Muszaka

Talán már írtam, hogy mennyire tetszett Rick Stein mediterrán főzős sorozata. Ott láttam, ahogy a görög néni főzi a muszakát és nagyon szerettem volna kipróbálni. Aztán rákerestem, van-e ehhez hasonló recept, de sajnos nemigen találtam. Kénytelen voltam a látottak alapján, emlékezetből elkészíteni. Ez azért nem annyira jellemző rám. Végül nagyon jó lett :). Aztán pár nap múlva mégis találtam egy csomó receptet. Videóval. Sebaj, alkottam :)

Bármilyen formában nagyon szeretem a padlizsánt, de azt hiszem, így, muszaka formájában szeretem a legjobban. Sajnos rajtam kívül más nem rajong érte a családban, úgyhogy csak akkor fogy el, ha úgy van elkészítve, hogy nem annyira padlizsán ízű :). Így az első alkalommal félve csomagoltam belőle ebédet a Zuramnak. Aztán ebédidőben jött az üzenet: „finom ez a muszaka cucc”. Hát így egyétek :)

Hozzávalók 4 személyre:

2 ek olíva olaj

1 db közepes hagyma apróra vágva

25-30 dkg darált hús

1/3 kk szárított oregánó

½ kk szárított bazsalikom

1 ek sűrített paradicsom

½ doboz darabolt paradicsom konzerv

½ dl víz

3 nagyobb krumpli

1 db padlizsán

só, bors

olaj a sütéshez

a besamelhez:

3 csapott ek liszt

2 ek olíva olaj vagy vaj

1/3 csésze (83 ml) forró csirkeleves

2/3 csésze (166 ml) meleg tej

1-1   csipet őrölt zöld bors és őrölt szerecsendió

1 csésze reszelt sajt

1 tojás

Előkészítettem egy 20x30 cm-es tepsit és a sütőt előmelegítettem 220 °C-ra.

Az olíva olajon alacsony lángon üvegesre pirítottam a hagymát, majd felkapcsoltam a lángot és beletettem a húst. Állandóan kevergetve zsírjára pirítottam. Amikor halvány barnára sült a hús, megszórtam sóval, borssal, oregánóval, bazsalikommal, majd belekevertem a paradicsomokat és még ½ dl vizet. Miután felforrt, fedő alatt takaréklángon még 20 percig főztem.

Amíg a hús főtt, olajban megsütöttem a karikára vágott krumplit és a hosszában felszeletelt padlizsánokat. A padlizsánokat már csak 1-2 evőkanál olaj kíséretében, mert szivacs módjára végtelen mennyiségű zsiradékot képesek magukba szívni, amit aztán a tányéron kifolyva fogunk viszontlátni. Nem kell, hogy a krumpli puha legyen, elég, ha egy kis színt kap, és csak félig puhul meg, a sütőben úgyis van még fél órája sülni. A padlizsánnak is legyen egy kis színe.

Végül megfőztem a besamelt: a vajat megolvasztottam, megfuttattam rajta a lisztet majd gyors keverés közben felöntöttem a levessel és a tejjel. Egy-egy csipet zöldborsot és szerecsendiót is kevertem bele, majd alacsony lángon addig főztem, amíg a liszt megfőtt és nem sűrűsödött tovább (már nem volt liszt ízű). Ezután levettem a tűzről és elkevertem benne a sajtot. Amikor felolvadt az egész, a felvert tojást gyors mozdulatokkal beledolgoztam.

Amikor minden hozzávaló elkészült, szépen rétegezve teleraktam a tepsit: alulra ment a krumpli, picit megsóztam, majd befedtem a raguval, végül betakartam a sült padlizsánszeletekkel, amiket szintén sóztam egy picit. Az egészet leöntöttem a sajtos mártással, majd ment a sütőbe, hogy aranybarnára süljön a teteje. Ez nagyjából ½ óra volt.

Lamington

Végre megtaláltam a családi kompromisszum sütit :) Ennyi közösen eltöltött év után már épp ideje volt. Kevert tésztás, nincs benne gyümölcs (na jó a kókusz belefér), nem vajas krémes, de mégis csokis (kakaós). Legyen ez a mai napi tanulság: sose adjuk fel! Meglesz az a kompromisszum süti :)

Tehát ő az, az ausztrálok nemzeti süteménye, vagy a nyolcvanas évek takarékos kókuszkockája, kinek hogy tetszik. A lényeg, hogy kissé masszívabb piskótát forgatunk sűrű kakaóba, majd kókuszreszelékbe.

Ez a mennyiség hat sütihóhérnak is elegendő.

Hozzávalók a tésztához:

175 g cukor

175 g lágy margarin

3 db tojás

175 g liszt

1 púpozott kk sütőpor

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra és egy 20x30 cm-es tepsit kibéleltem sütőpapírral.

A margarint és a cukrot robotgéppel simára kevertem, majd egyesével belekevertem a tojásokat is, végül az átszitált lisztet és sütőport. A masszát a tepsibe simítottam és aranybarnára sütöttem (hústű próbáig). Amikor kisült, rácson hagytam kihűlni, majd egyenlő oldalú kockákra vágtam (ez ugye attól is függ, hogy milyen magasra emelkedik a süti).

Amíg a tészta sült és hűlt, elkészítettem az öntetet.

Hozzávalók az öntethez:

60 g kakaópor

1 csésze cukor (2,5 dl)

¾ csésze forró víz

4 kocka magasabb kakaótartalmú (60%) étcsokoládé

a hengergetéshez kókuszreszelék

A kakaót összekevertem a cukorral, majd felöntöttem a forró vízzel. Amikor az összes cukor feloldódott, beletördeltem a csokoládét és addig kevergettem, amíg teljesen elolvadt.

