Őszi csatni (szilva, alma, körte, mazsola)

Hát ez egy elég kacifántos történet. Az egész úgy kezdődött, hogy vettem szép szilvát. Szépnek szép volt, de elég kemény, úgyhogy kitaláltam, hogy csatnit csinálok belőle. Találtam egy szimpatikus kis receptet, amihez nagyjából minden volt itthon, de addig húztam, halasztottam a főzést, hogy elfogyott a második fő komponens, az alma. Aztán elmentem, és vettem almát. Mire nekiálltam, elfogyott a gyömbér. Elmentem és azt is vettem. Nagyjából egy hónap csúszással nekiálltam megfőzni. Ennyi idő alatt a szilva is megpuhult, úgyhogy nyugodtan megehettem volna. De nem ettem, mert csakazértis csatnit kell főzni…Persze főzés közben derült ki, hogy aszalt szilva sincs itthon, ezért némi gondolkodás után arra jutottam, hogy mazsolát teszek bele.

De végre elkészült és nagyon finom lett. Jó édes, ragacsos, gyümölcsös.

A recept „Pam the Jam” River Cottage befőző szakemberétől származik. Legközelebb azért azt is ki szeretném próbálni.

Hozzávalók 6 kis üveghez (2 dl-es):

½ kg szilva

75 dkg alma, körte

25 dkg lilahagyma, vagy salotta

125 g aszalt szilva vagy 75 g mazsola

250 g barna cukor

300 ml almaecet (bio)

pici só

1 ek chili pehely, vagy 2-3 kis friss chili

A fűszeres zacskóba:

1 tk bors

1 tk mustármag

25 g gyömbér

A fűszeres zacskót 3 réteg gézből készítettem, belecsomagoltam a fűszereket.

A szilvát kimagoztam, 4-be vágtam. Az almát, körtét megpucoltam, felkockáztam. A hagymát kicsi, de nem túl kicsi kockákra vágtam (nagyobb, mint a pörkölt alá). Az összes hozzávalót lábosba tettem és fedő alatt lassan felforraltam. Utána 2 és fél órán keresztül, fedő nélkül, takarékon forraltam. Közben fél szemem a csatnin, és gyakran kevertem rajta egyet, nehogy odakapjon.

Amikor elkészült, még forrón kifertőtlenített üvegekbe tettem, 5 percre fejre állítottam őket, aztán dunsztban hagytam kihűlni.

Ez egy nagyon édes, de egyben savanykás, gyümölcsökben gazdag, kellemesen fűszeres csatni. Ragacsos, ahogy kell. Sült húshoz, sült kacsához pont jó lesz.