Mediterrán csirke

Szeretem a lecsót, de inkább a gyuvecscsel és a muszakával vagyok szorosabb barátságban, ha nyár végi paradicsomról, paprikáról, padlizsánról van szó. Ma újabb recept született, hogy bővüljön a repertoár. Valahogy eddig nem próbáltam ezt a kombinációt csirkehússal, ezért kezdtem neki a kísérletnek. Van egy szuper ikeás üvegfedeles serpenyőm, abban szoktam sütni a krumplit, vagy húst, ha nincs kedvem beindítani a sütőt. Most is ez történt, kevés időm volt, és a konyhában 30 °C uralkodott. De annyira lelkesített az új ízkombináció, hogy el is feledkeztem a nagy melegről, és nagyjából 45 perc alatt megvoltam vele :)

Hozzávalók:

olíva olaj

4 szelet csirkemell (kb. 150 g/szelet)

2 közepes hagyma felkockázva

2 paprika, felkockázva

4 közepes krumpli felkockázva

2 nagyobb paradicsom felkockázva

1 padlizsán felkockázva

1-2 ek ajvár

4-5 ek olívabogyó levéből (itt arra a lére gondolok, amiben úszkálnak a bogyók)

2 csapott ek sűrített paradicsom

só, bors, szárított fokhagyma

Először a húst sóztam, borsoztam, és amíg állt, felkockáztam a zöldségeket.

A krumplit kicsit nagyobb kockákra vágtam, mint a többi zöldséget.

A serpenyőben felforrósítottam kb. 4 ek olíva olajat, majd nagy lángon megpirítottam benne a hússzeleteket, mindkét oldalukat kb. 2 percig, amíg megpirultak. Ezután kivettem a szeleteket egy tányérra, és pótoltam az olajat a serpenyőben, amire rádobtam a hagymát és pirítottam pár percig. Utána ment rá a paprika, szintén pirítottam pár percig, végül a krumpli is belekerült és sokszor kevergetve addig sütöttem a keveréket, amíg a krumplin már látszottak a pirulás jelei. Ekkor lejjebb vettem a lángot, belekevertem a paradicsomot, padlizsánt, ajvárt, olíva levét, és sűrített paradicsomot. Felöntöttem 1 dl vízzel, végül sóztam, borsoztam, és tettem bele egy kis szárított fokhagymát is. Alaposan összekevertem, visszatettem a hússzeleteket és fedő alatt felforraltam, majd kisebb lángon addig főztem, amíg a hús megpuhult és minden zöldség picit szétfőtt. Érdemes kóstolgatni és a végén kiigazítani saját ízlés szerint :)

A krumpli kiváló arra, hogy magába szívja az ízeket, így hússal felturbózva igazi nyár végi egytálétel született.

Muszaka

Talán már írtam, hogy mennyire tetszett Rick Stein mediterrán főzős sorozata. Ott láttam, ahogy a görög néni főzi a muszakát és nagyon szerettem volna kipróbálni. Aztán rákerestem, van-e ehhez hasonló recept, de sajnos nemigen találtam. Kénytelen voltam a látottak alapján, emlékezetből elkészíteni. Ez azért nem annyira jellemző rám. Végül nagyon jó lett :). Aztán pár nap múlva mégis találtam egy csomó receptet. Videóval. Sebaj, alkottam :)

Bármilyen formában nagyon szeretem a padlizsánt, de azt hiszem, így, muszaka formájában szeretem a legjobban. Sajnos rajtam kívül más nem rajong érte a családban, úgyhogy csak akkor fogy el, ha úgy van elkészítve, hogy nem annyira padlizsán ízű :). Így az első alkalommal félve csomagoltam belőle ebédet a Zuramnak. Aztán ebédidőben jött az üzenet: „finom ez a muszaka cucc”. Hát így egyétek :)

Hozzávalók 4 személyre:

