Limara öregtésztás fehérkenyere

Többször írtam már, hogy mennyire szeretem Limara receptjeit. Mióta megkaptam a könyveit, már lassan megsütöttem belőle minden receptet. Amit különösen szeretünk, az az öregtésztával készült kenyér, zsömle. Nagyon jó az állaguk, és kicsit tovább el is állnak.

Itt van most a kenyér receptje, több technika felhasználásával. Az eredeti receptet itt találjátok, a kiegészítő okosságokat az adott részben belinkeltem. Ha van egy jó jénai vagy zománcos kacsasütő edény a háztartásban, tényleg érdemes kipróbálni ezt a sütési technikát, mert cserepes, ropogós héjú, puha belű kenyereket lehet így sütni.

Hozzávalók:

500 g kenyérliszt (kenyérliszt híján 333 g rétesliszt és 167 g finomliszt)

2 tk só

2 ek burgonyapehely

200 g öregtészta

10 g friss élesztő

2 ek olaj

kb. 320 ml langyos víz

egy kb. 8 literes jénai, vagy zománcos kacsasütő

A liszteket átszitáltam, majd hozzákevertem a sót, burgonyapelyhet. Ezután beletépkedtem az öregtésztát, rámorzsoltam az élesztőt, végül ráöntöttem az olajat és a vizet. A tésztát összegyúrtam, majd nagyjából 10 percig dagasztottam. Én szeretem kézzel dagasztani (valahogy így, mint a hölgy a videón), ilyenkor érezni lehet a tészta állagának változását, de géppel is lehet (ehhez érdemes elolvasni Limara instrukcióit). Akkor jó a tészta, ha benyomva a felszínét rugalmasan „visszaugrik”.

A tésztát egy jól záródó műanyag „kelesztőtálba” tettem és szobahőmérsékleten (amennyiben az 20-23°C) hagytam kelni kb. 40 percet. Ha nincs hiper-szuper kelesztőtálunk, megoldás lehet a zuhanysapkával (Rossmannban pl. kapható) lefedett nagyobb tálban kelesztés is. (Konyharuhát azért nem szoktam használni, mert az nem bent tartja, hanem magába szívja a párát a tálból.) Mielőtt beletesszük a tésztát, a tálat érdemes vékonyan kiolajozni vagy belisztezni, így könnyebb kifordítani a munkalapra (én sajnos el szoktam felejteni).

Mikor megkelt a tészta, kifordítottam a lisztezett munkalapra és kinyomkodom belőle a levegőt, majd gombóccá formáltam és újra hagytam pihenni, 15 percig.

Amikor kipihente magát, megformáztam (így), majd a sütőfóliával kibélelt fedeles kacsasütő edénybe tettem és nagyjából 1 órán át kelni hagytam (nyáron, melegben ez az idő lerövidül). Közben előmelegítettem a sütőt 220 °C-ra. Amikor megkelt a kenyér, pár mm mélyen három vágást ejtettem rajta, vizet spricceltem a tésztára is és a kacsasütő fedelébe is és betoltam a sütőbe. Nekem nagyjából 40 perc alatt meg szokott sülni (az én sütőedényem igen vékony falú), érdemes néha ránézni, hogy hogy áll. Akkor készült el, ha szép aranybarna, és az alját megütögetve mélyebb, kongó hangot ad.

Miután kivettem a sütőből, rácsra tettem (ekkor szoktam ellenőrizni a kongó hangot), lespricceltem egy kis vízzel és hagytam hűlni. Igazából ez a legnehezebb rész: kivárni, amíg kihűl az illatos, ropogós kenyér. Na meg megküzdeni a sercliért :)

Kókuszos, csokihabos torta na meg Boldog Újévet! :)

Az úgy kezdődött, hogy tavaly elhatároztam (akár lehetett volna újévi fogadalom is), hogy 2016-ban megtanulok tortát sütni. Meg főleg rendes piskótatésztát, mert az eddig nem sikerült. Nagyjából 20 éve próbálkozom vele, olyan szinten, hogy nekem még a sütőporos „tuti” változat is összeesett és ez azért eléggé zavarta az önérzetemet. Meg ennyi főzéssel és sütéssel töltött idő után, olyan jó lenne végre élvezhető tortákkal is előállni.

Kérésemet meghallotta az Univerzum és karácsonyi ajándék szakácskönyv képében elküldte nekem :) Bíztam benne, hogy Mary Berry Desszertjei segítségemre lesznek. Miután órákig olvasgattam és eszembe ötlött, hogy van még maradék bon-bon töltelék a hűtőben (meg amúgy is unatkoztam kicsit), úgy éreztem, itt az idő egy jó tortához (nem mintha nem lenne dugig a spájz csokival meg bejglivel). És megszületett a kókuszos, csokihabos torta :). 

Hozzávalók a tésztához - 2 db 18 cm átmérőjű laphoz (ebből 4-6 személynek jut 1-1 szelet torta):

2 db tojás

60 g porcukor

60 g finomliszt

1/4 tk sütőpor

1 csipet só

A sütőt előmelegítettem 190 °C-ra, egy sütőlemezt kibéleltem sütőpapírral és felrajzoltam két 15 cm átmérőjű kört.

Lemértem a keverőtál tömegét.

Kimértem a lisztet, sütőport és a sót egy külön kis tálkában.

