Sültzöldség krém

Történt egy szép napon, hogy a gonddal ápolgatott, nevelgetett koktél paradicsomom egy véletlen baleset folytán levetette magát az ablakból. Személyi sérülés nem történt, de a paradicsomok szárai nagyrészt eltörtek. Mondanom sem kell, tele voltak bogyókkal. Miután a fehér bolyhos szőnyegből kitakarítottam a földet, leszüreteltem a paradicsomokat. Ezután egy rövid kétségbeesés következett: mit lehet csinálni velük, hogy ne vesszenek kárba. A társaság egy része piros volt, a másik része még éretlen, nehezített feladat. Aztán eszembe jutott, hogy láttam Fűszeres Eszternél sült paradicsomból készült levest. Mivel úgyis ki akartam próbálni ezt a műfajt, körbenéztem, hogy mit lehetne még összesütni a paradicsomokkal. A padlizsán adta magát, és a hűtőben dekkoló, fűszeres olajban érlelődő fokhagyma (aldis) is beleillett a képbe. Hát így született ez a csodás, őszies kenyérrevaló.

Hozzávalók:

1 közepes méretű padlizsán

kb. 20 dkg koktél paradicsom

4-5 gerezd fokhagyma ízlés szerint

1 fej lilahagyma

csipet füstölt fűszerpaprika (elhagyható)

só, bors, olívaolaj

A sütőt előmelegítettem 220 °C-ra. Egy kisebb tepsi aljába olívaolajat locsoltam.

A padlizsánt és a lilahagymát kockára vágtam. A fokhagymát megpucoltam és a gerezdeket 3-4-be vágtam mérettől függően. A paradicsomokat bevágtam, és a fokhagymadarabokat egyesével a közepükbe tettem. Az összes zöldséget a tepsibe szórtam, sóztam, borsoztam, és a tetejére is locsoltam egy kis olívaolajat. A forró sütőben addig sütöttem, amíg az összes zöldség megpuhult és kissé megpirult.

Amikor kihűlt, tálba tettem és botmixerrel pürésítettem némi olívaolaj és füstölt paprika társaságában. Szükség szerint lehet még sózni, borsozni.

Igen markáns ízű kence: a sült paradicsom tényleg nagyon finom dolog. Pirítóssal, sajttal tökéletes húsmentes vacsora.

Jó dolog ez a sült zöldségesdi.

Őszi pite

Lehetne akár vegyes gyümölcsös pitének is hívni, mert mindenféle ősszel érő gyümölcsöt bele lehet dobálni. A sütihez a fő ötletet egy kedves barátnőmtől csentem (ezúton is köszönöm Tatinak :): omlós tészta, egy réteg savanykás lekvár, és erre jön a fűszerekkel összepárolt gyümölcs. Nagyon kelendő. Egy héten belül már másodszor sütöttem. Most alma és körte került bele, egy marék friss dióval és mirabell (fosókaszilva) lekvárral. Ez a süti kitűnő módja, hogy felhasználjunk pár árválkodó, kissé fonnyadt gyümölcsöt is és ne kelljen őket kidobni.

Hozzávalók a tésztához:

400 g liszt (negyede lehet teljes kiőrlésű is)

200 g vaj

100 g cukor

1 db tojás

2 ek tejföl

egy csipet só

Hozzávalók a töltelékhez:

2 tk vaj

1 kg gyümölcs (alma, körte, szilva, de lehet vegyesen is)

1 csapott kk őrölt fahéj

1 csipet őrölt szegfűszeg

3-5 ek cukor (ízlés szerint)

4-5 ek savanykás lekvár

1 marék dió

A tésztához a vajat elmorzsoltam a liszttel, cukorral, sóval, majd gyorsan összegyúrtam a tojással és a tejföllel. Rá is vonatkoznak a „hogyan készítsünk jó omlós tésztát” trükkök (hideg hozzávalók, gyors gyúrás stb., itt részletesen írtam már róla). Fóliába csomagoltam és betettem a hűtőbe egy órára. Aki siet, a mélyhűtőbe tegye, fél órára.

Amíg a tészta pihent elkészítettem a tölteléket. A gyümölcsöket meghámoztam, kimagoztam és felkockáztam. Egy lábosban lassan felolvasztottam a vajat, beleszórtam a gyümölcsöket, a cukrot és a fűszereket, majd fedő nélkül lassú tűzön megpároltam. Ha sok lenne a leve, de már megfőttek a gyümölcsök, 1-2 tk darát lehet belefőzni, hogy magába szívja az értékes, fűszeres nedűt. Miután elkészült, hagytam kihűlni.

A sütőt előmelegítettem 200 °C-ra.

A tésztát kivettem a hűtőből, átgyúrtam, és 2/3 (ez lesz majd az alja) 1/3 (ez lesz a teteje) arányban ketté vágtam. Először az alját nyújtottam ki, nagyjából fél cm vastagra, majd tepsibe fektettem és megkentem lekvárral. Ráegyengettem a párolt gyümölcsöt és megszórtam a darabolt dióval. Ezután kinyújtottam a másik tésztadarabot is, szintén kb. fél cm vékonyra és óvatosan betakartam vele a tepsiben várakozó többi dolgot. Nem baj, ha nem sikerül szépen kinyújtani a tésztát, lehet még innen-onnan lecsippenteni egy darabot és kijavítani a hibákat. Végül a sütőben aranyszínűre sütöttem.

Frissen a legfinomabb, amikor a felső tészta még ropog, az alsó omlik, az édes, fűszeres gyümölcsök pedig keverednek a savanykás lekvárral. Akár esik az eső, akár süt a nap, igazi őszi lélekmelegítő :)