, a sajt belül folyós. Nagyon finom és igen laktató.

(Legközelebb a cseh háziasszonyok receptjét is kipróbálom majd.)

Mai tanulság: ismeretlen étel elkészítésének előbb járj utána, aztán fogj hozzá...

Müzli szelet házilag

Lassan tényleg élelmiszer boltot nyithatnék a saját készítésű cuccaimnak. Müzli szelet biztosan lesz benne. Rengeteg féle. A cerbona és a mindenféle bio óriás szeletek pedig elbújhatnak mellette.

Karácsonyra kaptam egy Gordon Ramsay szakácskönyvet, egy olyan könnyedén flancolós főzőset. Még nem sok minden készült belőle, mert egyenlőre csak ismerkedünk és bátorságot gyűjtök. Van benne egy gyerek részleg, ahol ez az édesség is szerepel. Már régóta el akartam készíteni.

A spájzban felhalmozódott pár csomag ajándékba kapott aszalt gyümölcs, meg jó lesz az még valamire kimért magocskák. Először arra gondoltam, három félét csinálok, aztán arra jutottam, hogy inkább csak egy félét, amibe több mindent beledobálok.

A készítés során volt egy pont, amikor biztos voltam a kudarcban, de szerencsére nem lett igazam. Titkon azért reméltem, hogy Gordon nem ad ki hülyeségeket. Tanulság is volt a történetben: ha azt írják, béleld ki a sütőformát, tényleg béleld ki, mert különben a végeredményt kiskanállal tudod csak kikaparni az aljáról. Szerencsére két formában sütöttem, úgyhogy a másik fele szeletelhető és gusztán tálalható lett.

Az eredeti receptet természetesen variáltam…

Hozzávalók:

75 g zabpehely

75 g árpapehely

75 g rozspehely

75 g búzapehely

100 g demerara

100 g vaj

30 g aszalt eper

40 g aszalt sárgabarack

25 g kesudió

25 g mandula
3 ek méz

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra és ilyenkor kell kibélelni a sütőformát is sütőpapírral. Hússzor húsz cm-es, alacsony peremű formát.

A vajat felolvasztottam.

Közben a pelyheket tálba tettem és összekevertem az apróra vágott magvakkal, gyümölcsökkel és a cukorral.

A mézet belekevertem a vajba, végül a száraz hozzávalókkal is alaposan összekevertem. Belesimítottam a formába és a tetejét lelapogattam egy kanál hátuljával. Na itt voltam biztos benne, hogy nem fog sikerülni, mert semmi nem tartja össze az összetevőket.

A sütőben 25 percig sütöttem, amíg a teteje megpirult.

Amikor kivettem a sütőből, még mindig biztos voltam benne, hogy dirib-darabra fog esni az egész. A formában hagytam kihűlni. És láss csodát, összeállt a szelet.

Deszkára borítottam és úgy vágtam fel.

Naggyon finom. A cukor karamellizálódik, a gabonaszemek és magok kicsit megpörkölődnek és néha bele lehet futni egy-egy lágyabb gyümölcsbe. Messze felülmúlja a bolti társait és nagyon könnyű elkészíteni.

Tessék kipróbálni!

Házi rétestészta és a tökös mákos rétes

Tegnapelőtt vettem egy fél sütőtököt és eléggé sürgetett már az idő, hogy használjam fel. Eredetileg sütni akartam, de aztán eszembe jutott, hogy van még egy adag darált mák a hűtőben, úgyhogy semmi nem akadályozhatott meg egy rétes összedobásában. Na jó azért másfél órámba került, de szerintem ez nem sok egy eredeti kézzel nyújtott rétes elkészítéséhez a nyersanyagoktól a kész rétesig.

Pár éve volt rá alkalmam, hogy egyik barátnőm nagymamája megtanítson minket a rétestészta készítésére. A recept nem tőle való, de az ő útmutatásai és intelmei szerint készítem. Igazán jó program volt. Ott volt a baráti társaság nagy része, a lányok sürögtek, a fiúk meg lemeózták a végeredményt. Persze el kell még telnie pár évnek, hogy én is olyan finomat süssek és azzal a rutinnal. Na majd nagymama koromban.

Van egy olyan elméletem, miszerint ha mindent úgy készítek, ahogy az a receptben le van írva, nem lehet gond. Az is lehet, hogy csak folyton mázlim van. A rétes készítéssel sem volt ez másképp. Hittem benne, hogy sikerülni fog, láttam magam előtt a kész réteseket és csak a célra koncentráltam. A könyv, amiből a recept származik is csak arra bíztatja az olvasót, hogy ne csüggedjen, ha elsőre nem sikerül, másodszorra vagy harmadszorra biztosan sikerülni fog. Mindenesetre a siker nagymértékben függ a liszttől. A neve ellenére nem réteslisztből készül. Minél nagyobb a liszt sikértartalma, annál szebben nyúlik majd a tészta. Mentorom szerint a legjobb a spáros budget típusú simaliszt. Én is ezt használtam és nagyon szépen nyúlt a tészta, nem szakadt.