A tojásokat és a cukrot addig kevertem elektromos habverővel, amíg halvány, fényes, habos masszát nem kaptam. Ezután több adagban beleszitáltam és óvatosan beleforgattam a lisztes keveréket. Végül megint lemértem a tál tömegét és a különbséget elosztottam kettővel. Így pontosan két részre tudtam adagolni a tésztát a sütőlemezen (az előzetesen megrajzolt körökre). Húsz percig sültek a korongok. Akkor jó, ha már aranybarna és a közepét megnyomva ruganyos. A tésztának nem tesz jót, ha állandóan rányitjuk a sütőajtót, ezért először 15 perc után néztem meg az állagát és bíztam a megérzéseimben :) Amikor kisült, rácson hagytam kihűlni.

Hozzávalók a kókuszos töltelékhez:

50 g kókuszreszelék

40 g cukor

¼ rúd vanília magjai

125 ml tejszín

25 g fehércsoki

¼ tk mandulaaroma (elhagyható)

A tejszínt felmelegítettem a kókusszal, cukorral, vanília magjaival és a maradék rúddal, majd levettem a tűzről és belekevertem a kockára tört csokit. Kivettem belőle a vaníliarudat és hűlni hagytam.

Ebből a csokihabból használtam fél adagot.

Amikor minden alapanyag összeállt, összeraktam a tortát: tészta, kókuszos töltelék, tészta, csokihab, tésztamorzsa. 2 óra pihenés a hűtőben, végül szeletelés, tejszínhabozás.

Azt hiszem, másik újévi fogadalmat kell keresnem. Újratervezés.

Vöröslencse leves

Hivatalosan török vöröslencse leves, de ezt már nem merem leírni, mert valaki biztosan tud autentikusabb receptet. Úgyhogy maradok a vöröslencse levesnél.

Még a hirtelen bejött hideg időben készült, mert rájöttem, a leves gyorsan megvan, jóllakat és melegít. Ez a leves, meg pláne: a vöröslencse gyorsabban megfő, mint zöld barátja, csípős, fűszeres, és nem utolsó sorban szép narancssárga :)

Az eredeti receptből elhagytam a mentát (hűtő hatása miatt), és több csilit tettem bele.

Hozzávalók:

20 dkg vöröslencse megmosva

1 fej vöröshagyma apróra vágva

1 közepes krumpli meghámozva, felkockázva

1 ek édes paprikakrém

1 ek paradicsompüré

1 csapott tk római kömény

só, bors, csili

2-3 ek olaj

½ l zöldségleves (lehet kockából is)

Az edényben felforrósítottam az olajat, majd üvegesre pirítottam rajta a hagymát. Amikor megpuhult, rászórtam a római köményt és pár másodpercig kevergettem. Azután hozzáadtam a paprikakrémet, paradicsomkrémet, majd belekevertem a lencsét és a krumplit. Kicsit hagytam párolódni, végül felöntöttem a zöldséglevessel, felforraltam, és takaréklángon, fedő alatt puhára főztem. Ezután összeturmixoltam, sóztam, borsoztam és megszórtam egy kis csilivel. Ha túl sűrű lenne, fel lehet engedni egy kis vízzel.

Fűszeres, melengető leves a hideg napokra.

Kedvenc kuglófom

Nem is értem, hogyhogy nem szerepel még a blogon kedvenc kuglófom. Ezt a sütit már gimis korom óta sütöm (már ha meg nem feledkezem róla). Azóta is szeretem. Az eredeti recept Nagymamám ezer éves Dr. Ötker receptes könyvecskéjéből származik. Kicsit egyszerűsítettem a technológián, de ez az ízén nem változtat…

Hozzávalók:

100 g vaj

100 g cukor

4 db tojás

200 g liszt

50 g darált mandula

5-7 ek tej

½ csomag sütőpor

1 ek vaníliás cukor

egy csipet só

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra és a kuglófformát kikentem vajjal, majd beliszteztem.

A vajat habosra kevertem a cukorral, vaníliás cukorral, majd adagonként, felváltva hozzákevertem a tojásokat és a lisztet. Az utolsó adag liszttel a mandulát, sütőport és a sót is a masszához kevertem. Végül tejjel higítottam.

A tésztát a formába öntöttem, majd elegyengettem, végül aranybarnára sütöttem.

Amikor kihűlt, megszórtam porcukorral.

Csokiöntet, vaníliasodó, vagy akár nutella is nagyon jól illik hozzá.

Dagasztás nélküli zsömle

Itt bukkantam erre a szuper kis receptre. Ropogós héj, puha, levegős belső. Engem meggyőzött. A ragacsos tésztával nem a legegyszerűbb dolgozni, de megéri a fáradtságot.

Hozzávalók:

450 g simaliszt

350 ml víz

3 g friss élesztő

2 csapott teáskanál só

Az összes hozzávalót alaposan összekevertem. Nagyjából sűrű galuskatészta állagú lett. Akkor jó, ha az összes lisztcsomó eltűnt belőle. Fóliával letakartam, és 8 órán keresztül szobahőmérsékleten kelni hagytam. Az a legkényelmesebb, ha este keverjük be, és reggel sütjük ki.

Amikor megkelt, a sütőt elkezdtem melegíteni 275 °C-ra. A tésztát vastagon lisztezett deszkára fordítottam, majd 9 egyenlő részre osztottam. A legmegfelelőbb erre egy tésztakaparó (azt hiszem ez a hivatalos neve). Sütőfóliára sorakoztattam őket, majd fél órát újra hagytam kelni.

A megkelt zsömléket előzőleg felforrósított sütőlemezre húztam, majd bespricceltem vízzel és betoltam a sütőbe. Addig sütöttem, amíg aranybarna színt kaptak.

Az én sütőm 250 °C-ot tud csak produkálni, úgyhogy 20-25 percig szoktam sütni. A nálam szerencsésebbeknek 275 °C-on elég 12-15 perc is.