2 ek olíva olaj

1 db közepes hagyma apróra vágva

25-30 dkg darált hús

1/3 kk szárított oregánó

½ kk szárított bazsalikom

1 ek sűrített paradicsom

½ doboz darabolt paradicsom konzerv

½ dl víz

3 nagyobb krumpli

1 db padlizsán

só, bors

olaj a sütéshez

a besamelhez:

3 csapott ek liszt

2 ek olíva olaj vagy vaj

1/3 csésze (83 ml) forró csirkeleves

2/3 csésze (166 ml) meleg tej

1-1   csipet őrölt zöld bors és őrölt szerecsendió

1 csésze reszelt sajt

1 tojás

Előkészítettem egy 20x30 cm-es tepsit és a sütőt előmelegítettem 220 °C-ra.

Az olíva olajon alacsony lángon üvegesre pirítottam a hagymát, majd felkapcsoltam a lángot és beletettem a húst. Állandóan kevergetve zsírjára pirítottam. Amikor halvány barnára sült a hús, megszórtam sóval, borssal, oregánóval, bazsalikommal, majd belekevertem a paradicsomokat és még ½ dl vizet. Miután felforrt, fedő alatt takaréklángon még 20 percig főztem.

Amíg a hús főtt, olajban megsütöttem a karikára vágott krumplit és a hosszában felszeletelt padlizsánokat. A padlizsánokat már csak 1-2 evőkanál olaj kíséretében, mert szivacs módjára végtelen mennyiségű zsiradékot képesek magukba szívni, amit aztán a tányéron kifolyva fogunk viszontlátni. Nem kell, hogy a krumpli puha legyen, elég, ha egy kis színt kap, és csak félig puhul meg, a sütőben úgyis van még fél órája sülni. A padlizsánnak is legyen egy kis színe.

Végül megfőztem a besamelt: a vajat megolvasztottam, megfuttattam rajta a lisztet majd gyors keverés közben felöntöttem a levessel és a tejjel. Egy-egy csipet zöldborsot és szerecsendiót is kevertem bele, majd alacsony lángon addig főztem, amíg a liszt megfőtt és nem sűrűsödött tovább (már nem volt liszt ízű). Ezután levettem a tűzről és elkevertem benne a sajtot. Amikor felolvadt az egész, a felvert tojást gyors mozdulatokkal beledolgoztam.

Amikor minden hozzávaló elkészült, szépen rétegezve teleraktam a tepsit: alulra ment a krumpli, picit megsóztam, majd befedtem a raguval, végül betakartam a sült padlizsánszeletekkel, amiket szintén sóztam egy picit. Az egészet leöntöttem a sajtos mártással, majd ment a sütőbe, hogy aranybarnára süljön a teteje. Ez nagyjából ½ óra volt.

Sültzöldség krém

Történt egy szép napon, hogy a gonddal ápolgatott, nevelgetett koktél paradicsomom egy véletlen baleset folytán levetette magát az ablakból. Személyi sérülés nem történt, de a paradicsomok szárai nagyrészt eltörtek. Mondanom sem kell, tele voltak bogyókkal. Miután a fehér bolyhos szőnyegből kitakarítottam a földet, leszüreteltem a paradicsomokat. Ezután egy rövid kétségbeesés következett: mit lehet csinálni velük, hogy ne vesszenek kárba. A társaság egy része piros volt, a másik része még éretlen, nehezített feladat. Aztán eszembe jutott, hogy láttam Fűszeres Eszternél sült paradicsomból készült levest. Mivel úgyis ki akartam próbálni ezt a műfajt, körbenéztem, hogy mit lehetne még összesütni a paradicsomokkal. A padlizsán adta magát, és a hűtőben dekkoló, fűszeres olajban érlelődő fokhagyma (aldis) is beleillett a képbe. Hát így született ez a csodás, őszies kenyérrevaló.