Persze senki nem fogja elhinni nekem, de nem olyan nehéz, mint gondolják és ha nem egyedül csináljuk, sokkal hatékonyabb, gyorsabb. Össze sem hasonlítható a bolti rétestésztával.

Ez a tökös-mákos rétes eredetileg rendes tökből készül, a sütőtökös változat saját ötlet, de biztosan mások is készítik sütőtökkel. Őrségi specialitás.

Hozzávalók két rúdhoz:

250 g finomliszt, magas sikértartalmú

100 ml langyos víz

1 kisebb tojás

1 kk 10%-os ecet (én almaecetet használtam)

1 csipet só

2 ek olaj

Hozzávalók a töltelékhez:

pár ek zsemlemorzsa

500 g sütőtök

1 kk só

150 g darált mák

100 g cukor (75 g gyümölcscukor)

½ kk őrölt fahéj

1 citrom reszelt héja

80 g mazsola

Lusta voltam és a tészta hozzávalóit a kenyérsütő gép tartályába tettem, majd megdagaszttattam vele. Akkor jó, ha a felszíne sima lesz. Kézzel is össze lehet gyúrni, ekkor néhányszor a gyúródeszkához kell csapkodni a tésztát, akkor jó, ha felszíne sima, hólyagos. Gyúrás után két részre vágtam és a tetejét megkentem olajjal, majd folpackba csomagoltam. Fél órát pihentettem.

Miközben a tészta készült, meghámoztam a sütőtököt és lereszeltem nagy lukú reszelőn. Kicsit besóztam és fél órát állni hagytam.

A cukrot összekevertem a fahéjjal. És a felét a mákhoz kevertem. A másik felét pedig a mazsolával és reszelt citromhéjjal együtt a tökhöz.

Nyújtás előtt a sütőt előmelegítettem 200 °C-ra. Az asztalra terítettem egy tiszta, erre a célra használatos terítőt és egyenletesen beliszteztem. Egy kis csészébe olajat öntöttem a majdani kenéshez.

Nyújtás. A tésztát kivettem a folpackból lisztezett kézzel kicsit széthúztam, majd nyújtófával is átmentem rajta. Aztán jön a türelmet igénylő rész, a húzás. Nem részletezem, inkább nézzétek meg ezt a kis videót. Így kell csinálni :) Rétes készítés közben mindig elgondolkodom, vajon ki és hogyan találta fel ezt a tésztafajtát. Fantasztikus.

Töltés. Amikor kinyújtottam a tésztát, a széléről letépkedtem a vastag részt (abból is készült egy maradék rétes). A tésztát megszórtam egy kis zsemlemorzsával. A tök felét egyenletesen szétszórtam rajta, a szélétől 3 cm-re. Majd megszórtam a cukros mákkal is. A szélét visszahajtottam, hogy ne szivárogjon ki a töltelék. A hozzám közelebb eső szélét is a töltelékre hajtottam, majd ahogy az a videón is látszik, a terítőt felhúztam úgy, hogy a tészta továbbgördüljön és feltekeredjen. Nehéz ezt leírni, csinálni sokkal egyszerűbb. Sütőfóliával bélelt sütőlapra tettem és a tetejüket megkentem olajjal. Betettem a sütőbe és nagyjából fél óráig sütöttem.

Nagyon finom. Egyszer azért próbáljátok ki, milyen is saját készítésű rétest enni :)

(Képet holnap pótolom)

Pórékrémes makaróni

Még mindig így hívom, pedig már rég nem makaróniból készül. De már kinéztem egy makarónikészítő-kézikészüléket, úgyhogy remélem hamarosan ezt is elő tudom majd állítani házilag :)

Hétvégén vettem egy szál pórét, mondván jó lesz az még valamire. Tegnap pedig éppen olyan nap volt, amikor gyorsan akartam finom ebédhez jutni. Nem akartam túl sokat a konyhában lenni, úgyhogy valami nagyon gyorsat terveztem főzni. Póré, tejszín, tészta adott volt. Mi más következhetne ebből, mint a pórékrémes makaróni, makaróni nélkül.

Hozzávalók 2 főre:

150 g száraztészta

25 g vaj

200 g póréhagyma

1 kisebb vöröshagyma

1 kis gerezd fokhagyma

100 ml tejszín

50-70 g sajt

só, bors, szerecsendió

A pórét, a vöröshagymát és a fokhagymát felkarikáztam.

A vajat felolvasztottam, majd rádobtam a hagymákat és lefedve puhára pároltam. Ha kell, egy kis vizet lehet alá önteni. Ráöntöttem a tejszínt és belereszeltem a sajt felét. Kicsit még főztem, hogy besűrűsödjön. Végül sóztam, borsoztam és megszórtam egy kis szerecsendióval.

A tésztát sós vízben kifőztem.

Végül a tésztát a póréhoz adtam és összekevertem. A reszelt sajt másik felét a tetejére szórtam. Kész.

Én nagyon szeretem. A póré nem égeti a gyomrot annyira, mint a többi hagymafajta (legalábbis nálunk). Kicsit édeskés, kissé borsos, a szerecsendió pedig tovább fokozza a hatást. Gyorsan összedobható, ajánlom mindenkinek.