Rakott cukkíni és egyéb finomságok

Azt hiszem ez egy csodálatos korszak kezdete. A sors úgy hozta, hogy egy darabig sokszor fog Vácra vinni az utam. Ami azt jelenti, hogy elég gyakori vendég leszek a Desszert Szalonban. Hazafelé a vonathoz bandukolva kérdés nélkül vettem célba az objektumot, hogy hozzak haza valami kis finomságot. Valami nagyon csokisat kértem. Megkaptam. Aki éhes és nincs a közelében semmi ehető, az ne klikkeljen a linkre. Akinek viszont tele a gyomra vagy baj van a nyálelválasztásával, az bátran megnézheti, mit is vettem. Persze fotó nem készült, mert nem bírtuk ki, egyből megettük. Igazságosan megfelezve őket, hogy mindenkinek jusson az isteni költeményekből. Marica grófnő és Dobos desszert. Szóhoz sem jutok. Szavakba nem tudom önteni. Kóstoljátok meg, ha arra jártok.

A hetem meg valahogy úgy alakult, hogy nem nagyon tettem be a lábam a konyhába. Elég sokáig kitartott a hétvégi, szülői élelmiszercsomag, úgyhogy csak egyszer sütöttem egy kis rakott cukkínit. Ráadásul valahogy nem is kívántam a húst, ezért esett a választás erre a receptre.

A recept alapja Béres Alexandra egyik könyvéből származik. Elvileg előétel vagy köret, de nálam fő fogásként is megállja a helyét egy kis bulgurral. Kicsit ellentmondok magamnak, miszerint igyekszem idénydolgokat felhasználni, de most úgy éreztem muszáj elkészítenem. Végülis csak a cukkíni és a paradicsom hibádzott. De azzal nyugtattam magam, hogy a kiírás szerint legalább a paradicsom magyar volt. Gyomornak könnyű étel, bár ha a füstölt sajt tényleg látott füstöt, akkor nem olyan szelíd. A mennyiségeket kivételesen csak sacc per kb. tudom.

Hozzávalók:

1 ½ saláta cukkíni (most ez volt)

4 kicsi paradicsom

1 fej lilahagyma

pár szál kapor

só, bors

1 doboz natúr joghurt

1 db tojás

10 dkg füstölt sajt, fele szeletben, fele reszelve

olíva olaj

A cukkínit és a paradicsomot felkarikáztam. A hagymát apró kockákra vágtam a remek kis ikejás hagymaaprítómmal. A kaprot apróra vágtam. A tojást és a reszelt sajtot elkevertem a joghurtban. A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra és egy jénait kikentem olíva olajjal.

Először leraktam a cukkíni felét, rá a paradicsom felét, és 6―8 szelet sajtot majd az egészet megszórtam a hagyma és a kapor felével. Sóztam, borsoztam. Erre raktam a maradék cukkínit, paradicsomot, hagymát és kaprot. Sóztam, borsoztam. Végül nyakon öntöttem a joghurtos keverékkel. Nagyjából 20 percig sütöttem.

Kicsit sok levet ereszt, úgyhogy arra gondoltam, legközelebb valahogy melléteszem a bulgurt, hogy felszívja ezt a levet és ebben főjön meg.

Finom, illatos, fűszeres. Zöldség áradat, ízekkel. Gyors vacsora vagy tartalmas köret. Érdemes kipróbálni.

Ti mit esztek húsmentes napokon?

Túró felfújt, egy gyors desszert

Már napok óta készülök erre a finomságra. Valamiért az élt az emlékeimben, hogy van hozzá receptem. Aztán amikor nagy sietve, idő szűkében nekiálltam keresni, rá kellett jönnöm, hogy nincs. Illetve egy van, de az felejthető. Megint maradt a saját fejem.

Jó élmény volt, hogy eddigi ismereteimet felhasználva kreáltam valamit, amire kevés időm volt. Nem volt idő tötyörögni és túlgondolni a dolgot. Egyszerűen csinálni kellett. Persze semmi eget verő világújítás nem történt, csak beleraktam mindent, ami szerintem egy felfújtba kell és mindent, amit a túró szeret. Szegény kicsit összeesett, de annál finomabb lett.