Hozzávalók:

1 közepes méretű padlizsán

kb. 20 dkg koktél paradicsom

4-5 gerezd fokhagyma ízlés szerint

1 fej lilahagyma

csipet füstölt fűszerpaprika (elhagyható)

só, bors, olívaolaj

A sütőt előmelegítettem 220 °C-ra. Egy kisebb tepsi aljába olívaolajat locsoltam.

A padlizsánt és a lilahagymát kockára vágtam. A fokhagymát megpucoltam és a gerezdeket 3-4-be vágtam mérettől függően. A paradicsomokat bevágtam, és a fokhagymadarabokat egyesével a közepükbe tettem. Az összes zöldséget a tepsibe szórtam, sóztam, borsoztam, és a tetejére is locsoltam egy kis olívaolajat. A forró sütőben addig sütöttem, amíg az összes zöldség megpuhult és kissé megpirult.

Amikor kihűlt, tálba tettem és botmixerrel pürésítettem némi olívaolaj és füstölt paprika társaságában. Szükség szerint lehet még sózni, borsozni.

Igen markáns ízű kence: a sült paradicsom tényleg nagyon finom dolog. Pirítóssal, sajttal tökéletes húsmentes vacsora.

Jó dolog ez a sült zöldségesdi.

Csípős, sajtos padlizsánkrém

Kata ismét itthon, a spájz újra üzemel. Sajnos nem sikerült több bejegyzést írnom kintről, mert nem igazán volt időm főzni, meg mindent csak nagy kiszerelésben lehetett kapni. Így kipróbáltam a „jobbnál jobb” készkajákat, meg konzerveket, amitől teljesen kikészült a gyomrom. Van valami ebben a tartósítószer ellenzős mizériában…

Na de mielőtt elutaztam volna, igyekeztem minden maradékot kitakarítani a hűtőből. Megsütöttem a fél padlizsánt, előszedtem a maradék sajtkrémet (friss sajt típusú, aldis), ami már nem volt elég egy szelet kenyérre, fűszerek, meg ihlet és született egy kicsit csípős, sajtos, majonézes padlizsánkrém. Igazából összeturmixoltam mindent, amit a padlizsánkrémhez enni szoktam :)

Hozzávalók:

1 padlizsán

4-6 ek majonéz

2 ek olívaolaj

3 ek sajtkrém

só, bors, chilipor ízlés szerint

1 gerezd fokhagyma áttörve (elhagyható)

pár csepp citromlé

A padlizsánt sütőben megsütöttem, még melegen megpucoltam (azbeszt kezeimmel). A húsát tálba tettem és hagytam kihűlni. Majd az összes hozzávalót összeturmixoltam, hogy jó könnyű legyen, végül sóztam, fűszereztem.

Nem egy randi előtti kaja, de a fokhagyma ki is hagyható belőle. Pirítóson, friss paradicsommal jó igazán. Itt a padlizsánszezon. Hajrá!

Padlizsános tészta

Hát még nincs igazán padlizsánszezon, de olyan szép egyedek pislogtak rám a piacon, hogy muszáj voltam venni egyet. Illetve nem volt kérdés, hogy vegyek-e csak az, hogy mit készítsek belőle. A padlizsánkrémhez nem akartam befűteni, sem semmilyen rakott változathoz, viszont eszembe jutott, hogy „Jamie vacsoráiban” mintha lenne valami padlizsános paradicsomos tészta. Van. És nagyon egyszerű elkészíteni.

Hozzávalók 4 személyre:

1 szép padlizsán

2-3 ek olívaolaj

1 kis fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

2 db konzerv paradicsom (400 g)

1 ek balzsamecet

só, bors, chili ízlés szerint

bazsalikom (nálam aldis mélyhűtött lapul a mélyhűtőben)

400 g tészta (eredetileg rigatoni, de én pennét főztem)

felvágósan 200 g mozzarella, kevés parmezán vagy spórolósan, jó magyarosan sima reszelt trappista:)

A padlizsánokat 1 cm-es kockákra vágtam, majd közepes lángon addig pirítottam az olajon, amíg egy kis színt kapott. Aztán ment rá a felszeletelt hagyma, és az apróra vágott fokhagyma. Pár percig kevergettem, majd felöntöttem a paradicsommal, beletettem a bazsalikomot, beleöntöttem a balzsamecetet, sóztam, borsoztam, és lassú tűzön hagytam rotyogni (fedő nélkül), amíg a padlizsán megpuhult, majdnem szétfőtt. Közben kifőztem a tésztát. Végül a tésztát és a padlizsánt összekevertem, hozzákevertem a sajt egy részét is. Én a spórolósabb változatot választottam, kevés reszelt sajt bele és sok a tetejére.