A piskótakockákat hű segítőtársam egy villa segítségével a csoki szószba forgatta, hagyta kicsit lecsöpögni, én pedig kókuszreszelékbe forgattam.

Sajtos spenótos melegszendvics

Megint úrrá lett rajtam a sajtos felvágottas kenyérrel szembeni ellenállás, úgyhogy igyekeztem más alternatívákat keresni. Ez a spenótos, sajtos melegszendvics megfelelőnek tűnt, ráadásul úgy juttattam klorofillt a szervezetembe, hogy nem kellett hozzá főzeléket enni :) Az eredeti recept itt található angolul. Nekem nagyon ízlett, a mustár és a szósz azért kicsit elnyomja a spenót ízét, szóval nem kell tartani a túlzott zöld íztől.

Hozzávalók:

4 szelet toast kenyér, vagy bármilyen más ennek megfelelő mennyiségű kenyér

1 csésze reszelt sajt (ez kb 50 g)

½ tk mustárpor vagy 1 tk enyhe mustár

½ tk worcestershire szósz

pici bors

pici tej

2 csésze friss vagy ½ csésze fagyasztott spenót

A fagyasztott spenótot mikróban kiolvasztottam, kinyomkodtam, kicsit feldaraboltam, majd hozzákevertem a sajtot, mustárt, worcestershire szószt és egy csipetnyi borssal ízesítettem. Alaposan összekevertem, majd annyi tejet kevertem még bele, hogy kenhető állagú legyen. A kenyereket megkentem és a jó kis party grillben aranyszínűre sütöttem.

Serpenyőben sült almás süti

Remek hírem van azok számára, akik édes szájúak, nincs sütőjük és esetleg már unják a mikróban készült csészés sütiket. Vagy azoknak, akik szeretnek a szabadban főzőcskézni, Jamie Oliveri ügyességgel képesek főzni az ölükben, és egy jó desszertre vágynak. Amikor olvastam a kommenteket a recept videója alatt, mindenki áradozott, hogy milyen finom. Enyhe előítélettel fűszerezve igazából csak a technikára voltam kíváncsi, de valóban nagyon finom ez a süti. Légies az állaga, mégsem száraz. A karamelles ragacsos alma nagyon feldobja az egészet.

A recept leírása itt található, a videót pedig itt nézhetitek meg ékes német nyelven.

Hozzávalók a tésztához:

2 db tojás

100 g cukor

1 tk fahéj

1 tk vanília kivonat

80 g olvasztott vaj vagy margarin

75 g liszt

½ tk sütőpor

30 g őrölt mandula

az almához:

50 g cukor

3 ek víz

2 kisebb alma

25 g mazsola

3 cl amaretto (vagy rum)

A tésztához a tojásokat habosra kevertem 100 g cukorral, majd belekevertem a fahéjat, vaníliát, vajat, végül a mandulával és sütőporral elkevert lisztet. Félretettem pihenni, amíg előkészítettem az almát.

A megmosott almákat felnegyedeltem, kivágtam a magházukat és kis (kb. 1x1 cm) kockákra vágtam.

Az 50 g cukrot egy serpenyőbe öntöttem és elkevertem a vízzel, majd addig forraltam, amíg szép karamell nem lett belőle. Rádobtam az almakockákat és 2-3 percig kevergetve dinszteltem, majd belekevertem a mazsolát és az alkoholt is.

Erre az egész almás karamelles dologra öntöttem a tésztát, elsimítottam és alacsony lángon, fedő alatt 10 percig sütöttem. Tíz perc után levettem a fedőt és további 20 percig sütöttem. A sütési idő vége felé érdemes néha hústű próbával ellenőrizni, hogy hogy áll a tészta. Ha tisztán tudjuk kihúzni a sütiből, elkészült.

Ráfordítottam egy tányérra, kicsit hűlni hagytam, végül megszórtam porcukorral. Aki fokozni szeretné a kényeztetést, pici reszelt citromhéjjal felturbózott tejszínhabbal megteheti.

Sajtos chilis kukoricaleves

Ez a leves még abból az időből van, amikor még utoljára lehetett venni csöves kukoricát a piacon. De fagyasztott, vagy konzerv változatból is elkészíthető. Én nagyon szeretem, főleg sajttal. Így a hidegebb időben bátrabban teszek bele chilit, hogy kicsit jobban felmelegítsen. Az eredeti recept itt olvasható németül.

Hozzávalók:

400 g kukorica (konzerv vagy mélyhűtött)

1 nagyobb fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

100 g erősebb ízű sajt (pl. cheddar) lereszelve

50 ml tej

500 ml zöldségleves (akár kockából is)

100 ml tejszín (elhagyható)

2 ek olaj

só, bors, chili (esetleg erős pista)

ropogtatnivaló pattogatott kukorica a tetejére

Az olajon alacsony lángon, állandóan kevergetve üvegesre pirítottam a hagymát.

Ezután beletettem az áttört fokhagymát, fél percig kevergettem, majd felöntöttem a tejjel és pár percig még főztem.

Beletettem a kukoricát, felöntöttem a zöldséglevessel, és addig főztem, amíg a kukorica megpuhult (én még csőről levágott friss szemekből főztem).

Végül beletettem a reszelt sajtot (itt mehet bele a tejszín is), sóval, borssal, chilivel ízesítettem. Bár az eredeti recept úgy szól, hogy turmixoljuk le a levest, én nem tettem, mert eddig még sosem sikerült igazán krémesre. Inkább hagytam egyben a szemeket.