Hozzávalók 2 személyre:

125 g túró (én a krémesebb német változatot preferálom)

1 db tojás, fehérje és sárgája különválasztva

2 ek gyümölcscukor

2 ek búzadara

1 ek tej

1 marék mazsola

fél citrom reszelt héja

só

1 csipet fahéj

1 csipet vaníliapor

egy kis vaj a forma kikenéséhez

1 ek barna nádcukor a felfújt tetejére

2 szufléforma

A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra és kivajaztam a formákat. A mazsolát leforráztam és állni hagytam. A tojásfehérje kivételével minden hozzávalót összekevertem, majd beletettem a leszűrt mazsolát is. Végül lazán belekevertem a tojások kemény habbá vert fehérjét. A masszát a formákba öntöttem, tetejüket megszórtam a barna nádcukorral. Nagyjából 20 percig sütöttem, amíg a teteje szép aranybarna lett.

Gyors, könnyű kis túrós desszert. Kicsit randa, de nagyon jó lett. Tettem mellé egy kis házi, vaníliás eperlekvárt, hogy igazán pazar legyen. Ezentúl gyakoribb desszert lesz nálunk.

Érdemes kipróbálni.

Szeretitek a túró felfújtat?

Friss házi sajt

Néha, ha eszembe jut, veszek a piacon házi tejet sajtgyártás céljából. Ez a recept a vegetáriánus koromból megmaradt Isteni ízek c. szakácskönyvből származik.  Ezt a sajtot Indiában panirnak hívják. Ebben a változatban a tejet melegítés közben csapjuk ki. Most kipróbáltam a fűszeres olívaolajban pácolt sajtgolyókat is, de nem igazán ízlett. Maradok a hagyományos változatoknál. Fűszeres bevonattal és fűszeres sajtkrém formájában.

A tej mennyiségének nagyjából 10%-át látjuk majd viszont sajtként.

Hozzávalók:

1,5 l nyers tej

4 ek citromlé (bio)

A tejet feltettem forrni. Amikor elkezdett forrni, belekevertem a citromlevet és addig kevertem, amíg a túró és a savó különvált. Lehúztam a tűzről és kicsit pihentettem. Utána gézen átszűrtem, azt felkötöttem és másnapig a hűtőben hagytam lecsöpögni. Préseléssel gyorsíthatjuk is a folyamatot. Másnap a súlya 10%-ának megfelelő sóval összegyúrtam és hagytam még egy napig állni, hogy összeérjen.

Friss vagy szárított fűszerekbe, borsba, köménybe, sajt fűszerkeverékbe lehet forgatni. Vagy egy kis vajjal és friss fűszerekkel sajtkrémnek is ki lehet keverni.

Ettetek már friss házi sajtot?

Leveles tészta házilag, receptteszt I.

Az alaptészták nagy részét már elkészítettem házilag. Most a hajtogatott vajas leveles tésztán volt a sor. Vissza a gyökerekhez. Ínyesmester. Szereztem hozzá kimért vajat is.

Szerintem nem bonyolult. A rétestészta szerintem macerásabb. A művelet maga rövid, csak a sok pihentetési idő dobja meg kicsit az elkészítési időt. Közben lehet mást csinálni, csak azt kell belekalkulálni, hogy negyed óránként nyújtani és hajtogatni kell.

Nem gondolom, hogy a véletlen műve lett. Pontosan követtem az utasításokat. Nagyon büszke vagyok magamra. Nagyon szépen feljött sülés közben. Egyetlen szépséghibája volt csupán, hogy sótlan lett. Nekem kissé megfeküdte a gyomromat a magas vajtartalom miatt. De nagyon szép volt, ahogy a forró sütőben buborékoltak és emelkedtek a tészták.