Újabb bizonyíték arra, hogy a hús nélküli, zöldséges tészták is nagyon jók tudnak lenni. Jön a padlizsánszezon, tessék kipróbálni.

Gyuvecs, dzsuvecs és a többiek

Most, hogy menthetetlenül ránk szakadt az ősz, és nincs tovább langyos nyárutó, muszáj volt elkészítenem a nyár utolsó ételét.

Egész nyáron készültem rá, hogy megfőzöm, de valahogy nem jutott rá alkalom. A héten kaptam észbe, hogy a paprika-paradicsom szezon már nagyon a végét járja és össze kell szednem magam, ha az idén még akarok gyuvecset enni. Szereztem pár szem aprócska paradicsomot meg paprikát és ezzel lezártam magamban a nyári szezont.

Mi is az a gyuvecs? Balkáni eredetű, (bár olvastam már arab saláta receptként is), sok-sok változata (és pár neve is) ismert. Én egy bolgár receptet szoktam elkészíteni. Valahol azt is olvastam, hogy ez a lecsó őse. Hát nagyon lecsupaszítottuk, ha valóban így van. Ebben a változatban paprika, paradicsom, padlizsán, krumpli, hús a fő összetevők. De készülhet rizzsel és más zöldségekkel is. Birkahúsból, disznóhúsból, marhahúsból vagy akár halból is. Szerintem hús nélkül is remek. Tulajdonképpen egy krumplis húsos padlizsános lecsó. Nagyon gazdag egytálétel.

A recept a Kelet-Európai szakácskönyvből származik. Én már kicsit másképp csinálom, mint a leírásban van, energia- és mosogatás-spórolás miatt. Eredetileg külön készíti a húst és a zöldségeket, majd az egészet egy cserépedényben összesüti.

Nagyon finom, de elég furán néz ki, úgyhogy a képet a végére tettem, nehogy elriasszon valakit a látványa :)

Hozzávalók 3-4 főre:

250 g lapocka

1 ½ hagyma

1 paradicsompaprika

1 kicsi padlizsán

250 g paradicsom

250 g paprika

250 g krumpli

75 g zsír (mangalica)

½ dl joghurt

1 tojás sárgája

só, bors

A kockára vágott húst jól besóztam és megborsoztam. Kicsit hagytam állni, addig apróra vágtam a hagymát és felkockáztam a zöldségeket.

A zsírt megolvasztottam, majd üvegesre pirítottam benne a hagymát. Rádobtam a húst és fehéredésig pirítottam.

Aztán hozzáadtam a paprikákat, ezzel is pirítottam pár percig az egészet. Utána jött a krumpli szintén néhány perc pirítással, végül a paradicsom és a padlizsán.

Annyi vízzel öntöttem fel, ami a feléig ér és lefedve, takaréklángon nagyjából egy órán keresztül főztem.

Amikor a hús és a krumpli is megpuhult, összekevertem a joghurtot a tojássárgájával és a zöldségekhez kevertem. Még úgy öt percig főztem fedő nélkül, gyakran kevergetve.

Kissé krémes lett (azt is mondhatjuk, hogy szétfőtt, de az nem lenne elegáns). A joghurttól savanykás, a krumplitól tápláló, a lecsótól ízletes. A hús meg úgy elvan benne. Sűrű finomság. Érdemes kipróbálni.

Viszlát nyár! Jövőre ugyanitt…