Hozzávalók:

250 + 20 g vaj

250 g finomliszt

nagyjából 1 dl víz

1 db tojás

só

Szerintem lényeges, hogy az összes hozzávaló hideg legyen. Először a lisztet, a 20 g vajat, a tojást és a sót összekevertem, majd apránként hozzágyúrtam a vizet. Nem gyötörtem nagyon, csak amíg szép sima nem lett a felszíne. Ezután beraktam a hűtőbe negyed órára pihenni. Közben a vajat szilikonos sütőfólián egy ujjnyi, viszonylag kerek formára nyújtottam. Amikor a tészta kipihente magát, lisztezett deszkán akkorára nyújtottam, hogy minden oldalról kényelmesen be lehessen takarni vele a vajat. A közepére tettem a vajtömböt és szép sorjában minden oldalát ráhajtottam. Újra beraktam a hűtőbe negyed órára. Amikor letelt az idő, kinyújtottam a tésztát. Igyekeztem téglalap alakúra formázni. A hajtogatás nem biztos, hogy tankönyvi, sőt biztosan nem az. Gondolatban harmadoltam a tésztát és behajtottam a két szélét, az egyiket a másikra, majd keresztben félbehajtottam. Megint pihent negyed órát a hűtőben. Aztán ismét nyújtás, hajtogatás és hűtés következett. Összesen ötször ismételtem a műveletsort.

Én sajtos rudakat csináltam, mert az a volt a rendelés. A tetejét megkentem kis vízzel elkevert tojássárgájával és megszórtam reszelt sajttal. Utána vágtam fel hosszúkás téglalapokra. Közben a sütőt előmelegítettem a legnagyobb fokozaton nagyon forróra. Az én sütőm használati utasításában az áll, hogy a leveles tésztáknak 260 °C kell. Addig sütöttem, amíg szépen feljöttek és a tetejük arany barnára sült.

Nekem kicsit vajas volt, de hát ez házi, és rendes vajból készült. Nem csodálkozom. Ha a kedves olvasó még nem próbálta, érdemes kipróbálnia, mert nagyon nagy élmény. Az eredmény pedig összehasonlíthatatlanul jobb, mint a bolti. Sok energia befektetés sem kell hozzá, csak kicsit több idő. De nagyjából 2 óra alatt megvan sütéssel együtt. Végül is nem több, mint egy kelt tészta.

Így a végén az az ötletem támadt, hogy végig fogok tesztelni néhány receptet. Mások a boltit tesztelik, én a házit. Persze ehhez majd be kell szereznem néhány hiányzó alapirodalmat.

Sütöttetek már leveles tésztát?

Találkozás a nagy O-val, avagy ismerkedés egy finom palacsintával

A palacsinta ahány ház, annyiféle. És mindenki másképp szereti. Én a szőke, vastag változatért rajongok. Még nem nagyon sikerült megtalálnom a nekem való receptet. Bár egy már nagyon közelítette, de abban nem voltak pontos mennyiségek. Nem szeretem az ilyen recepteket. Nehezítés, hogy szeretném, ha kis rész teljes kiőrlésű liszt is lenne benne. De be kell látnom, akkor sosem lesz az igazi. A legutóbbiba kicsit több teljeskiőrlésű liszt borult. Elég fűrészporos íze lett. Ez végképp arra ösztönzött, hogy keressek egy jó receptet. Arra gondoltam, elsőre bepróbálkozok  olyan valakiével, akinek már több receptje is bevált. Valószínűleg több félét kipróbálok majd, hogy a teszt teljesebb legyen.

Tehát első próbálkozásom Fűszeres Eszter receptje volt. Nekem a klasszikus nagyi palacsinta. És ez az az íz, amit én szeretek. Szőke, vastag, lágy.

Szerintem fontos különbség az „átlagos” palacsintákhoz képest, hogy nincs benne szóda, viszont van benne vaj. Ebből az adagból nagyjából 8 darab készül.

Hozzávalók 2 (éhes) személyre:

125 g finomliszt

2 db tojás

20 g vaníliás cukor

só

250 g tej

40 g olvasztott vaj

pici olaj a sütéshez

A tojásokat összekevertem a cukorral és a sóval, majd hozzáadtam a vajat és nagyjából a tej felét. Aztán adagonként belekevertem a lisztet és csomómentesre kevertem. Végül felöntöttem a maradék tejjel. A hűtőben hagytam pihenni. Minimum 2 órát érdemes pihentetni. A szokásos módon kisütöttem. Egy bajom volt csak vele, hogy ezt nem tudtam dobva megfordítani, nem tudom miért.

Palacsinta recept hiányban szenvedőknek érdemes kipróbálni. De akinek bevált receptje van az is nekifuthat, mert nagyon finom. Teljesen más állaga és íze van a vajtól. Ja és nem ragad le :).

Van tuti palacsintareceptetek?